Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

A helyben megtermelt energia és a közbirtokosságok működése is terítékre került a Közgazdász Vándorgyűlésen

Iszlai Katalin 2019. október 05., 15:02
HIRDETÉS

A megújuló energiaforrások és a közbirtokosságok kerültek a középpontba a Csíkszeredában tartott Közgazdász Vándorgyűlés második napján a Székelyföldi erőforrások nevű szekcióülésen. Szó esett többek között a csíkmadarasi vízerőmű múltjáról, jelenéről és jövőjéről, illetve a térség közbirtokosságainak hátrányos megkülönböztetéséről is.

A helyben megtermelt energiáról is értekeztek a közgazdászok vándorgyűlésén, Csíkszeredában Fotó: Iszlai Katalin

Csíkszeredában tartja a hétvégén legjelentősebb szakmai rendezvényét, a Közgazdász Vándorgyűlést a Romániai Magyar Közgazdász Társaság. A „Sikeresség és jövőképesség” mottóval zajló konferencián 8 plenáris előadást és 6 szekcióülést tartanak, amelyeken több mint 30, hazai és nemzetközi szinten is elismert előadó osztja meg gondolatait a hallgatósággal.

A szekciók tematikái között szerepel a jövőképesség, a helyi sikerek, a pénzügy, a sportgazdaságtan, a női sikerek, illetve a székelyföldi erőforrások is.

Utóbbi szekcióra látogattunk el a rendezvény második napján, ahol többek között a megújuló energiaforrásokról és a közbirtokosságokról esett szó.

HIRDETÉS

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán szombaton tartott Székelyföldi erőforrások nevű szekcióülésen Mészáros Csaba, az Aqua Energia Rt. ügyvezető igazgatója beszélt a megújuló energiaforrásokról. Az üzletember a csíkmadarasi Aqua Energia részvénytársaságon keresztül járta körbe a témát.

Az energiatermelő és -szolgáltató székelyföldi vállalkozás 2013 óta termel megújuló villamos energiát a Madaras-patakon egy 1,2 megawatt kapacitású vízerőmű által.

Mint Mészáros elmondta, a megújuló erőforrások elterjedése Románia Európai Unióhoz való csatlakozása tette lehetővé, hiszen korábban csak állami cégek foglalkoztak energiatermeléssel. 2007-től aztán cégek előtt is megnyílt ez a lehetőség, Csíkmadarason pedig meg is ragadták ezt a vízerőmű létrehozásával.

Az üzletember érdekességként arra is kitért, hogy

Románia mintegy 5,5 millió háztartása átlagosan évi 3000 megawattóra energiát fogyaszt el, az ország célja pedig az, hogy ennek egy részét megújuló energiaforrásokon keresztül állítsák elő.

A madarasi vízerőmű is ezt a célt szolgálja. A vízbefogójuk a Hargita-hegység keleti részén, 1050 méteres tengerszint fölötti magasságban található, a turbinaház pedig 875 méteren. Noha a vízerőmű létrehozása még 2008-2009-ben elkezdődött,

a termelést 2013-ban indították el, azóta pedig 4000-5000 megawattnyi energiát állítanak elő évente, ami egy 2000 fős település ellátására elegendő.

Ennek értelmében 2016-ban a termelés mellett szolgáltatóvá is váltak azzal a céllal, hogy eljuttassák az energiát a helyi lakossághoz és vállalkozásokhoz: ma már több mint ezer fogyasztási ponttal rendelkeznek. Jelenleg napelemes rendszereket telepítenek a fogyasztók számára, 2023-ig pedig a fogyasztói igényeket szeretnék nyomon követni, segítenének számukra abban, hogy saját maguk is energiát tudjanak előállítani a napelemek által. A cég fejlődését jelzi az is, hogy míg 2013-ban még mindössze 1,08 millió lejes üzleti forgalmuk volt, 2018-ra ez 12,35 millió lejre növekedett.

Mészáros a megújuló energiaforrások egyre nagyobb népszerűségéről is beszélt, elmondása szerint a piac jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években.

Az energiatermelő cégek száma folyamatosan növekszik: míg 2016-ban 400-500 ilyen működött az országban, idén ezek száma már a 800-at is meghaladta.

Ezzel szemben a kizárólag kereskedéssel és szolgáltatással foglalkozó cégek száma rohamosan csökken, 2019-re már csak 59 ilyen működik az országban.

Fókuszban a közbirtokosságok

A szekcióülés második felében a közbirtokosságokról és az általuk betöltött szerepről beszélt Imre Lajos Lóránt, a Csíkmadarasi Közbirtokosság vezetője és János Géza, a Csíkkarcfalvi Közbirtokosság elnöke. Mint az előadók rámutattak: a legnagyobb gondot az okozza számukra, hogy a romániai jogrendszerben nincs megfelelő besorolásuk.

Nem vagyunk kereskedelmi társaság, inkább egyfajta zárt részvénytársasághoz hasonlítunk, csak itt kizárólag magánszemélyek találhatók. Nincs törvényes besorolásunk sem Romániában, sem Európában. A támogatásos jogrendszerben azonban mégis meg vagyunk különböztetve, és ebből sok esetben hátrányunk származik

– emelte ki Imre Lajos Lóránt, majd egy példával is alátámasztotta meglátását. Emlékeztetett, hogy 2007-től működik az Európai Unióban egy kárpótlási rendszer, amely által bizonyos jövedelemkieséseket ellensúlyoznak az érintettek számára. Romániában csak 2017-től kezdték el ezt a juttatást folyósítani, az elvesztegetett tíz év miatt pedig számos pert indítottak a körbiztosságok. A csíkmadarasi például eddig három erre vonatkozó pert nyert meg a tízből.

A hazai közbirtokosságok hátrányos megkülönböztetése ugyanakkor az alacsonyabb támogatásokban is érzékelhető. Mint az előadók elmondták:

elsősorban a fa értékesítéséből és a legelők kiaknázásából származó bevételekre támaszkodnak, illetve a különböző támogatásokra.

Az ezekből származó bevétel a működésükre és kisebb fejlesztésekre elegendő ugyan, de nagyobb befektetésekre, látványos előrelépésekre nem futja belőle. Kiemelték, hogy magasabb összegű támogatásokkal más lenne a helyzet: jelenleg ugyanis az egyszerű védettségű erdők esetében hektáronként évi 50 eurót kapnak, miközben Bulgáriában 100 eurót, Lengyelországban 200 eurót, Németországban 400 eurót, Franciaországban 600 eurót, Ausztriában pedig 800 eurót.

A Közgazdász Vándorgyűlés szombati eseményei a délutáni órákban is folytatódnak, a részletes program ide kattintva tekinthető meg.

Címlapkép: a csíkmadarasi vízerőmű épületében, annak avatásán, 2013-ban.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS