A helyben megtermelt energia és a közbirtokosságok működése is terítékre került a Közgazdász Vándorgyűlésen
A helyben megtermelt energiáról is értekeztek a közgazdászok vándorgyűlésén, Csíkszeredában
Fotó: Iszlai Katalin
A megújuló energiaforrások és a közbirtokosságok kerültek a középpontba a Csíkszeredában tartott Közgazdász Vándorgyűlés második napján a Székelyföldi erőforrások nevű szekcióülésen. Szó esett többek között a csíkmadarasi vízerőmű múltjáról, jelenéről és jövőjéről, illetve a térség közbirtokosságainak hátrányos megkülönböztetéséről is.
Iszlai Katalin
2019. október 05., 15:022019. október 05., 15:02
Csíkszeredában tartja a hétvégén legjelentősebb szakmai rendezvényét, a Közgazdász Vándorgyűlést a Romániai Magyar Közgazdász Társaság. A „Sikeresség és jövőképesség” mottóval zajló konferencián 8 plenáris előadást és 6 szekcióülést tartanak, amelyeken több mint 30, hazai és nemzetközi szinten is elismert előadó osztja meg gondolatait a hallgatósággal.
Utóbbi szekcióra látogattunk el a rendezvény második napján, ahol többek között a megújuló energiaforrásokról és a közbirtokosságokról esett szó.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán szombaton tartott Székelyföldi erőforrások nevű szekcióülésen Mészáros Csaba, az Aqua Energia Rt. ügyvezető igazgatója beszélt a megújuló energiaforrásokról. Az üzletember a csíkmadarasi Aqua Energia részvénytársaságon keresztül járta körbe a témát.
Mint Mészáros elmondta, a megújuló erőforrások elterjedése Románia Európai Unióhoz való csatlakozása tette lehetővé, hiszen korábban csak állami cégek foglalkoztak energiatermeléssel. 2007-től aztán cégek előtt is megnyílt ez a lehetőség, Csíkmadarason pedig meg is ragadták ezt a vízerőmű létrehozásával.
Az üzletember érdekességként arra is kitért, hogy
A madarasi vízerőmű is ezt a célt szolgálja. A vízbefogójuk a Hargita-hegység keleti részén, 1050 méteres tengerszint fölötti magasságban található, a turbinaház pedig 875 méteren. Noha a vízerőmű létrehozása még 2008-2009-ben elkezdődött,
Ennek értelmében 2016-ban a termelés mellett szolgáltatóvá is váltak azzal a céllal, hogy eljuttassák az energiát a helyi lakossághoz és vállalkozásokhoz: ma már több mint ezer fogyasztási ponttal rendelkeznek. Jelenleg napelemes rendszereket telepítenek a fogyasztók számára, 2023-ig pedig a fogyasztói igényeket szeretnék nyomon követni, segítenének számukra abban, hogy saját maguk is energiát tudjanak előállítani a napelemek által. A cég fejlődését jelzi az is, hogy míg 2013-ban még mindössze 1,08 millió lejes üzleti forgalmuk volt, 2018-ra ez 12,35 millió lejre növekedett.
Mészáros a megújuló energiaforrások egyre nagyobb népszerűségéről is beszélt, elmondása szerint a piac jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években.
Ezzel szemben a kizárólag kereskedéssel és szolgáltatással foglalkozó cégek száma rohamosan csökken, 2019-re már csak 59 ilyen működik az országban.
Fókuszban a közbirtokosságok
A szekcióülés második felében a közbirtokosságokról és az általuk betöltött szerepről beszélt Imre Lajos Lóránt, a Csíkmadarasi Közbirtokosság vezetője és János Géza, a Csíkkarcfalvi Közbirtokosság elnöke. Mint az előadók rámutattak: a legnagyobb gondot az okozza számukra, hogy a romániai jogrendszerben nincs megfelelő besorolásuk.
– emelte ki Imre Lajos Lóránt, majd egy példával is alátámasztotta meglátását. Emlékeztetett, hogy 2007-től működik az Európai Unióban egy kárpótlási rendszer, amely által bizonyos jövedelemkieséseket ellensúlyoznak az érintettek számára. Romániában csak 2017-től kezdték el ezt a juttatást folyósítani, az elvesztegetett tíz év miatt pedig számos pert indítottak a körbiztosságok. A csíkmadarasi például eddig három erre vonatkozó pert nyert meg a tízből.
A hazai közbirtokosságok hátrányos megkülönböztetése ugyanakkor az alacsonyabb támogatásokban is érzékelhető. Mint az előadók elmondták:
Az ezekből származó bevétel a működésükre és kisebb fejlesztésekre elegendő ugyan, de nagyobb befektetésekre, látványos előrelépésekre nem futja belőle. Kiemelték, hogy magasabb összegű támogatásokkal más lenne a helyzet: jelenleg ugyanis az egyszerű védettségű erdők esetében hektáronként évi 50 eurót kapnak, miközben Bulgáriában 100 eurót, Lengyelországban 200 eurót, Németországban 400 eurót, Franciaországban 600 eurót, Ausztriában pedig 800 eurót.
A Közgazdász Vándorgyűlés szombati eseményei a délutáni órákban is folytatódnak, a részletes program ide kattintva tekinthető meg.
Címlapkép: a csíkmadarasi vízerőmű épületében, annak avatásán, 2013-ban.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Elmegy az ember kedve a nyaralástól: lesújtó állapotokat talált a fogyasztóvédelem a román tengerparton – videóval
„Háború utáni” és „siralmas” állapotok – maga a fogyasztóvédelem használja ezeket a leírásokat a tengerparti ellenőrzőakciójuk után.
Közösség, élmények, nyelvek – három szó, ami jellemzi a Cetate Production támogatásával rendezett VitaMAG tábort
Július első hetében újból élményekben gazdag napokat tölthettek el a gyerekek a Zetavár Panzióban megrendezett VitaMAG táborban, amelyet, mint az elmúlt nyolc évben is, támogatóként segített a Cetate Production sátorgyár.
Vízbe esett embert mentettek ki a tűzoltók Marosludason
Vízbe esett ember megmentésére riasztották a tűzoltókat Marosludason. Az eset a város szélén, az egykori üveggyár közelében található tónál történt – írja közleményében a Maros megyei tűzoltóság.
Vízbe esett embert mentettek ki a tűzoltók Marosludason
A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan.
A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni
Lesz-e turista Korondon és Szovátán? Augusztus végén tisztábban fogunk látni
Egyelőre nehéz meghatározni, mekkora veszteséget okoz a parajdi bányakatasztrófa Korondon és Szovátán: előbbi település árusai 15-20 százalékos kiesést jósolnak, az üdülővárosban inkább a vakációs jegyek értékének csökkentése miatt aggódnak.
Lesz-e turista Korondon és Szovátán? Augusztus végén tisztábban fogunk látni
Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem, csupán átszervezik a
Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó
A Transzfogarason történt halálos medvetámadást követően számtalan reakció érkezett a közösségi oldalakat használók részéről.
Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó
Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról
Ilie Bolojan miniszterlenök a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén kijelentette, hogy július végéig a második deficitcsökkentő csomaggal is a parlament elé járul, és ezek az intézkedések már a méltányosságra helyezik hangsúlyt.
Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot
Vészhelyzetben hozott felelősségteljes döntésnek nevezte hétfőn délután a parlamentben Ilie Bolojan az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet beterjesztését.
Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot
Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló
Napról napra kevesebb marad a sepsiszentgyörgyi városközpont egyik meghatározó épületéből. A valamikori Bodok szálló bontásával járó zaj és por az épület közelében levő vendéglátóegységek számára is megnehezíti a nyári szezont.
Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás