
Évről-évre fenntarthatóságra sarkall az SZKA a Zöld lábnyom nevezetű projekttel
Fotó: László Ildikó
Folytatja a Zöld lábnyom nevet viselő, környezettudatosságra nevelő projektjét az Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA). Legújabb projektjük a Pădurea de Mâine Egyesület támogatásával jött létre, és három különböző tevékenység révén igyekszik felhívni a figyelmet az erdők létfontosságú szerepére.
2023. november 14., 14:192023. november 14., 14:19
2023. november 15., 14:142023. november 15., 14:14
A Zöld lábnyom névre keresztelt kezdeményezésben, ahogy korábban, az SZKA ez alkalommal is együttműködik a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatallal a projekt Zengő erdőfürdő nevet viselő esemény szervezésében, amelyet már második alkalommal hívnak életre. Ez a projekt kimondottan felnőtteknek szól, és mint az SZKA programfelelőse elmondta,
„Szeretnénk, ha olyanok jönnének, akik tisztelik az erdőt” – fogalmazott.

Gitár, hegedű és fuvola hangja csendült fel pénteken a Madarasi Hargita egyik rejtettebb erdős részén, ahol a több mint százötven éves fákat és magát az érintetlen természetet is megcsodálhatták a jelenlévők.
A projektben másik célként ezer szelídgesztenye-csemete elültetése is szerepel, erdősítésre váró területeken Felsőboldogfalva környékén. Az ügyvezető ezzel kapcsolatban kiemelte, ezek később hozzájárulnak majd a környék erdei ökoszisztémájának fejlesztéséhez, ugyanakkor az is nagyon fontos szempont, hogy
A harmadik környezeti fenntarthatóságot elősegítő esemény az Erdei Iskola tevékenységek nevet viseli, s mint azt az elnevezés is sugallja, erdőközpontú környezeti tevékenységeket szerveznek Kádár Tibor Sándor erdőmérnök vezetésével. A programot nem csupán Udvarhely, hanem Csíkszék vidéki iskoláiba is elviszik, és
A tervek szerint a tevékenységekbe összesen 450 diákot vonnak be.
Fotó: László Ildikó
Kérdésünkre, hogy miért vidéki iskolákat kapcsolnak be a programba, városiakat pedig nem, Csáki Rozália úgy fogalmazott: azt tapasztalják, hogy vidéken a közbirtokosságoknak mint működő erdőgazdálkodási szervezeteknek a vezetőségében többségében idősek vannak, és azt látják, hogy
Ők a projekt által egy modern típusú erdőgazdálkodás csíráját szeretnék elültetni a gyerekekben, és főleg azoknak a családoknak a gyerekeiben, akik erdőtulajdonosok, hogy
„Hiszen az erdő a növényvilág legmagasabb fejlettségi szintje, de a mai gyerekek nem feltétlen tudják, hogy igazából milyen csodálatos környezet vesz minket körül, és abban mi van. Ezért tartjuk fontosnak, hogy most menjünk a vidéki iskolákba, vidéki gyerekekkel foglalkozzunk, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy elzárkózunk a városi iskolák elől, vagy azok elől a vidéki iskolák elől, akikkel most még nincs együttműködési megállapodásunk. Van bennünk nyitottság, hogy elmozduljunk más irányba is, ehhez előzetes egyeztetések szükségesek” – hangzott a válasz.
A most induló projekt jövő október végéig tart majd és a Pădurea de Mâine által meghirdetett pályázaton nyert 139 ezer lejből valósul meg.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!