
Fotó: Erdély Bálint Előd
A sikeres ejtés okozta férfias örömökből elég kevés jut manapság a vadászoknak, de legalább a biodiverzitásra nem lehet panaszunk – Demeter Jánossal, a bodoki vadásztársaság alelnökével beszélgettünk.
2025. január 12., 20:562025. január 12., 20:56
A vadászok számára általában a nagyvadak elejtése jelenti az igazi elégtételt, mostanság azonban ez amolyan tiltott gyümölcsnek számít. Mint a háromszéki környezetvédelmi ügynökség igazgatójától megtudtuk, a vadásztársaságok kimerítették a megelőzési medvekvótát, azaz kilőtték a Kovászna megyére leosztott 54 medvét, ezek azonban amúgy is legtöbb 400 pontértékű trófeát nyújtó medvék lehettek, míg az igazi bravúrt az 500 pont feletti trófea jelentené.
„Ha télidőben a vadásztársaságok hajtást szerveznek, az inkább csak baráti összejövetel, ahol megbeszélik az élet nehéz dolgait, nem is annyira vadászat, hiszen kevés a lőhető vad” – mondta Demeter János, a Vadon Egyesület és egyben a sepsiszentgyörgyi vadászati múzeum igazgatója, aki ugyanakkor természetfotós és vadász is.
Fotó: Beliczay László
Emellett a vaddisznóállomány is igencsak megcsappant, az afrikai sertéspestis miatt annyi állat elhullott, hogy egyes erdőrészeken már egyáltalán nem hajtanak a vadászok, hogy a kocáknak biztosítsák a malacozáshoz szükséges nyugalmat – tette hozzá.
Elvileg lőhetők lennének a kisvadak, de Demeter János szerint pár terület kivételével Székelyföld nem igazán számít apróvadban gazdag vadászterületnek: Felsőháromszéken Ozsdola és Gelence környékén akad bőven nyúl, ezért ott még szerveznek hajtásokat, de ahhoz is ki kell várni a megfelelő időt: ha enyhe, nedves a tél, a nyúl nem tud szaladni, mert lábára rátapad a sár, ilyenkor inkább megbújik a barázdában.
A rétyi vadászterületen például ezért nem rendeznek immár évek óta nyúlhajtást – tudtuk meg. A kutyák ugyanakkor nagy veszélyt jelentenek az emberekre, turistákra is, a kutyatámadások híre egyre gyakoribb.
Sok az ellenségük, ezért néhány terület kivételével erősen megfogyatkozott az apróvadak száma
Fotó: 123RF
A farkas nálunk védett állat, bár egyes területeken, sőt a Kárpátok hegylánca szinte teljes vonulatában már akár a túlszaporodásról is beszélhetünk. A biodiverzitás fenntartását szívükön viselőknek ugyanakkor jó hír, hogy – vadászok és biológusok egyöntetű véleménye szerint – a vadászati tilalom alá eső hiúzok száma örvendetesen megszaporodott.
Rókát ma már nem szívesen lőnek a vadászok, hiszen „nem lehet az asszonynak hazavinni a prémet, hogy ebből majd szép gallérja lesz a kabáton, állatprémet viselni ugyanis ma már illetlenség” – magyarázta Demeter.
Az enyhe tél kedvez a rágcsálók szaporodásának, ha bőségesen van eleség, akkor a táplálkozási láncban felsőbb szinten álló állatok – esetünkben például a rókák – száma is gyarapodik, ám ha sokan vannak, a rühösség is gyorsan terjed köztük, és ettől nagyon tudnak szenvedni az állatok.
Fotó: Tuchiluș Alex
Szintén dúvadnak, azaz irtható állatfajnak minősül a sakál, amely az Olt-folyó mentén igen kedvező élőhelyet talál: az ingoványos, nádas területeken jól meg tud bújni, így főleg Uzonfüzes, Hídvég, Árapatak, Erősd környékén, de Nagyajta, Miklósvár határából is sok példányról érkezett jelzés. A hegyekbe nem merészkednek fel, mert ott erősebb ellenfelekre bukkannának: például farkasra, amely bizony megvédi a saját vadászterületét. A sakálok okos, alkalmazkodó állatok, és az apróvadak vadászatában az ember konkurensei.
Végül ejtsünk szót a hódokról is, amelyek most még védett állatok, de Demeter János szerint szaporodásuk üteme és az általuk okozott károk előrevetítik, hogy a jövőben el kell rendelni a ritkításukat. Kétségkívül van ökológiai hasznuk is, hiszen vizes élőhelyeket teremtenek a folyóvizek felduzzasztásával, de ott, ahol a víz szintje elég magas – például az Olt mentén –,
Fotó: Veres Nándor
Úgy tűnik, ahogy a telek sem a régiek, a vadászatok sem azok már – nosztalgiázhatnának a vadászok. Az elmondottakból azonban az a következtetés vonható le, hogy az állatbarátoknak is van tennivalójuk, megoldandó feladatuk: legfontosabb lenne és minden nemű és rangú ember érdekét szolgálná, ha felelős kutyatartásra nevelnék a társadalmat.
Elsőként a szakrendelésekre történő online időpontfoglalási lehetőség válik elérhetővé a lakosság számára az egészségbiztosítási pénztár új, „eSănătateaMea” nevű digitális platformján. De hogyan működik a rendszer és melyek az előnyei?
Életének 67., papságának 42. évében szerdán elhunyt Daniel Ernő nyugalmazott plébános, szentszéki tanácsos.
Nicușor Dan államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában fogadja António Costát, az Európai Tanács elnökét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nem fog megszavazni egy olyan kormányt, amelyben nem vesz részt – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján George Simion.
Megkezdődött a burgonya betakarítása Hargita megyében, főként a Csíki- és Gyergyói-medencében, az eddig becsült terméshozam pedig kielégítőnek mondható.
A hazai élelmiszerbiztonsági hatóság bejelentette, hogy a METRO Cash & Carry romániai hálózata visszahívja a forgalomból egy Brie sajttételét, miután a termékben Listeria monocytogenes baktériumot mutattak ki.
Mikor lesz Szovátán a Madarasi Hargitához hasonló síparadicsom, mikor készül el a körgyűrű Szászrégenben és mikor lesz minden ház közművesítve Mezőpanitban – ezekről is beszélgetett a három település polgármestere a napokban egy kerekasztalon.
Tizenegy sürgősségi esethez riasztották az elmúlt 24 órában a Hargita megyei hivatásos tűzoltókat, a bevetések túlnyomó többsége egészségügyi vészhelyzet volt: az elsősegélynyújtó egységek tíz bajba jutott személyt láttak el.
Csoma Botond szerint az RMDSZ a képviselőház keddi ülésének elején szerzett tudomást arról, hogy a PSD külön megállapodást kötött az AUR-ral, az SOS Romániával és a nemzeti kisebbségekkel a képviselőházi házbizottsági tisztségek elosztásáról.
Megbírságoltak a rendőrök egy 34 éves férfit, miután az autója utánfutójában szállított sertés kiugrott az A1-es autópálya leállósávjára a medgyesi csomópont térségében.
szóljon hozzá!