Fotó: Erdély Bálint Előd
A sikeres ejtés okozta férfias örömökből elég kevés jut manapság a vadászoknak, de legalább a biodiverzitásra nem lehet panaszunk – Demeter Jánossal, a bodoki vadásztársaság alelnökével beszélgettünk.
2025. január 12., 20:562025. január 12., 20:56
A vadászok számára általában a nagyvadak elejtése jelenti az igazi elégtételt, mostanság azonban ez amolyan tiltott gyümölcsnek számít. Mint a háromszéki környezetvédelmi ügynökség igazgatójától megtudtuk, a vadásztársaságok kimerítették a megelőzési medvekvótát, azaz kilőtték a Kovászna megyére leosztott 54 medvét, ezek azonban amúgy is legtöbb 400 pontértékű trófeát nyújtó medvék lehettek, míg az igazi bravúrt az 500 pont feletti trófea jelentené.
„Ha télidőben a vadásztársaságok hajtást szerveznek, az inkább csak baráti összejövetel, ahol megbeszélik az élet nehéz dolgait, nem is annyira vadászat, hiszen kevés a lőhető vad” – mondta Demeter János, a Vadon Egyesület és egyben a sepsiszentgyörgyi vadászati múzeum igazgatója, aki ugyanakkor természetfotós és vadász is.
Fotó: Beliczay László
Emellett a vaddisznóállomány is igencsak megcsappant, az afrikai sertéspestis miatt annyi állat elhullott, hogy egyes erdőrészeken már egyáltalán nem hajtanak a vadászok, hogy a kocáknak biztosítsák a malacozáshoz szükséges nyugalmat – tette hozzá.
Elvileg lőhetők lennének a kisvadak, de Demeter János szerint pár terület kivételével Székelyföld nem igazán számít apróvadban gazdag vadászterületnek: Felsőháromszéken Ozsdola és Gelence környékén akad bőven nyúl, ezért ott még szerveznek hajtásokat, de ahhoz is ki kell várni a megfelelő időt: ha enyhe, nedves a tél, a nyúl nem tud szaladni, mert lábára rátapad a sár, ilyenkor inkább megbújik a barázdában.
A rétyi vadászterületen például ezért nem rendeznek immár évek óta nyúlhajtást – tudtuk meg. A kutyák ugyanakkor nagy veszélyt jelentenek az emberekre, turistákra is, a kutyatámadások híre egyre gyakoribb.
Sok az ellenségük, ezért néhány terület kivételével erősen megfogyatkozott az apróvadak száma
Fotó: 123RF
A farkas nálunk védett állat, bár egyes területeken, sőt a Kárpátok hegylánca szinte teljes vonulatában már akár a túlszaporodásról is beszélhetünk. A biodiverzitás fenntartását szívükön viselőknek ugyanakkor jó hír, hogy – vadászok és biológusok egyöntetű véleménye szerint – a vadászati tilalom alá eső hiúzok száma örvendetesen megszaporodott.
Rókát ma már nem szívesen lőnek a vadászok, hiszen „nem lehet az asszonynak hazavinni a prémet, hogy ebből majd szép gallérja lesz a kabáton, állatprémet viselni ugyanis ma már illetlenség” – magyarázta Demeter.
Az enyhe tél kedvez a rágcsálók szaporodásának, ha bőségesen van eleség, akkor a táplálkozási láncban felsőbb szinten álló állatok – esetünkben például a rókák – száma is gyarapodik, ám ha sokan vannak, a rühösség is gyorsan terjed köztük, és ettől nagyon tudnak szenvedni az állatok.
Fotó: Tuchiluș Alex
Szintén dúvadnak, azaz irtható állatfajnak minősül a sakál, amely az Olt-folyó mentén igen kedvező élőhelyet talál: az ingoványos, nádas területeken jól meg tud bújni, így főleg Uzonfüzes, Hídvég, Árapatak, Erősd környékén, de Nagyajta, Miklósvár határából is sok példányról érkezett jelzés. A hegyekbe nem merészkednek fel, mert ott erősebb ellenfelekre bukkannának: például farkasra, amely bizony megvédi a saját vadászterületét. A sakálok okos, alkalmazkodó állatok, és az apróvadak vadászatában az ember konkurensei.
Végül ejtsünk szót a hódokról is, amelyek most még védett állatok, de Demeter János szerint szaporodásuk üteme és az általuk okozott károk előrevetítik, hogy a jövőben el kell rendelni a ritkításukat. Kétségkívül van ökológiai hasznuk is, hiszen vizes élőhelyeket teremtenek a folyóvizek felduzzasztásával, de ott, ahol a víz szintje elég magas – például az Olt mentén –,
Fotó: Veres Nándor
Úgy tűnik, ahogy a telek sem a régiek, a vadászatok sem azok már – nosztalgiázhatnának a vadászok. Az elmondottakból azonban az a következtetés vonható le, hogy az állatbarátoknak is van tennivalójuk, megoldandó feladatuk: legfontosabb lenne és minden nemű és rangú ember érdekét szolgálná, ha felelős kutyatartásra nevelnék a társadalmat.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A közszférában dolgozókat érintő költségcsökkentő megszorítóintézkedés-tervek miatt akár országos szintű általános sztrájkot is kirobbanthatnak a szakszervezetek. A Sanitas képviselője szerint az egészségügyben is tiltakozások kezdődhetnek.
A három éve június végére előhozott kézdivásárhelyi „őszi” sokadalom az egykori katonanevelde tulajdonképpeni birtokba vételével kezdődött csütörtökön, a vasárnap esti tűzijáték előtt pedig a Wellhello hozta lázba a városünnep népes közönségét.
Elfogadta hétfői rendkívüli ülésén a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát csökkentő sürgősségi rendeletet.
Kilenc fogyatékkal élő felnőtt befogadására alkalmas Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, amit a felnőtt fogyatékkal élők szépvízi ápoló- és gondozóközpontja mellé húznának fel.
Ünnepélyes pillanatokkal ért véget a 28. Marosvásárhelyi Napok programsorozata: a város két kivételes művészt ismert el az Ars Musica Pro Urbe tiszteletbeli címmel.
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Szúnyog- és kullancsirtás lesz Csíkszereda közterületein július 1-jén, kedden.
Július elsején indul az online iratkozás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári karaira. Az újdonságokról, tudnivalókról hétfőn számoltak be az illetékesek.
Felborult egy üvegeket szállító teherautó az E60-as út Maros megyei szakaszán, Székelyvajánál; az érintett útszakaszon egy sávon halad a forgalom.
szóljon hozzá!