A hajtás már inkább csapatépítő, mint vadászat

•  Fotó: Erdély Bálint Előd

Fotó: Erdély Bálint Előd

A sikeres ejtés okozta férfias örömökből elég kevés jut manapság a vadászoknak, de legalább a biodiverzitásra nem lehet panaszunk – Demeter Jánossal, a bodoki vadásztársaság alelnökével beszélgettünk.

Bodor Tünde

2025. január 12., 20:562025. január 12., 20:56

A vadászok számára általában a nagyvadak elejtése jelenti az igazi elégtételt, mostanság azonban ez amolyan tiltott gyümölcsnek számít. Mint a háromszéki környezetvédelmi ügynökség igazgatójától megtudtuk, a vadásztársaságok kimerítették a megelőzési medvekvótát, azaz kilőtték a Kovászna megyére leosztott 54 medvét, ezek azonban amúgy is legtöbb 400 pontértékű trófeát nyújtó medvék lehettek, míg az igazi bravúrt az 500 pont feletti trófea jelentené.

A nagy hím medvéket azonban, amelyekkel igazán büszkélkedni lehet, nem szabad kilőni, mivel azoknak nemcsak genetikai állományát kell továbbvinni, hanem állományszabályozó szereppel is bírnak (azaz elpusztítják a bocsokat, hogy újra párosodhassanak a nősténnyel).

„Ha télidőben a vadásztársaságok hajtást szerveznek, az inkább csak baráti összejövetel, ahol megbeszélik az élet nehéz dolgait, nem is annyira vadászat, hiszen kevés a lőhető vad” – mondta Demeter János, a Vadon Egyesület és egyben a sepsiszentgyörgyi vadászati múzeum igazgatója, aki ugyanakkor természetfotós és vadász is.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Emellett a vaddisznóállomány is igencsak megcsappant, az afrikai sertéspestis miatt annyi állat elhullott, hogy egyes erdőrészeken már egyáltalán nem hajtanak a vadászok, hogy a kocáknak biztosítsák a malacozáshoz szükséges nyugalmat – tette hozzá.

A túl enyhe tél a nyúlvadászatnak sem kedvez

Elvileg lőhetők lennének a kisvadak, de Demeter János szerint pár terület kivételével Székelyföld nem igazán számít apróvadban gazdag vadászterületnek: Felsőháromszéken Ozsdola és Gelence környékén akad bőven nyúl, ezért ott még szerveznek hajtásokat, de ahhoz is ki kell várni a megfelelő időt: ha enyhe, nedves a tél, a nyúl nem tud szaladni, mert lábára rátapad a sár, ilyenkor inkább megbújik a barázdában.

Ha az időjárás kedvezne is, nagy konkurenciát jelentenek a vadászoknak az elcsapott, elkóborolt pásztorkutyák, amelyeknek nagy szerepük van a nyúl- és őzállomány visszaesésében.

A rétyi vadászterületen például ezért nem rendeznek immár évek óta nyúlhajtást – tudtuk meg. A kutyák ugyanakkor nagy veszélyt jelentenek az emberekre, turistákra is, a kutyatámadások híre egyre gyakoribb.

Sok az ellenségük, ezért néhány terület kivételével erősen megfogyatkozott az apróvadak száma •  Fotó: 123RF Galéria

Sok az ellenségük, ezért néhány terület kivételével erősen megfogyatkozott az apróvadak száma

Fotó: 123RF

A farkas nálunk védett állat, bár egyes területeken, sőt a Kárpátok hegylánca szinte teljes vonulatában már akár a túlszaporodásról is beszélhetünk. A biodiverzitás fenntartását szívükön viselőknek ugyanakkor jó hír, hogy – vadászok és biológusok egyöntetű véleménye szerint – a vadászati tilalom alá eső hiúzok száma örvendetesen megszaporodott.

Már nem divat a rókaprémes gallér, mégse lövik a ravaszdit

Rókát ma már nem szívesen lőnek a vadászok, hiszen „nem lehet az asszonynak hazavinni a prémet, hogy ebből majd szép gallérja lesz a kabáton, állatprémet viselni ugyanis ma már illetlenség” – magyarázta Demeter.

Rókára ezért nem szívesen pazarolják a golyót a vadászok, noha dúvadnak számít, korlátlanul vadászható, de inkább csak „humanitárius” okokból lőnek rájuk, hogy megkíméljék őket a szenvedéstől.

Az enyhe tél kedvez a rágcsálók szaporodásának, ha bőségesen van eleség, akkor a táplálkozási láncban felsőbb szinten álló állatok – esetünkben például a rókák – száma is gyarapodik, ám ha sokan vannak, a rühösség is gyorsan terjed köztük, és ettől nagyon tudnak szenvedni az állatok.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

Szintén dúvadnak, azaz irtható állatfajnak minősül a sakál, amely az Olt-folyó mentén igen kedvező élőhelyet talál: az ingoványos, nádas területeken jól meg tud bújni, így főleg Uzonfüzes, Hídvég, Árapatak, Erősd környékén, de Nagyajta, Miklósvár határából is sok példányról érkezett jelzés. A hegyekbe nem merészkednek fel, mert ott erősebb ellenfelekre bukkannának: például farkasra, amely bizony megvédi a saját vadászterületét. A sakálok okos, alkalmazkodó állatok, és az apróvadak vadászatában az ember konkurensei.

Lassan a hódok is kihúzzák a gyufát

Végül ejtsünk szót a hódokról is, amelyek most még védett állatok, de Demeter János szerint szaporodásuk üteme és az általuk okozott károk előrevetítik, hogy a jövőben el kell rendelni a ritkításukat. Kétségkívül van ökológiai hasznuk is, hiszen vizes élőhelyeket teremtenek a folyóvizek felduzzasztásával, de ott, ahol a víz szintje elég magas – például az Olt mentén –,

a védőgátakba fúrt kotorékaik gyengítik a gátakat, másutt pedig a partok erodálódását gátló fűzfák kidöntésével, kirágásával elősegítik a partomlást.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Úgy tűnik, ahogy a telek sem a régiek, a vadászatok sem azok már – nosztalgiázhatnának a vadászok. Az elmondottakból azonban az a következtetés vonható le, hogy az állatbarátoknak is van tennivalójuk, megoldandó feladatuk: legfontosabb lenne és minden nemű és rangú ember érdekét szolgálná, ha felelős kutyatartásra nevelnék a társadalmat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 20., vasárnap

A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelése fotókon

A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.

A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelése fotókon
2025. április 20., vasárnap

A húsvéti ételszentelés üzenete: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott is Krisztussal találkozunk

Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.

A húsvéti ételszentelés üzenete: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott is Krisztussal találkozunk
2025. április 20., vasárnap

Ha húsvétvasárnap, akkor szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában

Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.

Ha húsvétvasárnap, akkor szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában
2025. április 19., szombat

Tojáshímek és üzenetük az avar kori karcolásoktól a vétett útig

A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.

Tojáshímek és üzenetük az avar kori karcolásoktól a vétett útig
2025. április 19., szombat

Fel nem robbant világháborús lövedéket találtak Madéfalván

Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.

Fel nem robbant világháborús lövedéket találtak Madéfalván
2025. április 19., szombat

Nagy területen pusztítottak a lángok a Maroshévíz melletti domboldalon

Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.

Nagy területen pusztítottak a lángok a Maroshévíz melletti domboldalon
2025. április 19., szombat

Közel tízezer rendőr és ötezer tűzoltó teljesít szolgálatot az ünnepek alatt

A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Közel tízezer rendőr és ötezer tűzoltó teljesít szolgálatot az ünnepek alatt
2025. április 19., szombat

Húsz hektáron kapott lángra a száraz növényzet Maroshévíz környékén

Az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok Maroshévízen, ahol egy dombon kapott lángra a száraz növényzet.

Húsz hektáron kapott lángra a száraz növényzet Maroshévíz környékén
2025. április 19., szombat

Már nyílnak a sztyeppei bazsarózsák

Idén április 16-án nyílt ki Mezőzáhon az első sztyeppei bazsarózsa, és a húsvéti ünnepek alatt, valamint a tavaszi vakációban is meg lehet látogatni a rezervátumot.

Már nyílnak a sztyeppei bazsarózsák
Már nyílnak a sztyeppei bazsarózsák
2025. április 19., szombat

Már nyílnak a sztyeppei bazsarózsák

2025. április 19., szombat

Útlezárásokkal jár a nagyszombati körmenet és a húsvéti ételszentelés Csíkszeredában

Útlezárásokat léptetnek érvénybe Csíkszeredában a nagyszombat esti körmenet idejére, továbbá a húsvétvasárnap reggel kezdődő szabadtéri ételszentelés és alatt – közli a csíkszeredai városvezetés.

Útlezárásokkal jár a nagyszombati körmenet és a húsvéti ételszentelés Csíkszeredában