Fotó: Erdély Bálint Előd
A sikeres ejtés okozta férfias örömökből elég kevés jut manapság a vadászoknak, de legalább a biodiverzitásra nem lehet panaszunk – Demeter Jánossal, a bodoki vadásztársaság alelnökével beszélgettünk.
2025. január 12., 20:562025. január 12., 20:56
A vadászok számára általában a nagyvadak elejtése jelenti az igazi elégtételt, mostanság azonban ez amolyan tiltott gyümölcsnek számít. Mint a háromszéki környezetvédelmi ügynökség igazgatójától megtudtuk, a vadásztársaságok kimerítették a megelőzési medvekvótát, azaz kilőtték a Kovászna megyére leosztott 54 medvét, ezek azonban amúgy is legtöbb 400 pontértékű trófeát nyújtó medvék lehettek, míg az igazi bravúrt az 500 pont feletti trófea jelentené.
„Ha télidőben a vadásztársaságok hajtást szerveznek, az inkább csak baráti összejövetel, ahol megbeszélik az élet nehéz dolgait, nem is annyira vadászat, hiszen kevés a lőhető vad” – mondta Demeter János, a Vadon Egyesület és egyben a sepsiszentgyörgyi vadászati múzeum igazgatója, aki ugyanakkor természetfotós és vadász is.
Fotó: Beliczay László
Emellett a vaddisznóállomány is igencsak megcsappant, az afrikai sertéspestis miatt annyi állat elhullott, hogy egyes erdőrészeken már egyáltalán nem hajtanak a vadászok, hogy a kocáknak biztosítsák a malacozáshoz szükséges nyugalmat – tette hozzá.
Elvileg lőhetők lennének a kisvadak, de Demeter János szerint pár terület kivételével Székelyföld nem igazán számít apróvadban gazdag vadászterületnek: Felsőháromszéken Ozsdola és Gelence környékén akad bőven nyúl, ezért ott még szerveznek hajtásokat, de ahhoz is ki kell várni a megfelelő időt: ha enyhe, nedves a tél, a nyúl nem tud szaladni, mert lábára rátapad a sár, ilyenkor inkább megbújik a barázdában.
A rétyi vadászterületen például ezért nem rendeznek immár évek óta nyúlhajtást – tudtuk meg. A kutyák ugyanakkor nagy veszélyt jelentenek az emberekre, turistákra is, a kutyatámadások híre egyre gyakoribb.
Sok az ellenségük, ezért néhány terület kivételével erősen megfogyatkozott az apróvadak száma
Fotó: 123RF
A farkas nálunk védett állat, bár egyes területeken, sőt a Kárpátok hegylánca szinte teljes vonulatában már akár a túlszaporodásról is beszélhetünk. A biodiverzitás fenntartását szívükön viselőknek ugyanakkor jó hír, hogy – vadászok és biológusok egyöntetű véleménye szerint – a vadászati tilalom alá eső hiúzok száma örvendetesen megszaporodott.
Rókát ma már nem szívesen lőnek a vadászok, hiszen „nem lehet az asszonynak hazavinni a prémet, hogy ebből majd szép gallérja lesz a kabáton, állatprémet viselni ugyanis ma már illetlenség” – magyarázta Demeter.
Az enyhe tél kedvez a rágcsálók szaporodásának, ha bőségesen van eleség, akkor a táplálkozási láncban felsőbb szinten álló állatok – esetünkben például a rókák – száma is gyarapodik, ám ha sokan vannak, a rühösség is gyorsan terjed köztük, és ettől nagyon tudnak szenvedni az állatok.
Fotó: Tuchiluș Alex
Szintén dúvadnak, azaz irtható állatfajnak minősül a sakál, amely az Olt-folyó mentén igen kedvező élőhelyet talál: az ingoványos, nádas területeken jól meg tud bújni, így főleg Uzonfüzes, Hídvég, Árapatak, Erősd környékén, de Nagyajta, Miklósvár határából is sok példányról érkezett jelzés. A hegyekbe nem merészkednek fel, mert ott erősebb ellenfelekre bukkannának: például farkasra, amely bizony megvédi a saját vadászterületét. A sakálok okos, alkalmazkodó állatok, és az apróvadak vadászatában az ember konkurensei.
Végül ejtsünk szót a hódokról is, amelyek most még védett állatok, de Demeter János szerint szaporodásuk üteme és az általuk okozott károk előrevetítik, hogy a jövőben el kell rendelni a ritkításukat. Kétségkívül van ökológiai hasznuk is, hiszen vizes élőhelyeket teremtenek a folyóvizek felduzzasztásával, de ott, ahol a víz szintje elég magas – például az Olt mentén –,
Fotó: Veres Nándor
Úgy tűnik, ahogy a telek sem a régiek, a vadászatok sem azok már – nosztalgiázhatnának a vadászok. Az elmondottakból azonban az a következtetés vonható le, hogy az állatbarátoknak is van tennivalójuk, megoldandó feladatuk: legfontosabb lenne és minden nemű és rangú ember érdekét szolgálná, ha felelős kutyatartásra nevelnék a társadalmat.
A jeles író napra pontosan 200 évvel ezelőtt született, aminek tiszteletére 2025-öt még tavaly a nevével (is) fémjelzett emlékévnek nyilvánította a Magyar Országgyűlés. Mi ez alkalommal Jókai Mór székelyföldi kiruccanásait vesszük számba.
Népzenei koncerttel és táncházzal készül a Magos Együttes két erdélyi városban: Székelyudvarhelyen február 20-án, és Marosvásárhelyen február 21-én.
Elrendelte kedden Bukarest ötödik kerületének bírósága annak a férfinek az előzetes letartóztatását, aki a TikTokon megfenyegette Ilie Bolojan ügyvivő államfő családját.
Nem áll fenn annak a veszélye, hogy a hideg idő hatására megnövekedett fogyasztás miatt gáz vagy áram nélkül maradjon az ország – nyilatkozta kedden az energiaügyi miniszter.
Szükség van parkolókra és innovációs központra? Mi lesz a környéken élőkkel? – ilyen és hasonló kérdések hangzottak el kedden délután a marosvásárhelyi városházán szervezett közvitán, amelyen bemutatták a színház mögé tervezett beruházást.
A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült tízrészes alkotás, amelyet a Cannes-i fesztiválon is bemutattak, Magyarországon és Romániában is nézhető lesz március 8-ától.
Tizenkét faragott kapu, tizenkét viharos évszázadnak állít emléket dombtető, amelyet kupolás lármafa koronáz. A Háromszék szívében található Óriáspince-tető nem csak zarándokhely, de Székelyföld legnagyobb lovasünnepének otthona is.
Karbantartási munkálatok miatt akadozik az egészségügyi rendszert kiszolgáló informatikai platform – közölte kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
Madarakkal ütközött egy Brassóból Angliába tartó repülőgép a felszállás során kedden, ezért kénytelen volt leszállnia a kolozsvári repülőtéren.
Kitűzte az első időpontot a Hargita Megyei Törvényszék a 2023 decemberében történt székelyudvarhelyi tragédia vádlottjai perének tárgyalására. Az előkészítő szakaszban levő levő bírósági eljárás első tárgyalása áprilisban lesz.
szóljon hozzá!