
Előfordult, hogy diagnosztizálatlan koronavírusos pácienst láttak el a nem Covid-kórházakban, ezért kezdeményezték az átminősítést. Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Árvai Károly
Covid-háttérkórházzá nyilvánította az egészségügyi minisztérium a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségek kezelésére kialakított részlegét, illetve a maroshévízi kórházat.
2020. június 28., 22:192020. június 28., 22:19
2020. június 29., 17:492020. június 29., 17:49
Minisztériumi rendeletben nyilvánította Covid-háttérkórházzá a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségek kezelésére kialakított részlegét, illetve a maroshévízi kórházat Nelu Tătaru egészségügyi miniszter. A szabályozás szerint hét megyében módosították a Covid-háttérkórházakra vonatkozó korábbi besorolásokat, ezen megyék egyike Hargita megye.
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megyei népegészségügyi igazgatóság kezdeményezésére született meg a gyergyószentmiklósi, illetve a maroshévízi egészségügyi intézményekre vonatkozó döntés. A kezdeményezés azonban nem a koronavírus-fertőzések számának a növekedése miatt történt.
„Azért kerültek fel a Covid-háttérkórházak listájára, mert voltak konkrét esetek, amikor Covid-betegeket kellett kezelni ezekben a kórházakban. Mondok egy példát:
– magyarázta az átminősítés kezdeményezésének az okát Duda Tihamér. A két említett egészségügyi intézmény Covid-háttérkórházzá nyilvánítása azonban nem változtat a koronavírusos betegek kezelésére megszabott korábbi protokollon:
függetlenül attól, hogy a megye melyik részében élnek, illetve a csak Covid-fertőzésben szenvedők a csíkszeredai megyei sürgősségi kórházban kapnak kezelést, mint ahogyan a vesedialízises fertőzöttek is. Tehát a szükséghelyzet hozta úgy, hogy háttérkórházzá váljon a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségeket kezelő részlege, illetve a maroshévízi egészségügyi intézmény is, hiszen – amint arra Duda Tihamér is rámutatott –
Pótlékot jelen állás szerint nem kapnak
A két említett kórház érintett dolgozói azonban veszélyességi pótlékot egyelőre nem kapnak az átminősítés miatt. A koronavírusos, illetve fertőzésgyanús betegekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozóknak ugyanis csak a szükségállapot idejére biztosított 2500 lej értékű veszélyességi pótlékot az állam, így az csak május 15-ig járt az érintetteknek – tudtuk meg a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatójától, aki azt is megjegyezte, ha a vészhelyzeti időszakra is kiterjeszti az intézkedést a kormány, akkor az említett két kórházban is kapnak veszélyességi pótlékot az arra jogosultak.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
A kormányprogramról és a kabinet beiktatáshoz szükséges parlamenti többség kialakításáról egyeztetett a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szerdán Siegfried Mureșan miniszterelnök-jelölt.
Szerda reggel tovább csökkent a kőolaj ára azokra a reményekre, hogy nő az olajkínálat a Perzsa-öböl térségéből. Csíkszeredában ehhez képest megjelent a literenkénti tíz lejt meghaladó standard benzin.
Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.
Sűrű havazással indult a nap a Transzfogarason – hívta fel a figyelmet a brassói regionális útügy.
Az ivóvízszolgáltatás reggel kilenc és délután egy óra között, míg az áramellátás reggel kilenc és délután öt óra között fog szünetelni szerdán több székelyudvarhelyi utcában – közli a polgármesteri hivatal.
Magyar Péter arra kéri az Országgyűlést, hogy haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogát.
Folyamatos nyomkövetés, ujjlenyomat-adatbázis, adatlopás – számos félelem él a lakosság egy részében az új típusú személyivel kapcsolatban. De mit kell tudni az elektronikus személyiről, melyek az alaptalan aggályok és a valós nehézségek vele?
szóljon hozzá!