
Előfordult, hogy diagnosztizálatlan koronavírusos pácienst láttak el a nem Covid-kórházakban, ezért kezdeményezték az átminősítést. Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Árvai Károly
Covid-háttérkórházzá nyilvánította az egészségügyi minisztérium a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségek kezelésére kialakított részlegét, illetve a maroshévízi kórházat.
2020. június 28., 22:192020. június 28., 22:19
2020. június 29., 17:492020. június 29., 17:49
Minisztériumi rendeletben nyilvánította Covid-háttérkórházzá a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségek kezelésére kialakított részlegét, illetve a maroshévízi kórházat Nelu Tătaru egészségügyi miniszter. A szabályozás szerint hét megyében módosították a Covid-háttérkórházakra vonatkozó korábbi besorolásokat, ezen megyék egyike Hargita megye.
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megyei népegészségügyi igazgatóság kezdeményezésére született meg a gyergyószentmiklósi, illetve a maroshévízi egészségügyi intézményekre vonatkozó döntés. A kezdeményezés azonban nem a koronavírus-fertőzések számának a növekedése miatt történt.
„Azért kerültek fel a Covid-háttérkórházak listájára, mert voltak konkrét esetek, amikor Covid-betegeket kellett kezelni ezekben a kórházakban. Mondok egy példát:
– magyarázta az átminősítés kezdeményezésének az okát Duda Tihamér. A két említett egészségügyi intézmény Covid-háttérkórházzá nyilvánítása azonban nem változtat a koronavírusos betegek kezelésére megszabott korábbi protokollon:
függetlenül attól, hogy a megye melyik részében élnek, illetve a csak Covid-fertőzésben szenvedők a csíkszeredai megyei sürgősségi kórházban kapnak kezelést, mint ahogyan a vesedialízises fertőzöttek is. Tehát a szükséghelyzet hozta úgy, hogy háttérkórházzá váljon a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségeket kezelő részlege, illetve a maroshévízi egészségügyi intézmény is, hiszen – amint arra Duda Tihamér is rámutatott –
Pótlékot jelen állás szerint nem kapnak
A két említett kórház érintett dolgozói azonban veszélyességi pótlékot egyelőre nem kapnak az átminősítés miatt. A koronavírusos, illetve fertőzésgyanús betegekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozóknak ugyanis csak a szükségállapot idejére biztosított 2500 lej értékű veszélyességi pótlékot az állam, így az csak május 15-ig járt az érintetteknek – tudtuk meg a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatójától, aki azt is megjegyezte, ha a vészhelyzeti időszakra is kiterjeszti az intézkedést a kormány, akkor az említett két kórházban is kapnak veszélyességi pótlékot az arra jogosultak.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!