
Előfordult, hogy diagnosztizálatlan koronavírusos pácienst láttak el a nem Covid-kórházakban, ezért kezdeményezték az átminősítést. Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Árvai Károly
Covid-háttérkórházzá nyilvánította az egészségügyi minisztérium a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségek kezelésére kialakított részlegét, illetve a maroshévízi kórházat.
2020. június 28., 22:192020. június 28., 22:19
2020. június 29., 17:492020. június 29., 17:49
Minisztériumi rendeletben nyilvánította Covid-háttérkórházzá a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségek kezelésére kialakított részlegét, illetve a maroshévízi kórházat Nelu Tătaru egészségügyi miniszter. A szabályozás szerint hét megyében módosították a Covid-háttérkórházakra vonatkozó korábbi besorolásokat, ezen megyék egyike Hargita megye.
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megyei népegészségügyi igazgatóság kezdeményezésére született meg a gyergyószentmiklósi, illetve a maroshévízi egészségügyi intézményekre vonatkozó döntés. A kezdeményezés azonban nem a koronavírus-fertőzések számának a növekedése miatt történt.
„Azért kerültek fel a Covid-háttérkórházak listájára, mert voltak konkrét esetek, amikor Covid-betegeket kellett kezelni ezekben a kórházakban. Mondok egy példát:
– magyarázta az átminősítés kezdeményezésének az okát Duda Tihamér. A két említett egészségügyi intézmény Covid-háttérkórházzá nyilvánítása azonban nem változtat a koronavírusos betegek kezelésére megszabott korábbi protokollon:
függetlenül attól, hogy a megye melyik részében élnek, illetve a csak Covid-fertőzésben szenvedők a csíkszeredai megyei sürgősségi kórházban kapnak kezelést, mint ahogyan a vesedialízises fertőzöttek is. Tehát a szükséghelyzet hozta úgy, hogy háttérkórházzá váljon a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségeket kezelő részlege, illetve a maroshévízi egészségügyi intézmény is, hiszen – amint arra Duda Tihamér is rámutatott –
Pótlékot jelen állás szerint nem kapnak
A két említett kórház érintett dolgozói azonban veszélyességi pótlékot egyelőre nem kapnak az átminősítés miatt. A koronavírusos, illetve fertőzésgyanús betegekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozóknak ugyanis csak a szükségállapot idejére biztosított 2500 lej értékű veszélyességi pótlékot az állam, így az csak május 15-ig járt az érintetteknek – tudtuk meg a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatójától, aki azt is megjegyezte, ha a vészhelyzeti időszakra is kiterjeszti az intézkedést a kormány, akkor az említett két kórházban is kapnak veszélyességi pótlékot az arra jogosultak.
Az idei év első négy hónapjában 737.682 online iratot bocsátott ki ingyenesen az ingatlan- és telektulajdonosoknak az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Elindult a regisztráció a 34. Bolyai Nyári Akadémia pedagógus-továbbképzéseire, amelyek több helyszínen kínálnak szakmai fejlődési lehetőséget pedagógusok számára június 29. és július 24. között.
Az eredmények szerint a beteg az Európában terjedő vírustörzset kapta el, a megbetegedésnek tehát nincs köze az óceánjáró fedélzetén azonosított Andes-hantavírushoz, amely kizárólag Dél-Amerikában terjed.
Nicușor Dan államfő hétfőn konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
Hosszú restaurálási folyamat után felavatják május 22-én a gyimesbükki Rákóczi-várat. A nép körében Rákóczi-várként ismert erődítmény 2026-tól hivatalosan a Bethlen–Rákóczi-vár nevet viseli.
Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat – írja az MTI az Index hírportálon hétfőn megjelent, Sulyok Tamás köztársasági elnökkel készített interjút szemlézve.
A románok többsége úgy véli, hogy előrehozott választásokra van szükség, és ha jövő vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lenne az első helyen.
Ismét medvék miatt szólt a Ro-Alert több Hargita megyei településen vasárnap este. A vadállatok párzási időszaka miatt gyakrabban találkozhatunk velük.
A SAFE hitelprogramból Romániának jutó források több mint fele az országban marad, a jelenlegi piaci finanszírozásnál jóval kedvezőbb feltételek mellett – jelentette ki vasárnap a Digi24-nek Irineu Darău ügyvivő gazdasági miniszter.
A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.
szóljon hozzá!