
Előfordult, hogy diagnosztizálatlan koronavírusos pácienst láttak el a nem Covid-kórházakban, ezért kezdeményezték az átminősítést. Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Árvai Károly
Covid-háttérkórházzá nyilvánította az egészségügyi minisztérium a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségek kezelésére kialakított részlegét, illetve a maroshévízi kórházat.
2020. június 28., 22:192020. június 28., 22:19
2020. június 29., 17:492020. június 29., 17:49
Minisztériumi rendeletben nyilvánította Covid-háttérkórházzá a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségek kezelésére kialakított részlegét, illetve a maroshévízi kórházat Nelu Tătaru egészségügyi miniszter. A szabályozás szerint hét megyében módosították a Covid-háttérkórházakra vonatkozó korábbi besorolásokat, ezen megyék egyike Hargita megye.
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megyei népegészségügyi igazgatóság kezdeményezésére született meg a gyergyószentmiklósi, illetve a maroshévízi egészségügyi intézményekre vonatkozó döntés. A kezdeményezés azonban nem a koronavírus-fertőzések számának a növekedése miatt történt.
„Azért kerültek fel a Covid-háttérkórházak listájára, mert voltak konkrét esetek, amikor Covid-betegeket kellett kezelni ezekben a kórházakban. Mondok egy példát:
– magyarázta az átminősítés kezdeményezésének az okát Duda Tihamér. A két említett egészségügyi intézmény Covid-háttérkórházzá nyilvánítása azonban nem változtat a koronavírusos betegek kezelésére megszabott korábbi protokollon:
függetlenül attól, hogy a megye melyik részében élnek, illetve a csak Covid-fertőzésben szenvedők a csíkszeredai megyei sürgősségi kórházban kapnak kezelést, mint ahogyan a vesedialízises fertőzöttek is. Tehát a szükséghelyzet hozta úgy, hogy háttérkórházzá váljon a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségeket kezelő részlege, illetve a maroshévízi egészségügyi intézmény is, hiszen – amint arra Duda Tihamér is rámutatott –
Pótlékot jelen állás szerint nem kapnak
A két említett kórház érintett dolgozói azonban veszélyességi pótlékot egyelőre nem kapnak az átminősítés miatt. A koronavírusos, illetve fertőzésgyanús betegekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozóknak ugyanis csak a szükségállapot idejére biztosított 2500 lej értékű veszélyességi pótlékot az állam, így az csak május 15-ig járt az érintetteknek – tudtuk meg a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatójától, aki azt is megjegyezte, ha a vészhelyzeti időszakra is kiterjeszti az intézkedést a kormány, akkor az említett két kórházban is kapnak veszélyességi pótlékot az arra jogosultak.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Bár a helyi adók és illetékek emeléséről szóló új törvény még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az biztos, hogy épületadó-növekedésre kell számítani. Hátrányosan érinti a régi tömbházakban élőket, és káoszt okozhat az autóadók kiszámításában.
szóljon hozzá!