
Előfordult, hogy diagnosztizálatlan koronavírusos pácienst láttak el a nem Covid-kórházakban, ezért kezdeményezték az átminősítést. Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Árvai Károly
Covid-háttérkórházzá nyilvánította az egészségügyi minisztérium a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségek kezelésére kialakított részlegét, illetve a maroshévízi kórházat.
2020. június 28., 22:192020. június 28., 22:19
2020. június 29., 17:492020. június 29., 17:49
Minisztériumi rendeletben nyilvánította Covid-háttérkórházzá a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségek kezelésére kialakított részlegét, illetve a maroshévízi kórházat Nelu Tătaru egészségügyi miniszter. A szabályozás szerint hét megyében módosították a Covid-háttérkórházakra vonatkozó korábbi besorolásokat, ezen megyék egyike Hargita megye.
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megyei népegészségügyi igazgatóság kezdeményezésére született meg a gyergyószentmiklósi, illetve a maroshévízi egészségügyi intézményekre vonatkozó döntés. A kezdeményezés azonban nem a koronavírus-fertőzések számának a növekedése miatt történt.
„Azért kerültek fel a Covid-háttérkórházak listájára, mert voltak konkrét esetek, amikor Covid-betegeket kellett kezelni ezekben a kórházakban. Mondok egy példát:
– magyarázta az átminősítés kezdeményezésének az okát Duda Tihamér. A két említett egészségügyi intézmény Covid-háttérkórházzá nyilvánítása azonban nem változtat a koronavírusos betegek kezelésére megszabott korábbi protokollon:
függetlenül attól, hogy a megye melyik részében élnek, illetve a csak Covid-fertőzésben szenvedők a csíkszeredai megyei sürgősségi kórházban kapnak kezelést, mint ahogyan a vesedialízises fertőzöttek is. Tehát a szükséghelyzet hozta úgy, hogy háttérkórházzá váljon a gyergyószentmiklósi kórház fertőző betegségeket kezelő részlege, illetve a maroshévízi egészségügyi intézmény is, hiszen – amint arra Duda Tihamér is rámutatott –
Pótlékot jelen állás szerint nem kapnak
A két említett kórház érintett dolgozói azonban veszélyességi pótlékot egyelőre nem kapnak az átminősítés miatt. A koronavírusos, illetve fertőzésgyanús betegekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozóknak ugyanis csak a szükségállapot idejére biztosított 2500 lej értékű veszélyességi pótlékot az állam, így az csak május 15-ig járt az érintetteknek – tudtuk meg a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatójától, aki azt is megjegyezte, ha a vészhelyzeti időszakra is kiterjeszti az intézkedést a kormány, akkor az említett két kórházban is kapnak veszélyességi pótlékot az arra jogosultak.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
szóljon hozzá!