Egyre érezhetőbb a gazdasági válság. Egyesek hosszabb utazásra kényszerülnek, mások munkanélkülivé válnak
Fotó: Mónus Márton/MTI
A munkavállalóknak átlagosan 25 percükbe telt tavaly, hogy eljussanak a lakóhelyükről a munkahelyükre, Romániában ez valamivel többet, 27 percet vett igénybe. Ezek az értékek idén a járványhelyzet miatt jelentős átalakuláson mentek keresztül, ez azonban még mindig kedvezőbb ahhoz képest, hogy milyen sokan veszítették el a munkájukat.
2020. október 23., 22:162020. október 23., 22:16
A lakóhely és a munkahely közötti ingázás hosszát vizsgálta frissen nyilvánosságra hozott, 2019-es adatokra alapozó kutatásában az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat. E szerint tavaly átlagosan 25 percébe került a tagállamok munkavállalóinak, hogy eljussanak a munkahelyükre, ez az idő viszont Romániában és Magyarországon is hosszabb volt.
Az EU munkavállalóinak több mint fele, 61,3 százaléka kevesebb mint 30 percet utazott tavaly a lakóhelyétől a munkahelyéig, négyből egy (26,3%) személy esetében ez az idő 30 és 59 perc közé volt tehető, az alkalmazottak 8,1 százaléka egy óránál is hosszabb utazásra kényszerült, és mindössze 4,3 százalékuk nem ingázott, tehát ennyien dolgoztak otthonról. Ezáltal az EU-s átlag 25 perc, a rangsor első helyén Ciprus áll 19 perccel, ezt követi Görögország 20 perccel, a lista ellentétes oldalán pedig Lettország található 33 perccel, majd Magyarország és Luxemburg következik 29 perccel. Romániában a lakóhely és a munkahely közötti ingázás hossza átlagosan 27 perc volt.
Azt viszont a kutatásban is kiemelték, hogy ezek az adatok idén a koronavírus-világjárvány miatt jelentősen átalakultak.
Az egyre nagyobb számú otthonról dolgozó alkalmazott esetében például ez az idő lenullázódott, sokan viszont kénytelenek a korábbinál több időt szánni az utazásra bizonyos átszervezések miatt, ilyenre Hargita megyében is vannak példák. Az egyik székelyudvarhelyi készruhaipari vállalkozás például a szentegyházi kirendeltségén felfüggesztette a tevékenységét, így az alkalmazottaknak be kell utazniuk a városba. Az ingázási idő meghosszabbodása azonban nem is olyan nagy probléma a jelenlegi helyzetben, amikor egyre többen veszítik el a munkahelyüket – mutatott rá megkeresésünkre Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
„Az még a legjobb eset, ha a munkaadó valamilyen munkalehetőséget tud biztosítani az alkalmazottainak, hiszen nagyon sok olyan eset történt a térségünkben, amikor hazaküldték az embereket. Azok a termelőegységek, amelyek bérmunkában, nyugati piacra dolgoztak, főként a divatszférát megcélzó vállalkozások, óriási recesszióban vannak, mert a nagyáruházak több hónapon át zárva tartottak, ezért a januárban megrendelt készleteket nem tudták értékesíteni. Ebből kifolyólag hatalmas raktárkészletek halmozódtak fel, így ezek a vállalkozások arra kényszerültek, hogy optimalizálják a termelésüket és a munkaerőt egyaránt. Ez számos tevékenység-beszűküléshez és csökkenéshez vezetett, mivel a piac nem képes felvenni azokat a termékeket, amelyeket már legyártottak.
– világított rá a könnyűipar megpróbáltatásaira Balási Csaba.
Hozzátette: a nehézségek számos más szektorban is érezhetők, Európa-szerte 8-14 százalékos gazdasági visszaesés tapasztalható, ami azokat az országokat még inkább érinti, amelyek kormányai nem hoztak megfelelő gazdaságélénkítő intézkedéseket. Romániában is hasonló a helyzet, hiszen noha eszközölt bizonyos intézkedéseket a kormány, ezek a gyakorlatban nem nyújtottak valós segítséget a szakember szerint. „Olyan intézkedések vannak például, hogy az adósságokat újra lehet ütemezni az állam felé azoknak, akik áfát fizetnek, de ez tulajdonképpen nem segítség, mert így is, úgy is be kell fizetniük az összeget. Az jelentene valós támogatást a vállalkozások számára, ha például a követkő hat hónapra eltörölnék számukra a járulékos költségek befizetését” – emelte ki a szakember.
Arra is kitért, hogy a járvány, mivel nem tudjuk, meddig fog tartani, és hogyan kezeljük, folyamatos munkahely-megszűnésekhez fog vezetni.
Ezzel szemben rengeteg kis- és középvállalkozás van a megyében, amelyek az eladási piac megszűnése esetén kártyavárszerűen összeomolhatnak, leállhatnak. „Erre már voltak is példák, ráadásul a munkavállalók is nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak. A gazdaság állapota legalább annyira siralmas, mint a járványhelyzet. Az államnak addig kell közbelépnie, amíg a sejt nem rákosodik el, azaz amíg van visszaút ebből a helyzetből. Egyelőre azonban nem látszik a fény az alagút végén” – zárta Balási Csaba.
Egy radnóti tömbházlakás konyhájában keletkezett tűzhöz riasztották a Maros megyei tűzoltókat péntek este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – tájékoztatott pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
A Sepsiszentgyörgy környéki katonai kiképző létesítményekben ismét hadgyakorlatok zajlanak hétfő és péntek között: repülők és helikopterek köröznek a város fölött, ugyanakkor több helyszínen katonai konvojok vonulnak át.
Eddig a fagyásveszély miatt zárva tartott, péntektől azonban mengnyitották a Csíkszereda központi parkjában létesített ivóvízkutat és az aköré épült pavilont – adta hírül Facebook-oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
Romániának a légi és tengeri Schengen-övezethez való csatlakozásával egyidőben, március 31-én országszerte bevezették az eDAC digitális személyazonossági okmány-hitelesítő alkalmazás használatát, mely Sepsiszentgyörgyön már az első héten bizonyított.
Hivatalból kivizsgálást indított a resicabányai rendőrség, miután sajtóbeszámolók szerint társai bántalmazták egy edzőtáborban a junior tornászválogatott egyik tagját.
Április 9-én lesz az első tárgyalás abban a perben, amelyben Török Csaba, a gyergyószéki Monturist vezetője rágalmazásért 100 ezer lejt követel az Erdélyi Magyar Szövetségtől (EMSZ), illetve az EMSZ gyergyószentmiklósi szervezetétől és annak elnökétől.
Fontos napirendi pontokban döntöttek pénteki soros ülésükön Barót város önkormányzatának képviselői. A jóváhagyottak között az étkeztetésre, a település tanintézményeire, és oktatást biztosító eszközök beszerzésére vonatkozó tervezetek szerepeltek.
A Országos Statisztikai Hivatal pénteken közzétett adataiból kiderül, hogy Maros megyében vannak olyan települések, ahol a lakosságszám alakulása befolyásolni fogja az önkormányzati képviselők számát is. Például Szovátán.
Hisznek az együttműködésben, ugyanakkor változást hoznának a megyevezetésbe az Erdélyi Magyar Szövetség háromszéki képviselői. Elnökjelöltjüket a Sepsiszentgyörgyre összehívott sajtótalálkozón jelentette be Zakariás Zoltán, az EMSZ országos elnöke.
szóljon hozzá!