
Egyre érezhetőbb a gazdasági válság. Egyesek hosszabb utazásra kényszerülnek, mások munkanélkülivé válnak
Fotó: Mónus Márton/MTI
A munkavállalóknak átlagosan 25 percükbe telt tavaly, hogy eljussanak a lakóhelyükről a munkahelyükre, Romániában ez valamivel többet, 27 percet vett igénybe. Ezek az értékek idén a járványhelyzet miatt jelentős átalakuláson mentek keresztül, ez azonban még mindig kedvezőbb ahhoz képest, hogy milyen sokan veszítették el a munkájukat.
2020. október 23., 22:162020. október 23., 22:16
A lakóhely és a munkahely közötti ingázás hosszát vizsgálta frissen nyilvánosságra hozott, 2019-es adatokra alapozó kutatásában az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat. E szerint tavaly átlagosan 25 percébe került a tagállamok munkavállalóinak, hogy eljussanak a munkahelyükre, ez az idő viszont Romániában és Magyarországon is hosszabb volt.
Az EU munkavállalóinak több mint fele, 61,3 százaléka kevesebb mint 30 percet utazott tavaly a lakóhelyétől a munkahelyéig, négyből egy (26,3%) személy esetében ez az idő 30 és 59 perc közé volt tehető, az alkalmazottak 8,1 százaléka egy óránál is hosszabb utazásra kényszerült, és mindössze 4,3 százalékuk nem ingázott, tehát ennyien dolgoztak otthonról. Ezáltal az EU-s átlag 25 perc, a rangsor első helyén Ciprus áll 19 perccel, ezt követi Görögország 20 perccel, a lista ellentétes oldalán pedig Lettország található 33 perccel, majd Magyarország és Luxemburg következik 29 perccel. Romániában a lakóhely és a munkahely közötti ingázás hossza átlagosan 27 perc volt.
Azt viszont a kutatásban is kiemelték, hogy ezek az adatok idén a koronavírus-világjárvány miatt jelentősen átalakultak.
Az egyre nagyobb számú otthonról dolgozó alkalmazott esetében például ez az idő lenullázódott, sokan viszont kénytelenek a korábbinál több időt szánni az utazásra bizonyos átszervezések miatt, ilyenre Hargita megyében is vannak példák. Az egyik székelyudvarhelyi készruhaipari vállalkozás például a szentegyházi kirendeltségén felfüggesztette a tevékenységét, így az alkalmazottaknak be kell utazniuk a városba. Az ingázási idő meghosszabbodása azonban nem is olyan nagy probléma a jelenlegi helyzetben, amikor egyre többen veszítik el a munkahelyüket – mutatott rá megkeresésünkre Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
„Az még a legjobb eset, ha a munkaadó valamilyen munkalehetőséget tud biztosítani az alkalmazottainak, hiszen nagyon sok olyan eset történt a térségünkben, amikor hazaküldték az embereket. Azok a termelőegységek, amelyek bérmunkában, nyugati piacra dolgoztak, főként a divatszférát megcélzó vállalkozások, óriási recesszióban vannak, mert a nagyáruházak több hónapon át zárva tartottak, ezért a januárban megrendelt készleteket nem tudták értékesíteni. Ebből kifolyólag hatalmas raktárkészletek halmozódtak fel, így ezek a vállalkozások arra kényszerültek, hogy optimalizálják a termelésüket és a munkaerőt egyaránt. Ez számos tevékenység-beszűküléshez és csökkenéshez vezetett, mivel a piac nem képes felvenni azokat a termékeket, amelyeket már legyártottak.
– világított rá a könnyűipar megpróbáltatásaira Balási Csaba.
Hozzátette: a nehézségek számos más szektorban is érezhetők, Európa-szerte 8-14 százalékos gazdasági visszaesés tapasztalható, ami azokat az országokat még inkább érinti, amelyek kormányai nem hoztak megfelelő gazdaságélénkítő intézkedéseket. Romániában is hasonló a helyzet, hiszen noha eszközölt bizonyos intézkedéseket a kormány, ezek a gyakorlatban nem nyújtottak valós segítséget a szakember szerint. „Olyan intézkedések vannak például, hogy az adósságokat újra lehet ütemezni az állam felé azoknak, akik áfát fizetnek, de ez tulajdonképpen nem segítség, mert így is, úgy is be kell fizetniük az összeget. Az jelentene valós támogatást a vállalkozások számára, ha például a követkő hat hónapra eltörölnék számukra a járulékos költségek befizetését” – emelte ki a szakember.
Arra is kitért, hogy a járvány, mivel nem tudjuk, meddig fog tartani, és hogyan kezeljük, folyamatos munkahely-megszűnésekhez fog vezetni.
Ezzel szemben rengeteg kis- és középvállalkozás van a megyében, amelyek az eladási piac megszűnése esetén kártyavárszerűen összeomolhatnak, leállhatnak. „Erre már voltak is példák, ráadásul a munkavállalók is nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak. A gazdaság állapota legalább annyira siralmas, mint a járványhelyzet. Az államnak addig kell közbelépnie, amíg a sejt nem rákosodik el, azaz amíg van visszaút ebből a helyzetből. Egyelőre azonban nem látszik a fény az alagút végén” – zárta Balási Csaba.
Mindössze néhány másodperc választott el egy járókelőt attól, hogy súlyos sérüléseket szenvedjen, amikor a lugosi rendőrség egyik melléképületében robbanás történt.
Sepsiszentgyörgyön január 20-án, kedden, 17 órától lakossági fórumot tartanak, amelynek fő témája az adóemelés lesz – jelentette be közösségi oldalán a város polgármestere, Antal Árpád.
Inkább érdeklődtek, mintsem fizettek – nem alakultak ki hosszú sorok a csíkszeredai városháza ügyfélközpontjában az adófizetésre a pénztáraknál. A tumultus elmaradt az első adófizetési napon, csütörtökön.
Újabb kilenc elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában a múlt héten; ezzel húszra nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Törökország idén vadászgépeket küld Észtországba és Romániába a NATO légtérrendészeti misszióinak keretében – jelentette be csütörtökön a török védelmi minisztérium.
Két romániai is szerepel az Europol nemzetközi körözési listáján mint a legkeresettebb bűnözők. Indonéziában fogták el közülük az egyiket.
Különösen hideg idő, fagyos éjszakák és reggelek, vegyes halmazállapotú csapadék és megélénkülő szél várható keddig Románia egész területén – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön kiadott figyelmeztető előrejelzéséből.
A kormány szerdán elfogadott határozata szerint napi 22 lejről napi 32 lejre emelkedik a gyermekeket, fogyatékkal élőket és más sérülékeny csoportokat ellátó bentlakásos intézményekben az egy főre jutó élelmezési keret összege.
Helyi költségvetés híján még csak visszafogottan terveznek a háromszéki önkormányzatok, így a gidófalvi is, amelynek polgármestere közösségi oldalán számolt be a tervekről.
szóljon hozzá!