
Egyre érezhetőbb a gazdasági válság. Egyesek hosszabb utazásra kényszerülnek, mások munkanélkülivé válnak
Fotó: Mónus Márton/MTI
A munkavállalóknak átlagosan 25 percükbe telt tavaly, hogy eljussanak a lakóhelyükről a munkahelyükre, Romániában ez valamivel többet, 27 percet vett igénybe. Ezek az értékek idén a járványhelyzet miatt jelentős átalakuláson mentek keresztül, ez azonban még mindig kedvezőbb ahhoz képest, hogy milyen sokan veszítették el a munkájukat.
2020. október 23., 22:162020. október 23., 22:16
A lakóhely és a munkahely közötti ingázás hosszát vizsgálta frissen nyilvánosságra hozott, 2019-es adatokra alapozó kutatásában az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat. E szerint tavaly átlagosan 25 percébe került a tagállamok munkavállalóinak, hogy eljussanak a munkahelyükre, ez az idő viszont Romániában és Magyarországon is hosszabb volt.
Az EU munkavállalóinak több mint fele, 61,3 százaléka kevesebb mint 30 percet utazott tavaly a lakóhelyétől a munkahelyéig, négyből egy (26,3%) személy esetében ez az idő 30 és 59 perc közé volt tehető, az alkalmazottak 8,1 százaléka egy óránál is hosszabb utazásra kényszerült, és mindössze 4,3 százalékuk nem ingázott, tehát ennyien dolgoztak otthonról. Ezáltal az EU-s átlag 25 perc, a rangsor első helyén Ciprus áll 19 perccel, ezt követi Görögország 20 perccel, a lista ellentétes oldalán pedig Lettország található 33 perccel, majd Magyarország és Luxemburg következik 29 perccel. Romániában a lakóhely és a munkahely közötti ingázás hossza átlagosan 27 perc volt.
Azt viszont a kutatásban is kiemelték, hogy ezek az adatok idén a koronavírus-világjárvány miatt jelentősen átalakultak.
Az egyre nagyobb számú otthonról dolgozó alkalmazott esetében például ez az idő lenullázódott, sokan viszont kénytelenek a korábbinál több időt szánni az utazásra bizonyos átszervezések miatt, ilyenre Hargita megyében is vannak példák. Az egyik székelyudvarhelyi készruhaipari vállalkozás például a szentegyházi kirendeltségén felfüggesztette a tevékenységét, így az alkalmazottaknak be kell utazniuk a városba. Az ingázási idő meghosszabbodása azonban nem is olyan nagy probléma a jelenlegi helyzetben, amikor egyre többen veszítik el a munkahelyüket – mutatott rá megkeresésünkre Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
„Az még a legjobb eset, ha a munkaadó valamilyen munkalehetőséget tud biztosítani az alkalmazottainak, hiszen nagyon sok olyan eset történt a térségünkben, amikor hazaküldték az embereket. Azok a termelőegységek, amelyek bérmunkában, nyugati piacra dolgoztak, főként a divatszférát megcélzó vállalkozások, óriási recesszióban vannak, mert a nagyáruházak több hónapon át zárva tartottak, ezért a januárban megrendelt készleteket nem tudták értékesíteni. Ebből kifolyólag hatalmas raktárkészletek halmozódtak fel, így ezek a vállalkozások arra kényszerültek, hogy optimalizálják a termelésüket és a munkaerőt egyaránt. Ez számos tevékenység-beszűküléshez és csökkenéshez vezetett, mivel a piac nem képes felvenni azokat a termékeket, amelyeket már legyártottak.
– világított rá a könnyűipar megpróbáltatásaira Balási Csaba.
Hozzátette: a nehézségek számos más szektorban is érezhetők, Európa-szerte 8-14 százalékos gazdasági visszaesés tapasztalható, ami azokat az országokat még inkább érinti, amelyek kormányai nem hoztak megfelelő gazdaságélénkítő intézkedéseket. Romániában is hasonló a helyzet, hiszen noha eszközölt bizonyos intézkedéseket a kormány, ezek a gyakorlatban nem nyújtottak valós segítséget a szakember szerint. „Olyan intézkedések vannak például, hogy az adósságokat újra lehet ütemezni az állam felé azoknak, akik áfát fizetnek, de ez tulajdonképpen nem segítség, mert így is, úgy is be kell fizetniük az összeget. Az jelentene valós támogatást a vállalkozások számára, ha például a követkő hat hónapra eltörölnék számukra a járulékos költségek befizetését” – emelte ki a szakember.
Arra is kitért, hogy a járvány, mivel nem tudjuk, meddig fog tartani, és hogyan kezeljük, folyamatos munkahely-megszűnésekhez fog vezetni.
Ezzel szemben rengeteg kis- és középvállalkozás van a megyében, amelyek az eladási piac megszűnése esetén kártyavárszerűen összeomolhatnak, leállhatnak. „Erre már voltak is példák, ráadásul a munkavállalók is nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak. A gazdaság állapota legalább annyira siralmas, mint a járványhelyzet. Az államnak addig kell közbelépnie, amíg a sejt nem rákosodik el, azaz amíg van visszaút ebből a helyzetből. Egyelőre azonban nem látszik a fény az alagút végén” – zárta Balási Csaba.
Összecsíptek a poloskák egy fiatal nőt egy vonatjárat hálókocsijában, a csípések pedig – az édesanya beszámolója alapján – feldagadtak, így egészségügyi ellátásra volt szükség.
Több helyen okoz fennakadást a hó a Magyarországon, kamionok, személygépkocsik és buszok továbbhaladását is segíteniük kellett a tűzoltóknak szombat este. Eközben Románia nyugati és északkeleti részére hidegebb hajnal köszöntött be, mint a többi régióba.
Ön tudta, hogy a magyar szőlőnedű ötvennyolcféle adalékanyaggal „javítható”? A keceli Benyák Zoltán bioborász és bortörténész szerencsére csak egyet használ, és szerinte akár Székelyföld is lehet még kisebbfajta borhatalom. De a lényeg a táj!
A közösségi oldalalakon megosztott videó alapján azonosította a rendőrség azt a sofőrt, aki a forgalommal szembe hajtott az autópályán. Pénzbírságot szabtak ki és felfüggesztették a jogosítványát.
Rajtaütés során találták meg az autóban a nagy kockázatú kábítószert a brassói rendőrök. Két gyanúsítottat tartóztattak le.
Elakadtak autójukkal egy turistacsoport tagjai Brassó megyében, miután a navigációs appot követve egy elszigetelt, nehezen járható, sáros útra tévedtek. Négyen voltak, felnőttek, térerő nélkül, sötétedés előtt, és velük volt egy három hónapos csecsemő.
Az év első tíz hónapjában végzett ellenőrzések és vizsgálatok eredményeként a határőrrendőrség több mint 160, Romániából vagy külföldről ellopott gépjárművet és gépet fedezett fel és foglalt le.
Jelentős mennyiségű csapadékra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) figyelmeztetést az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szünetel a kompközlekedés a román–ukrán határ Tulcea megyei szakaszán, a román Isaccea és az ukrán Orlivka határátkelő között a szombatra virradóra ukrán oldalon történt dróntámadások miatt – jelentette szombaton a román parti őrség.
Te hogy reagálnál? Csak ennyit fűznek hozzá ahhoz a megdöbbentő videóhoz, amit az Info Trafic Románia Facebook-oldalon tettek közzé tegnap. A kérdés jogos.
szóljon hozzá!