
Az oltásra jogosultak egy része akadályokba ütközik, amikor előjegyeztetné magát az immunizálásra
Fotó: MTI/Balázs Attila
Rendszerszinten akadozik az oltásprioritási csoportba tartozó 65 évnél fiatalabb krónikus betegek előjegyzése a koronavírus elleni védőoltásra. Az okokról és a helyzet megoldásával kapcsolatban a rendszeren belül is eltérően vélekednek az illetékesek, a betegek pedig értékes időt veszítenek, miközben óráról-órára egyre hosszabbra nyúlik az oltásra előjegyzettek listája.
2021. január 25., 12:132021. január 25., 12:13
2021. január 25., 12:142021. január 25., 12:14
A krónikus betegek koruktól függetlenül jogosultak a koronavírus elleni védőoltásra az oltáskampány egy hete elindított második fázisában, a 65 évnél fiatalabbak egy része azonban nem tudja előjegyeztetni magát az immunizálásra az e célból létrehozott internetes platformon, ugyanis nem szerepelnek a rendszerben krónikus betegként.
Ennek az okáról a rendszeren belül sincs egyetértés, de a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője szerint sokkal gördülékenyebben menne az előjegyeztetés, ha minden háziorvos segítene ebben a pácienslistáján szereplő krónikus betegeknek. „Őket aztán tényleg a háziorvosok kellene előjegyeztessék, hiszen a háziorvos az, aki hitelesen tudja igazolni, hogy ők krónikus betegek.
– mondta Tar Gyöngyi, akit mélységesen felháborít a kialakult helyzet. Kitért ugyanakkor arra is, hogy az igazgatósághoz folyamatosan érkeznek a panaszok a helyzet által érintett krónikus betegektől, akik közül sokan előjegyzés nélkül keresik fel az oltási központokat, remélve, hogy ott megoldást találnak problémájukra.
Az oltásstratégiai törvény előírásai értelmében egyébként a háziorvosok nem kötelesek elvégezni a regisztrációt a pácienslistájukon szereplő krónikus betegek és idősek számára, Tar Gyöngyi szerint azonban nem is törvényességi oldalról kell megközelíteni a problémát: erkölcsi kötelességük segíteni betegeiken, a közösségi, de a páciensek iránti elkötelezettség is ezt diktálja. Egyébként tudomása szerint leginkább a városon fordulnak elő elutasító válaszok, vidéken nem, „ahol a háziorvos együtt él a közösséggel”.
A vonatkozó jogszabály értelmében egyébként a regisztráció elvégzéséért a háziorvosok páciensenként 30 lejt kapnak majd, és a javadalmazás értéke 50 lejre nő, ha pácienseiknek legalább az 50 százaléka jelentkezik az immunizálásra, 60 százalék fölött pedig már 60 lej jár betegenként. Az előjegyeztetést nem vállaló háziorvosok egy részétől azt a választ kapták, hogy ez miatt őket már megvádolták azzal, hogy gyógyszercégek reklámozásáért kapják a pénzt, erről viszont szó sincs, hiszen az előjegyzést kérő pácienseket nem kell meggyőzni az immunizálásról, ők már azzal a határozott szándékkal keresik fel a rendelőt, hogy be szeretnék oltatni magukat – magyarázta a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
– reagált az előjegyzést nem vállaló háziorvosok egyik érvére Tar Gyöngyi, megjegyezve, ha ezáltal csak egy páciens életét sikerül megmenteni, már akkor is megérte. Igaz ugyan, hogy nem a háziorvosok jelentik az egyetlen lehetőséget az előjegyeztetésre, de egy call centerben vagy egy polgármesteri hivatal szociális osztályán miként tudnák igazolni, hogy valaki vesebeteg vagy magas vérnyomásos? – utalt a 65 évnél fiatalabb, krónikus betegek helyzetére.
Tar Gyöngyi kérdésünkre elmondta, azok az említett csoportba tartozó krónikus betegek, akik az oltásra történő előjegyzést illetően nem járnak sikerrel háziorvosuknál, úgy tudják előjegyeztetni magukat, hogy a call centert felhívva jelzik, hogy krónikus betegek, majd amikor a kapott időpontban elmennek az oltásközpontba, otthonról magukkal visznek egy meglévő orvosi dokumentumot, amely igazolja krónikus betegségüket. Ez azonban egy körülményes megoldás, egyrészt azért, mert a call centerek rengeteg hívást kapnak, az oltásközpontban az orvosokhoz tíz percenként érkeznek az oltásra jogosultak, akikkel a védőoltás beadása előtt még ki kell töltetni egy kérdőívet és meg is kell vizsgálják őket – magyarázta az egészségügyi igazgatóság vezetője.
Nagyon zavaró már, hogy rendszeradminisztrálási problémákkal keresik meg a háziorvosokat, holott ők orvosok, és elvárnák, hogy medikális kérdésekkel forduljanak hozzájuk – mondta megkeresésünkre Soós-Szabó Klára csíkszeredai háziorvos, a Háziorvosok Szövetségének a Hargita megyei vezetője arról, hogy a rendelők egy részében miért nem vállalják az oltás-előjegyzés elvégzését.
Az oltásregisztrációs platform egyébként a 65 évnél fiatalabb krónikus betegeknek csak egy részét „nem ismeri fel”, ezért felvetődött, hogy nincs, vagy hiányos a krónikus betegek országos regisztere. Soós-Szabó Klára ezzel kapcsolatban elmondta, a háziorvosok éves szerződéskötési feltétele, hogy leközöljék az egészségbiztosítási pénztárnak a krónikus betegeik névjegyzékét, ezen kívül minden hónapban bevezetik a rendszerbe a krónikus betegek számára kiállított receptek, küldőpapírok adatait. Csak össze kellene hangolni az egészségbiztosítási pénztár integrált informatikai rendszerét – „amire rengeteg millió eurót elköltöttek” – az oltásregisztrációs platformmal, „nem az őrületbe kergetni a családorvost, és lebénítani a családorvosi rendelőben a gyógyító és megelőző tevékenységet” – fogalmazott.
Az oltáskoordinációs bizottság országos parancsnoka azt nyilatkozta a napokban – folytatta Soós-Szabó Klára –, hogy azok a 65 évnél fiatalabb krónikus betegek, akik az oltásplatformon történő egyéni előjegyzéskor nem járnak sikerrel, jelentkezzenek be a call center telefonszámán, majd az oltási időpontra vigyenek magukkal valamilyen meglévő orvosi bizonylatot arról, hogy krónikus betegek. Betegeitől azonban úgy tudja, ez sem működik minden esetben, mert volt olyan 65 évesnél fiatalabb krónikus betege, akinek így elfogadták a jelentkezését, egy másik viszont azt a választ kapta, hogy nem ők az illetékesek eldönteni, hogy az illető milyen krónikus betegségben szenved. Arra a kérdésünkre, hogy mit tehet az az oltásra jogosult krónikus beteg, aki a regisztrációt illetően elutasító választ kap a háziorvosi rendelőben és a call centertől is, a csíkszeredai háziorvos az válaszolta, hogy
Gyorsan fogynak az időpontok
Aki nem sietett az előjegyeztetéssel, vagy nem sikerült időpontot foglalnia az első napokban, az már csak márciusra kaphat szabad oltási időpontot Hargita megyében. „Az oltóanyag-korlátozások miatti helyzet oda vezetett, hogy márciusig már betelt minden hely Hargita megyében. Azt is figyelembe kell venni, hogy ha nem engedélyezik újabb oltásközpontok megnyitását, akkor egy ideig nem is lesz, ahová iratkozni, mert három hétig jön az újraoltási fázis, tehát nem lesznek újabb helyek, amíg meg nem kapták az emlékeztető oltást azok, akik megkapták az első oltást” – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi. A fontos tudnivalókkal kapcsolatban ugyanakkor azt is elmondta, hogy szabad időpontokat más megyékben is le lehet foglalni, így megtörténhet, hogy a hezitálók által szabadon hagyott helyeket más megyékből érkező oltásra jogosultak foglalják le.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.
szóljon hozzá!