Bár a Marosvásárhely fekete márciusaként elhíresült véres események nem 19-én kezdődtek, a kanócot tulajdonképpen ezen a napon gyújtották meg, ekkor került sor a soviniszta tüntetésre, a magyarellenes atrocitásokra, Sütő Andrásék súlyos bántalmazására. Kinizsi Gyöngyi egykori rádiós szerkesztőt a tapasztalatairól, a gondolatairól, a magyar-román megbékélésről Rostás Szabolcs kérdezte a Nézőpontban.
2021. március 19., 12:062021. március 19., 12:06
Kinizsi Gyöngyit alig három hónappal azelőtt, a ’89-es forradalom során lőtték meg Marosvásárhelyen, sebesüléséből felépülve már rádiósként került a márciusi események sűrűjébe.
Ezekre a kérdésekre Kinizsi Gyöngyi nyugalmazott marosvásárhelyi rádiós újságíróval keresi a választ a Székelyhon Tv.
A három évtizeddel ezelőtti véres események szemtanúja a Nézőpontban kifejti, mi hajtotta az utcára, és mit érzett a magyar közösség elleni támadások idején.
– idézi fel a fekete márciust megelőző eseményeket Kinizsi Gyöngyi. A volt rádiós újságíró kifejti véleményét arról, hogy
És arról is beszél, mennyiben tekintenek ma másként egymásra a marosvásárhelyi románok és magyarok, van-e átjárás közöttük vagy továbbra is párhuzamosan él egymás mellett a két közösség. És rámutat arra is, mi mutat esélyt a normalitásra.
A Kinizsi Gyöngyivel készült Nézőpont-interjú megtekinthető a Székelyhon Tv YouTube-csatornáján.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!