A disznóvágók, és akik szerint ide nem jön el a sertéspestis

Gyergyószéken általában saját használatra, a család számára nevelnek a gazdák egy-két disznót, kevés azoknak a gazdálkodóknak a száma, ahol az állomány meghaladja a tíz egyedet – a malacokat nem számolva. Vannak, akik féltve az asztalra szánt húst, a nagyobb disznókat levágták, és ez a jelenség várhatóan a következő hetekben is tart.

Az afrikai sertéspestisről a lényeg, pontokba szedve

A pesszimistább (netán reálisabb?) szakemberek szerint csak idő kérdése, hogy az afrikai sertéspestis mikor jelenik meg a jelenleg még fertőzésmentes térségek közé tartozó székelyföldi megyékben is. De mit tehetünk egyénenként, mire figyeljünk, mit vizsgáljunk az állaton?

Dr. Gáll József Gyergyó körzeti állatorvos kérdésünkre elmondta, ha az utóbbi hetekben levágott disznók száma önmagában nem is magas – mintegy 30 esetről van szó –, mégis szokatlan, hiszen máskor ilyenkor, nyár végén, ősz legelején egyáltalán nem volt szokás a disznóvágás Gyergyószentmiklóson, és a környező községekben. Tehát,

a gazdák egy része igenis tart attól, hogy ide is eljut a sertéspestis, és nagyobb biztonságban érzi a húst a fagyasztóládában, mint az állatot az ólban.

„Nem mondanám, hogy mindenki most hirtelen ijedtében nekiszökött volna a disznókat vágni, de a szomszédban is többen vannak, akik már vágtak. Én magam is csak arra várok, hogy kicsit hűljön az idő, a nagy zöld legyek eltűnjenek, s akkor én is levágom a nagyobb kocát” – válaszolta kérdésünkre egy szárhegyi gazda. Hozzátette, úgy gondolja, sajnos Gyergyószék sem fogja megúszni a sertéspestisjárványt.

Van, aki úgy véli, hogy nincs mitől tartani. Ellentétben azokkal a vidékekkel, ahol szabad tartásban nőnek az állatok, és van rá lehetőség, hogy a fertőzött vadakkal kapcsolatba kerülve megbetegedjenek, Gyergyóban ez másként van. Aki disznót tart, az zárva, pajtában, istállóban neveli. Állati eredetű takarmányt nem etet vele, az sem szokás, hogy az emberek a saját istállóból a szomszédok istállójába bejárjanak, átvíve esetleg a fertőzést.

Normális esetben ide nem jut el a sertéspestis,

– mondja egy csomafalvi gazda, aki több mint tíz állatot nevel.

Hangsúlyozta, van ugyan két nagyobb disznója, amelyeket amúgy is selejtezésre szánt, azokat most levágja, de nem a járványtól tartva, hanem mert egyébként is így tervezte.

Egyébként Gál István állatorvos sem tud olyan esetekről, hogy a nagyobb számú disznókat tartó gazdák vágnák az állataikat.

Hargita megyében nem növekedett meg ugrásszerűen a nyári disznóvágások száma

Habár Románia egyre több megyéjében azonosítják az afrikai sertéspestist okozó vírus jelenlétét, Hargita megyében „járványtani szempontból csend van”. Az állat-egészségügyi szakhatóság azért dolgozik több intézménnyel együttműködve, hogy ez így is maradjon.