A diákok, szülők és a pedagógusok is egyetértenek abban, hogy változásokra van szükség a román nyelv oktatásában

Hargita Megye Tanácsa, Tanfelügyelősége, a Hargita Megyéért Egyesület, valamint a Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ 2017 októbere és decembere között a román nyelv ismeretének állapotáról, illetve megtaníthatóságának, megtanulhatóságának lehetőségeiről végzett kérdőíves kutatást Hargita megye iskoláiban.

A felmérést magyar ajkú hetedik és tizenegyedik osztályos tanulók, azok szülei és román tanárai körében végezték. A megbízott munkacsoport 833 tanulók által kitöltött, 799 szülők által kitöltött, és 136 román tanárok által kitöltött kérdőív adatait összesítette.

 A jelentést és az eredményeket sajtótájékoztatón ismertette pénteken Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Ferencz-Salamon Alpár megyei tanácsos, az oktatási szakbizottság elnöke, valamint Bartolf Hedwig tanfelügyelő, aki a kutatást is koordinálta. A több mint hatvan oldalas tanulmányból kiemelték a fontosabb felvetéseket, kérdéseket, és az azokra adott válaszokat. A téma most különösen aktuális hiszen,

nagyon gyengék lettek a nyolcadikos abszolváló, illetve érettségi eredmények, amelyet a legtöbb végzős a román nyelv és irodalom vizsga miatt bukott el. 

A tanulókra vonatkozó első kérdésben azt vizsgálták, hogy azok mit tartanak erősségüknek a román nyelv ismeretüket tekintve. A válaszadók 43 százaléka az írást jelölte be a megadott válaszlehetőségek közül, a folytonos beszédet csupán 17 százalékuk választotta.

Arra a kérdésre, hogy meglátásuk szerint mit hasznos megtanulniuk a román nyelvből a tanulók többsége a szabad kifejezésmódot választotta, illetve a megértetni magukat minden helyzetben opciót.

Továbbá voltak, akik csak azt szeretnék megtanulni a nyelvből, amit a vizsgákon kérnek.

Nincs lehetőségük gyakorolni az élő nyelvet – a tanulók 46 százaléka voksolt erre választási lehetőségre, a „Hogy érzed mi akadályoz a román nyelv megtanulásában?” kérdésben.

Azt is sokan bejelölték, hogy egyszerre túl sokat akarnak megtanítani nekik az iskolai tananyagban. Miért szükséges jól tudni románul beszélni? – erre a kérdésre a nagy többség két válaszlehetőséget adott meg: az egyik, hogy ahány nyelvet ismersz, annyi ember vagy, a másik pedig, hogy illik tudni, mert ez Románia hivatalos nyelve. Azt illetően, hogy mit tehetnek azért, hogy jól megtanulják a nyelvet a legtöbb tanuló azt választotta, hogy törekszik az iskolában figyelni, dolgozni. Emellett, hogy igyekszenek keresni a lehetőséget románul megszólalni.

A szülőket arról kérdezték, hogy a gyerekeik a magyar a román vagy az angol nyelvet szeretik-e jobban. A magyar után az angolra voksoltak a legtöbben.

A szülők döntő többsége (90 százalék) szerint a gyerekeiknek leginkább csak az iskolában van lehetőségük a román nyelvet használni.

A szülők szerint főképp azért hasznos egy térségükben élő magyar ajkú gyerekeknek megtanulni a román nyelvet, hogy az meg tudja értetni magát minden helyzetben, illetve, hogy szabadon ki tudja fejezni magát – derült ki a nekik szerkesztett utolsó kérdésből.

A román nyelv és irodalom pedagógusoknak feltett kérdésekből kiderült, hogy

a tanárok szerint főképp azért szükséges, hogy tanítványaik tudjanak románul, mert szeretnék ha tanítványaiknak sikerülnek az abszolváló/érettségi vizsgájuk, illetve, hogy itthon tudjanak boldogulni.

Érdekesség, hogy a tanárok szerint is főképp két tényező akadályozza a tanulókat a nyelv elsajátításában: az egyik, hogy nincs lehetőségük az élő nyelvet gyakorolni, a másik pedig a leadandó tananyag hatalmas mennyisége. Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek annak érdekében, hogy javuljon a tanítványaik román nyelvtudása, nagy többségében úgy vélték,

folyamatosan kell keressék a hatékony nyelvtanítás módszereit, továbbá, hogy törekedniük kell a diákok motiválására e téren.

A kutatás fontosabb következtetései a következők:

Hargita megye lakossága többségében magyar nemzetiségű, így hangsúlyosan érdekelt a tanuló, szülő, tanár abban, hogy a felnövekvő generáció tanuljon meg, tudjon románul az országban való boldogulás miatt.

A tanulók nem kedvelik a román nyelvet. Ennek okai: csak a tanórákon van lehetőségük gyakorolni azt, túl sok az elvárás az iskolában, vizsgákon egyaránt, a nyelvtanulásban nincs sikerélményük, ahogy tanítják a románt az nem érdekes. stb. A válaszadók szerint

a tanulók szívesebben tanulják az angol nyelvet, mert hozzáférhetőbbek angol órákon a tanulási tartalmak, módszerek.

Sem a tanulók, sem szüleik, sem a román tanárok nem okolják pusztán a diákokat a szerény eredményeikért román nyelvismeretből. Mindenki számos akadályát látja a román nyelv megtanulásának.

A tanulóknak a legnagyobb gondjaik a beszélt román nyelvel vannak. Az írásbeli feladatoknak eleget tudnak tenni, beszélni viszont nagy többségében nem tudnak.

A tanulók és a szüleik szerint is nem csak nekik, az állami intézményeknek, felelős szerveknek is hozzá kell járulniuk a román nyelvismereti probléma mérsékletéhez.

A tanulmány javaslatokat is megfogalmaz a döntéshozóknak a probléma orvoslására: az egyik ilyen, hogy

szervezzenek továbbképzéseket az olyan tanítok és tanárok részére, akik magyar ajkú gyerekeknek tanítják a román nyelvet, ugyanakkor a képzéseket idegen nyelvet és román nyelvet tanító tanárok vezessék.

Szervezzenek román nyelvtáborokat elemista és gimnazista tanulók részére azok vakációi alkalmával. Szervezzenek egy hetes román nyelvű csereprogramokat vakációk folyamán, melyek szereplői térségünkben élő elemista, gimnazista, és középiskolás magyar ajkú gyerekek és román vidéken élő román gyerekek. Tegyék elérhetővé, hogy a tanulók költségtérítés nélkül játékosan tanulják az élő nyelvet.

– húzta alá Borboly Csaba megyei tanácselnök, aki nyomatékosította, felkéri a döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe a sajátos székelyföldi helyzetet. Bartolf Hedvig tanfelügyelő szerint a felmérés bevezetőjében megfogalmazott hipotézisek beigazolódtak. Azt is kiemelte,

tény hogy Hargita megye tanulói elégtelen mértékben beszélik a román nyelvet, amely egyre inkább a közbeszéd témájává válik, mivel lehangolóak a román abszolváló és érettségi eredmények.

Ferencz-Salamon Alpár megyei tanácsos, az oktatási szakbizottság elnöke jelezte, bár a megyei tanácsnak nincs közvetlen hatásköre a közoktatással kapcsolatban, mégis foglalkoznak a témával, hisz fontos és sokakat érintő témakör a megye lakóinak.