
Amikor nagyon elromlanak a dolgok. Legtöbbször mezőgazdasági területeket akarnak gyorsan – és törvénytelenül – megtisztítani a tűzzel, aztán elszabadulnak a lángok
Fotó: Erdély Bálint Előd
Várhatóan több tíz gazda veszíti el az idei mezőgazdasági támogatásokat, mert tűzzel tisztították meg földjeiket, védett területek felégetése miatt nyolc alkalommal bűnvádi feljelentést is tett a környezetőrség. Noha az elmúlt egy-két évben javult a helyzet a tarlótüzek előfordulását illetően Hargita megyében, a jelenség nem szűnt meg, továbbra is problémákat okoz a térségben, derül ki az érintett hatóságok és intézmények jelentéseiből.
2024. augusztus 03., 08:532024. augusztus 03., 08:53
A vegetációs tüzek gyakoriságáról, a területek felégetői ellen kezdeményezett szankciókról, valamint a hasonló esetek megelőzése érdekében folytatott tevékenységekről készített jelentést a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal kérésére a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), a Hargita Megyei Környezetőrség, valamint a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség. Az adatok alapján
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az APIA, a környezetőrség és a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) között két éve létrejött egy együttműködési megállapodás, ennek értelmében
Gyakran a tüzek okozóit is csak így tudják beazonosítani, a környezetőrségnek és a tűzoltóságnak ugyanis nincs erre lehetősége, az APIA viszont azonosítani tudja a felgyújtott földek tulajdonosait, ha azok igényeltek támogatást az adott területre.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az idei első félévben az APIA megyei kirendeltsége 35 alkalommal kapott értesítést leégett területekről a katasztrófavédelmi felügyelőségtől, 5 esetben pedig a környezetőrségtől, utóbbiak Natura 2000-es területeken történt tüzesetekről szóltak.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mivel a legtöbb tarlóégetés tavasszal történt, amikor még folyamatban volt a támogatásigénylési kérelmek leadása, az érintett gazdák beazonosítása az igénylési periódus lezárása után történt meg.
– áll a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség jelentésében. Ebben ugyanakkor arra is kitérnek, hogy a környezetőrség vegetációs tüzekről szóló bejelentései Natura 2000-es területeken található mocsaras területekre vonatkoztak, amelyek nem mezőgazdasági parcellák, így az APIA nem tudta beazonosítani a tulajdonosokat.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Azokban az esetekben, amikor azonosították az érintett parcellák használóit, a földek felégetési tilalmának a megszegéséért kiróható szankciók alkalmazása érdekében
Egyébként a kérelmekben feltüntetett összes földterületet rendszeresen és aprólékosan ellenőrzik a Kopernikusz program (az Európai Unió Föld-megfigyelési programja) Sentinel műholdjai segítségével, így azonosíthatók a leégett parcellák – derül ki a megyei APIA jelentéséből. Ebben megjegyzik azt is, hogy
„Tűzzel történő kaszálás” miatt tavalyelőtt több mint kétszáz gazda veszítette el a mezőgazdasági támogatásokat. Voltak, akik számára nem szolgált ez tanulsággal
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Környezetőrség 3 alkalommal,
– derül ki a hatóság által a témában készített friss jelentésből. Noha kedvezőtlen időjárási körülmények – például száraz, forró időszakok, villámlás – következtében is meggyulladhat a növényzet, a legtöbb vegetációs tüzet emberek okozzák, akik így szeretnék megtisztítani mezőgazdasági területeiket – közli a környezetőrség.
Fotó: Pinti Attila
A jelentésben arra is emlékeztetnek, hogy 2022-ig a környezetvédelmi jogszabályok megengedőbbek voltak, és száraz növényzet égetését a környezetvédelmi hatóság jóváhagyásától, valamint a tűzoltóság előzetes értesítésétől tették függővé. 2022. április 7-től azonban teljesen megtiltották ezeket az égetéseket, és módosították a környezetvédelmi törvény szankciókra vonatkozó cikkelyét is,
Továbbá szabálysértésnek minősül a tűzesetek megelőzésének elmulasztása is. A hatóság ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy
A megyei környezetőrség március és április folyamán a tűzoltósággal közösen 4 ellenőrzést hajtott végre olyan közigazgatási egységeknél, amelyeknek a területein tarlótüzek voltak, hogy tudatosítsák a helyi hatóságok feladatait és kötelezettségeit.
Fotó: Veres Nándor
A mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség, a környezetőrség és a katasztrófavédelmi felügyelőség között létrejött együttműködési részeként a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség képviselő a környezetőrség munkatársaival közösen 10 tájékoztatási akciót szervezett, és ezeken a tarlóégetések megelőzésére vonatkozó információkat tartalmazó szórólapokat is osztogattak a célközönségnek – derül ki a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség jelentéséből, amelyben azt is közlik, hogy a helyzet alakulása függvényében a második félévben is folytatják a prevenciós tevékenységeket.
Lezárult az előkészítő szakasz, így elkezdődhet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha voltak problémák a nyomozati anyaggal, ez nem változtatott a helyzeten.
Az emberek kormányt akarnak, nem érdeklik őket a politikusok választási vitái – jelentette ki szerdán Nicușor Dan.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
szóljon hozzá!