
Amikor nagyon elromlanak a dolgok. Legtöbbször mezőgazdasági területeket akarnak gyorsan – és törvénytelenül – megtisztítani a tűzzel, aztán elszabadulnak a lángok
Fotó: Erdély Bálint Előd
Várhatóan több tíz gazda veszíti el az idei mezőgazdasági támogatásokat, mert tűzzel tisztították meg földjeiket, védett területek felégetése miatt nyolc alkalommal bűnvádi feljelentést is tett a környezetőrség. Noha az elmúlt egy-két évben javult a helyzet a tarlótüzek előfordulását illetően Hargita megyében, a jelenség nem szűnt meg, továbbra is problémákat okoz a térségben, derül ki az érintett hatóságok és intézmények jelentéseiből.
2024. augusztus 03., 08:532024. augusztus 03., 08:53
A vegetációs tüzek gyakoriságáról, a területek felégetői ellen kezdeményezett szankciókról, valamint a hasonló esetek megelőzése érdekében folytatott tevékenységekről készített jelentést a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal kérésére a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), a Hargita Megyei Környezetőrség, valamint a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség. Az adatok alapján
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az APIA, a környezetőrség és a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) között két éve létrejött egy együttműködési megállapodás, ennek értelmében
Gyakran a tüzek okozóit is csak így tudják beazonosítani, a környezetőrségnek és a tűzoltóságnak ugyanis nincs erre lehetősége, az APIA viszont azonosítani tudja a felgyújtott földek tulajdonosait, ha azok igényeltek támogatást az adott területre.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az idei első félévben az APIA megyei kirendeltsége 35 alkalommal kapott értesítést leégett területekről a katasztrófavédelmi felügyelőségtől, 5 esetben pedig a környezetőrségtől, utóbbiak Natura 2000-es területeken történt tüzesetekről szóltak.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mivel a legtöbb tarlóégetés tavasszal történt, amikor még folyamatban volt a támogatásigénylési kérelmek leadása, az érintett gazdák beazonosítása az igénylési periódus lezárása után történt meg.
– áll a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség jelentésében. Ebben ugyanakkor arra is kitérnek, hogy a környezetőrség vegetációs tüzekről szóló bejelentései Natura 2000-es területeken található mocsaras területekre vonatkoztak, amelyek nem mezőgazdasági parcellák, így az APIA nem tudta beazonosítani a tulajdonosokat.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Azokban az esetekben, amikor azonosították az érintett parcellák használóit, a földek felégetési tilalmának a megszegéséért kiróható szankciók alkalmazása érdekében
Egyébként a kérelmekben feltüntetett összes földterületet rendszeresen és aprólékosan ellenőrzik a Kopernikusz program (az Európai Unió Föld-megfigyelési programja) Sentinel műholdjai segítségével, így azonosíthatók a leégett parcellák – derül ki a megyei APIA jelentéséből. Ebben megjegyzik azt is, hogy
„Tűzzel történő kaszálás” miatt tavalyelőtt több mint kétszáz gazda veszítette el a mezőgazdasági támogatásokat. Voltak, akik számára nem szolgált ez tanulsággal
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Környezetőrség 3 alkalommal,
– derül ki a hatóság által a témában készített friss jelentésből. Noha kedvezőtlen időjárási körülmények – például száraz, forró időszakok, villámlás – következtében is meggyulladhat a növényzet, a legtöbb vegetációs tüzet emberek okozzák, akik így szeretnék megtisztítani mezőgazdasági területeiket – közli a környezetőrség.
Fotó: Pinti Attila
A jelentésben arra is emlékeztetnek, hogy 2022-ig a környezetvédelmi jogszabályok megengedőbbek voltak, és száraz növényzet égetését a környezetvédelmi hatóság jóváhagyásától, valamint a tűzoltóság előzetes értesítésétől tették függővé. 2022. április 7-től azonban teljesen megtiltották ezeket az égetéseket, és módosították a környezetvédelmi törvény szankciókra vonatkozó cikkelyét is,
Továbbá szabálysértésnek minősül a tűzesetek megelőzésének elmulasztása is. A hatóság ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy
A megyei környezetőrség március és április folyamán a tűzoltósággal közösen 4 ellenőrzést hajtott végre olyan közigazgatási egységeknél, amelyeknek a területein tarlótüzek voltak, hogy tudatosítsák a helyi hatóságok feladatait és kötelezettségeit.
Fotó: Veres Nándor
A mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség, a környezetőrség és a katasztrófavédelmi felügyelőség között létrejött együttműködési részeként a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség képviselő a környezetőrség munkatársaival közösen 10 tájékoztatási akciót szervezett, és ezeken a tarlóégetések megelőzésére vonatkozó információkat tartalmazó szórólapokat is osztogattak a célközönségnek – derül ki a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség jelentéséből, amelyben azt is közlik, hogy a helyzet alakulása függvényében a második félévben is folytatják a prevenciós tevékenységeket.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!