A „ledöntésre ítélt” úzvölgyi betonkeresztekhez mozgósítják a románokat

Az előzményekről

Mint ismert, Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a csíkszentmártoniak gondozták, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Ezután több per kezdődött, eddig Dormánfalva áll vesztésre, mert jogerősen már kettőt elveszített. A Bákó Megyei Törvényszék idén februárban kihirdetett elsőfokú ítélete értelmében érvénytelen az úzvölgyi haditemetőben létrehozott betonkeresztek és emlékmű számára Dormánfalva által kiadott építkezési engedély. Az ítélet természetes következménye annak a korábbi, tavaly ősszel a Bákói Ítélőtábla által jogerőre emelt döntésnek, amely szerint az úzvölgyi haditemető nem tartozik a Bákó megyei Dormánfalva közvagyonába. A bíróság akkor megerősítette, hogy a moldvai városnak semmilyen jogalapja nem volt saját közvagyonába venni, majd telekkönyveztetni a haditemető 7979 négyzetméteres területét, érvénytelenítve a dormánfalvi önkormányzat erre vonatkozó, 2019. évi határozatait.

A most első fokon lezárult pert szintén 2019-ben indította Csíkszentmárton, kérve a bíróságtól a haditemetőben 2019 áprilisában felállított betonkeresztek és az emlékmű elhelyezését lehetővé tevő, Dormánfalva által kibocsátott építkezési engedély érvénytelenítését. Ezt az eljárást összevonták később a Bákó megyei prefektus hasonló keresetével. A februári ítélet szerint a bíróság helyt adott Csíkszentmárton és a Bákó megyei prefektus kérésének, érvénytelenítve az építkezési engedélyt, és elrendelve a kifogásolt építmények eltávolítását a temetőből. Dormánfalva megfellebbezte az elsőfokú ítéletet, erről a Bákói Ítélőtábla dönt majd.