Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:16

Fejszével ölte meg várandós élettársát, életfogytiglant kapott

19:15

A tizenegyedik bajnoki címet is megcélozza a korondi motoros

19:09

Nyolcvan jogosítványt vont be a Maros megyei rendőrség

18:31

Zajlik a közműépítés, májustól indulhat az aszfaltozás a gyergyószentmiklósi Virág negyedben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Bordélyvilág az egykori Csík vármegyében

Érvénytelen levélszavazatok ezrei: hol hibáztak a legtöbben?

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

A „harmadik akácban” reménykednek a vándorméhészek

Épp csak csurrant-cseppent. Gyengén kezdődött az idei méhészeti idény, és ez az akácmézet érinti leginkább. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Nem volt szerencséje az időjárással azoknak a vándorméhészeknek, akik elutaztak a déli országrészekbe, a legkorábban virágzó akácos területekre, így már csak a kései akácvirágzásban reménykedhetnek. Valószínűleg nem az idei lesz a legjobb akácméz szezon.

Széchely István

2024. május 10., 21:062024. május 10., 21:06

Az elmúlt években gyakran okozott problémákat a vándorméhészek számára a szeszélyes tavaszi időjárás – ami leginkább az akácméztermésre volt negatív hatással –, és ez idén sem történt másként.

A vándorméhészek által az akácvirágzás idején látogatott három térség közül kettőben gyenge volt a hordás idén, az átlagon már csak a harmadik terület javíthat.

Az erős áprilisi lehűlés a vándorméhészek által első akácnak nevezett, Duna menti déli térségben, illetve a Kárpátok déli lejtőin elterülő, második akácnak hívott területeken is keresztülhúzta a méhészek számításait. Most a harmadik akácon, azaz Erdélyben, a Medgyes és Szeben környéki akácos vidékeken legeltetik méheiket, ott már eredményesebb a hordás, így van még remény az idei akácmézre – tudtuk meg Adám Józseftől, az Udvarhelyszéki Mézlovagrend és Örösi Méhészek Egyesületének elnökétől, aki szintén ott legelteti méheit.

„Az első és második akácon nem nagyon emelkedett a mérleg nyelve.

Az áprilisi lehűlés nagyon betette az ajtót a méheknél, mert, ugye, ha nincs meleg, nincs nektár, a méhcsaládoknál megáll a fejlődés és nincs hordás. Az éjszakai hidegek – a plusz 4-5 fokok – nem finoman szólva nem eredményeztek erős nektárhozamot.

Nincs nektárképződés ilyen hőmérsékleten, kiváltképp az akác esetében. Az akácnál az volna jó, ha éjjel 14-15 fok, nappal pedig 25 fok lenne. De az első akácon valamikor április 10-e körül kinyíltak a virágok és ez 2-3 hetet tartott, mert a hideg konzerválta a virágokat, és se fejlődni, se mézelni nem tudtak a hidegek végett” – magyarázta a szakember. Az is probléma volt idén – folytatta Ádám József –, hogy a szeszélyes időjárás időben is megzavarta az akácvirágzást, azaz részben egyszerre virágzott az első és második akác.

Fotó: Veres Nándor

A harmadik akác már biztatóbb – most Medgyesen vannak, és ott már az éjszakák is melegebbek, 9–10 fokos hőmérsékleteket mérnek, így a hordás is jobb, mint az első két térségben.

Ami elveszett, azt ugyan már nem lehet pótolni, de hátha egy közepes átlagot ki tudnak hozni a harmadik akácon

– bizakodik a méhészeti egyesület elnöke. Ez nagyjából két hét múlva derül ki, ugyanis addig tart az akácvirágzás. Ha nem lesz lehűlés, illetve szeles, esőt vagy jégesőt hozó időjárás, akkor a Medgyes környéki akácosok beválthatják a vándorméhészek reményeit.

Fotó: Kristó Róbert

Egyébként a hideg áprilisi időjárás miatt a repceföldekre sem ment el a vándorméhészek többsége. Az ugyanis a méhállományra nézve veszélyes:

a repcének erős az illata, így még a hidegben is kicsalja a kaptárból a méheket, amelyek így mind elpusztulhatnak.

„Ugyanakkor a repceméz is olyan »kelletlen« méz lett, és olyan árat ígérnek érte, hogy a méhészek elkezdtek számolni, hogy egyáltalán megéri-e küszködni érte. Ha belekerül a repce az akácba, akkor azt már nem lehet tiszta akácként értékesíteni, ez rontja az árát, így kicsit óvatosabbak lettek a méhészek a repcével” – sorolta a vándorméhészek repcével kapcsolatos aggályait Ádám József.

Csíkszék Udvarhelyszék Gyergyószék