
Vass Levente. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Több olyan törvénymódosító javaslatot fogadott el a héten a szenátus és a képviselőház egyaránt, amelyek ha életbe lépnek, az egészségügyi rendszer egyszerűsítését szolgálhatják. Ezeket az RMDSZ két szakpolitikusa fogalmazta meg.
2018. április 05., 20:362018. április 05., 20:36
2018. április 05., 20:392018. április 05., 20:39
Ellenszavazat nélkül fogadta el a felsőház László Attila kolozsvári szenátor és Vass Levente marosvásárhelyi képviselő törvénymódosítási javaslatát, mellyel az RMDSZ két szakpolitikusa az egészségügyi rendszert szeretné ésszerűsíteni. László és Vass
Szerintük a ma még elengedhetetlen folyamat csak bonyolítja az orvosok életét, annál is inkább, hogy kabinetjeik időszakosan átesnek az egészségügyi igazgatóságok, valamint a biztosítóház értékelésén. Ugyanakkor ötévenkénti öt-hatszáz eurós kiadással terheli az érintetteket.
A két orvos-politikus másik kezdeményezése, melyet 82–0 arányban szavazott meg a szenátus, a betegek jogait bővítené. Ennek értelmében minden egyes biztosított személynek jogában áll majd szakorvostól is küldőpapírt, betegszabadságot, illetve ingyenes vagy ártámogatott receptet kapni.
„Azt szeretnénk, hogy minden beteg a szakorvosától helyben megkapja az ingyenes receptet a felírt gyógyszerekre, a küldőpapírt és a betegszabadságos igazolást. Akkor is, ha a szakorvosnak nincs szerződése a biztosítóházzal. Ezek olyan egészségügyi alapszolgáltatások, amelyek minden biztosított személyt korlátozások nélkül megilletnek.
– magyarázta Vass. Amennyiben a képviselőház is elfogadja az RMDSZ javaslatát, az állam is nyer. A jelenlegi rendelkezések szerint a háziorvos nem csak „átírja” a szakorvos által kibocsátott receptet, de ezt megelőzően köteles megvizsgálni az azelőtt egy órával már átvizsgált beteget. Ezt a logikátlanságot a legtöbb háziorvos ugyan mellőzi, a biztosítóház viszont elszámolja a betegenkénti 21 lejes járulékot.
A két erdélyi magyar politikus módosító javaslatai az alsóházban is sikert arattak. A képviselők által megszavazott törvénymódosítás értelmében több költségtételt számolhatnak el a megyeszékhelyeken működő sürgősségi kórházaknak, de a tervezet lehetővé teszi a minisztériumi finanszírozást azon kórházak esetében is, amelyek nem megyeszékhelyeken működnek, de sürgősségi eseteket látnak el. A jogszabálytervezet világosan rendelkezik arról is, hogy a továbbiakban az orvosi kollégiumok feladata lesz a megye aktív orvosainak nyilvántartása.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója megszavazta ezt a törvénytervezetet, hiszen az egészségügyi rendszer több hiányosságára is megoldást nyújt – mondta el Vass Levente. A szövetség Maros megyei képviselője a szakbizottsági munkálatok során módosító javaslatokat nyújtott be és fogadtatott el.
– mutatott rá az RMDSZ-es politikus.
Ugyancsak a rendszer jobb működését hivatott biztosítani az a rendelkezés is, amely szerint a 65 éves nyugdíjkorhatárt elért orvosok tovább folytathatják tevékenységüket 67 éves korig, amennyiben igényt tartanak erre. Ez nem egy kötelező érvényű rendelkezés, és a két év folyamán bármikor kezdeményezheti az illető orvos a nyugdíjba vonulását.
Az RMDSZ törvényhozója ugyanakkor kiemelte, a megszavazott törvény értelmében a megyei orvosi kollégiumok feladata lesz pontosan és gyorsan feltérképezni, hogy Romániában hány aktív szakorvos van, hol dolgoznak, és melyek azok a települések, ahol azonnali beavatkozásra lenne szükség a hiány pótlásának érdekében.
„Csak akkor lehet megoldani ezeket a hiányosságokat, ha pontosan látjuk, hol vannak gondok, és az elkövetkezendő években milyen ütemben fognak súlyosbodni. Ugyanis Romániában egyszerre van orvostöbblet és orvoshiány. Előbbivel az egyetemi központokban szembesülünk, utóbbival az elmaradottabb, elszigeteltebb vidékeken találkozunk” – összegzett Vass Levente.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
Mesterségesintelligencia-kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt – írja az MTI a román Economedia.ro gazdasági oldalra hivatkozva.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
szóljon hozzá!