Szerintük a ma még elengedhetetlen folyamat csak bonyolítja az orvosok életét, annál is inkább, hogy kabinetjeik időszakosan átesnek az egészségügyi igazgatóságok, valamint a biztosítóház értékelésén. Ugyanakkor ötévenkénti öt-hatszáz eurós kiadással terheli az érintetteket.

Küldőpapír a szakorvostól

A két orvos-politikus másik kezdeményezése, melyet 82–0 arányban szavazott meg a szenátus, a betegek jogait bővítené. Ennek értelmében minden egyes biztosított személynek jogában áll majd szakorvostól is küldőpapírt, betegszabadságot, illetve ingyenes vagy ártámogatott receptet kapni.

„Azt szeretnénk, hogy minden beteg a szakorvosától helyben megkapja az ingyenes receptet a felírt gyógyszerekre, a küldőpapírt és a betegszabadságos igazolást. Akkor is, ha a szakorvosnak nincs szerződése a biztosítóházzal. Ezek olyan egészségügyi alapszolgáltatások, amelyek minden biztosított személyt korlátozások nélkül megilletnek.

– magyarázta Vass. Amennyiben a képviselőház is elfogadja az RMDSZ javaslatát, az állam is nyer. A jelenlegi rendelkezések szerint a háziorvos nem csak „átírja” a szakorvos által kibocsátott receptet, de ezt megelőzően köteles megvizsgálni az azelőtt egy órával már átvizsgált beteget. Ezt a logikátlanságot a legtöbb háziorvos ugyan mellőzi, a biztosítóház viszont elszámolja a betegenkénti 21 lejes járulékot.

Több pénz a kis kórházaknak

A két erdélyi magyar politikus módosító javaslatai az alsóházban is sikert arattak. A képviselők által megszavazott törvénymódosítás értelmében több költségtételt számolhatnak el a megyeszékhelyeken működő sürgősségi kórházaknak, de a tervezet lehetővé teszi a minisztériumi finanszírozást azon kórházak esetében is, amelyek nem megyeszékhelyeken működnek, de sürgősségi eseteket látnak el. A jogszabálytervezet világosan rendelkezik arról is, hogy a továbbiakban az orvosi kollégiumok feladata lesz a megye aktív orvosainak nyilvántartása.

Az RMDSZ képviselőházi frakciója megszavazta ezt a törvénytervezetet, hiszen az egészségügyi rendszer több hiányosságára is megoldást nyújt – mondta el Vass Levente. A szövetség Maros megyei képviselője a szakbizottsági munkálatok során módosító javaslatokat nyújtott be és fogadtatott el.

– mutatott rá az RMDSZ-es politikus.

Kitolható nyugdíjkorhatár

Ugyancsak a rendszer jobb működését hivatott biztosítani az a rendelkezés is, amely szerint a 65 éves nyugdíjkorhatárt elért orvosok tovább folytathatják tevékenységüket 67 éves korig, amennyiben igényt tartanak erre. Ez nem egy kötelező érvényű rendelkezés, és a két év folyamán bármikor kezdeményezheti az illető orvos a nyugdíjba vonulását.

Az RMDSZ törvényhozója ugyanakkor kiemelte, a megszavazott törvény értelmében a megyei orvosi kollégiumok feladata lesz pontosan és gyorsan feltérképezni, hogy Romániában hány aktív szakorvos van, hol dolgoznak, és melyek azok a települések, ahol azonnali beavatkozásra lenne szükség a hiány pótlásának érdekében.

„Csak akkor lehet megoldani ezeket a hiányosságokat, ha pontosan látjuk, hol vannak gondok, és az elkövetkezendő években milyen ütemben fognak súlyosbodni. Ugyanis Romániában egyszerre van orvostöbblet és orvoshiány. Előbbivel az egyetemi központokban szembesülünk, utóbbival az elmaradottabb, elszigeteltebb vidékeken találkozunk” – összegzett Vass Levente.