
Vass Levente. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Több olyan törvénymódosító javaslatot fogadott el a héten a szenátus és a képviselőház egyaránt, amelyek ha életbe lépnek, az egészségügyi rendszer egyszerűsítését szolgálhatják. Ezeket az RMDSZ két szakpolitikusa fogalmazta meg.
2018. április 05., 20:362018. április 05., 20:36
2018. április 05., 20:392018. április 05., 20:39
Ellenszavazat nélkül fogadta el a felsőház László Attila kolozsvári szenátor és Vass Levente marosvásárhelyi képviselő törvénymódosítási javaslatát, mellyel az RMDSZ két szakpolitikusa az egészségügyi rendszert szeretné ésszerűsíteni. László és Vass
Szerintük a ma még elengedhetetlen folyamat csak bonyolítja az orvosok életét, annál is inkább, hogy kabinetjeik időszakosan átesnek az egészségügyi igazgatóságok, valamint a biztosítóház értékelésén. Ugyanakkor ötévenkénti öt-hatszáz eurós kiadással terheli az érintetteket.
A két orvos-politikus másik kezdeményezése, melyet 82–0 arányban szavazott meg a szenátus, a betegek jogait bővítené. Ennek értelmében minden egyes biztosított személynek jogában áll majd szakorvostól is küldőpapírt, betegszabadságot, illetve ingyenes vagy ártámogatott receptet kapni.
„Azt szeretnénk, hogy minden beteg a szakorvosától helyben megkapja az ingyenes receptet a felírt gyógyszerekre, a küldőpapírt és a betegszabadságos igazolást. Akkor is, ha a szakorvosnak nincs szerződése a biztosítóházzal. Ezek olyan egészségügyi alapszolgáltatások, amelyek minden biztosított személyt korlátozások nélkül megilletnek.
– magyarázta Vass. Amennyiben a képviselőház is elfogadja az RMDSZ javaslatát, az állam is nyer. A jelenlegi rendelkezések szerint a háziorvos nem csak „átírja” a szakorvos által kibocsátott receptet, de ezt megelőzően köteles megvizsgálni az azelőtt egy órával már átvizsgált beteget. Ezt a logikátlanságot a legtöbb háziorvos ugyan mellőzi, a biztosítóház viszont elszámolja a betegenkénti 21 lejes járulékot.
A két erdélyi magyar politikus módosító javaslatai az alsóházban is sikert arattak. A képviselők által megszavazott törvénymódosítás értelmében több költségtételt számolhatnak el a megyeszékhelyeken működő sürgősségi kórházaknak, de a tervezet lehetővé teszi a minisztériumi finanszírozást azon kórházak esetében is, amelyek nem megyeszékhelyeken működnek, de sürgősségi eseteket látnak el. A jogszabálytervezet világosan rendelkezik arról is, hogy a továbbiakban az orvosi kollégiumok feladata lesz a megye aktív orvosainak nyilvántartása.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója megszavazta ezt a törvénytervezetet, hiszen az egészségügyi rendszer több hiányosságára is megoldást nyújt – mondta el Vass Levente. A szövetség Maros megyei képviselője a szakbizottsági munkálatok során módosító javaslatokat nyújtott be és fogadtatott el.
– mutatott rá az RMDSZ-es politikus.
Ugyancsak a rendszer jobb működését hivatott biztosítani az a rendelkezés is, amely szerint a 65 éves nyugdíjkorhatárt elért orvosok tovább folytathatják tevékenységüket 67 éves korig, amennyiben igényt tartanak erre. Ez nem egy kötelező érvényű rendelkezés, és a két év folyamán bármikor kezdeményezheti az illető orvos a nyugdíjba vonulását.
Az RMDSZ törvényhozója ugyanakkor kiemelte, a megszavazott törvény értelmében a megyei orvosi kollégiumok feladata lesz pontosan és gyorsan feltérképezni, hogy Romániában hány aktív szakorvos van, hol dolgoznak, és melyek azok a települések, ahol azonnali beavatkozásra lenne szükség a hiány pótlásának érdekében.
„Csak akkor lehet megoldani ezeket a hiányosságokat, ha pontosan látjuk, hol vannak gondok, és az elkövetkezendő években milyen ütemben fognak súlyosbodni. Ugyanis Romániában egyszerre van orvostöbblet és orvoshiány. Előbbivel az egyetemi központokban szembesülünk, utóbbival az elmaradottabb, elszigeteltebb vidékeken találkozunk” – összegzett Vass Levente.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
szóljon hozzá!