
Rendkívül sok papírmunka előzi meg a gyakorlati munkát
Fotó: Beliczay László
Adott a helyzet: saját telkünkön családi házat szeretnénk építeni. Milyen elvárásoknak kell megfelelnünk, amíg eljutunk odáig, hogy az első követ meg tudjuk mozdítani? Szakértők avattak be az útvesztőbe. Egy azonban biztos: a papírozás legalább 15 ezer lejbe fog kerülni.
2020. július 19., 16:402020. július 19., 16:40
Gábor a tavaly év végén kezdte el családi házuk terveztetését. Telkének jogviszonya körüli tisztázások miatt nehezen indult a folyamat. Mostanra már ott tart, hogy az utolsó véleményezésekre vár a hivataloktól – ezek után adhatja le a dokumentációt az engedélyeztetésre –, de már most kiábrándult a bürokratikus útvesztőktől. „Egyrészt elveszi a kedvet, hogy heteket kell várni minden egyes dokumentumra, másrészt elkeserítő, hogy
– állapította meg.
A felvetés kapcsán profi tervezői csapattól kértünk útbaigazítást. Bálint, Dániel és Balázs fiatal tervezők, mint mondják, az utóbbi időben csíkdelnei, csíkpálfalvi, csíksomlyói és csobotfalvi területeket részesítettek előnyben a megrendelőik. „Első és legfontosabb, hogy a telekkönyv és a birtokviszony tisztázott legyen. Enélkül gyakorlatilag képtelenség elindítani bármilyen folyamatot” – jelentette ki az elején Dániel. Első körben helyszínrajzot készítenek, majd egy másik rajzban feltüntetik, hogy a településen belül hol helyezkedik el a telek, kitérve persze a megközelítési útvonalakra is. Mint mondták, a polgármesteri hivataloktól kiadott urbanisztikai bizonylat részletesen kitér arra, hogy az eredeti terveidhez képest milyen követelményeknek kell megfelelj a tervezés során: a teleknek hány százalékát építheted be (általában 25-30%-át), hány szintes lehet az épület, milyen színűre festheted le az épületet, milyen magas lehet a kerítés, hány méterre kell legyen a szomszédos telektől; vagy akár arra is, hogy nem csináltathatsz lapos tetejű házat, mert az nem illik bele a település képébe. „Ajánlatos, hogy előbb kikérjük a hivataltól ezt a bizonylatot, így már előre tudjuk, hogy mit szabad és mit nem.
– tette hozzá Balázs.
Ezután többtalálkozásos egyeztetések következnek a tervező és a megrendelő között a ház elrendezése szempontjából. „Próbálom megérteni, hogy az illető hogy él a hétköznapokban, a háznak melyik részét fogja majd leginkább használni. Alaprajzot és háromdimenziós rajzot is készítünk: ami tetszik, megtartjuk, ami nem, azt módosítjuk mindaddig, amíg a végleges formáját el nem érjük a háznak” – mesélte Dániel, hozzátéve, ideális esetben ez egy hónapot vesz fel, de a kliens elvárásai mindig elsődlegesek, szeretik személyre szabni az igényeket. A végleges formát követően az engedélyeztetési dokumentumok beszerzése jön: víz-, gáz- és villanyhálózat kiépítésére, a hulladékgazdálkodástól szintén engedély kell, olykor a műemlékvédelemtől és az útügytől is, de idéntől legalább a környezetvédelmi engedélyt eltörölték.
Ezután geotechnikai (fúrás által a telek földrétegeinek felmérése) és topográfusi (földfelszíni) tanulmányt kell készíttetni. Az építész által elkészített kivitelezési tervvel a statikai (tartószerkezet tervezése) és az épületgépészeti felmérés (fűtés, szaniter, villanyhálózat) következik. „Mi összedolgozunk a statikussal és az épületgépésszel, így vállaljuk el a megrendeléseket.
– tették hozzá. Ha mindent rendben találnak, az építkezési engedély kiváltására kerül sor, az építkezés elkezdését pedig be kell jelenteni a helyi önkormányzatnál és az Állami Építkezési Felügyelőségnél (ISC). „Onnantól kezdve legtöbb 36 hónapod van az építkezés befejezésére”.
Bálint nyomatékosítja, ők mindig az 50/1991-es törvény szerint kell eljárjanak, amely az építkezési normákat tartalmazza. „A kliensnek annyi dolga van, hogy telekkönyvi kivonatot és urbanisztikai bizonylatot adjon nekünk, a felsorolt teendőket mi intézzük” – fogalmaztak. Ideális esetben 2-3 hónapot vesz fel a folyamat, pénzügyileg pedig átlag 15-20 ezer lejbe kerül. „Mi már az első vonalhúzásnál adunk egy árajánlatot, amely a változtatások után kevesebb és több is lehet a végén” – összegezték a fiúk.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
2 hozzászólás