
Rendkívül sok papírmunka előzi meg a gyakorlati munkát
Fotó: Beliczay László
Adott a helyzet: saját telkünkön családi házat szeretnénk építeni. Milyen elvárásoknak kell megfelelnünk, amíg eljutunk odáig, hogy az első követ meg tudjuk mozdítani? Szakértők avattak be az útvesztőbe. Egy azonban biztos: a papírozás legalább 15 ezer lejbe fog kerülni.
2020. július 19., 16:402020. július 19., 16:40
Gábor a tavaly év végén kezdte el családi házuk terveztetését. Telkének jogviszonya körüli tisztázások miatt nehezen indult a folyamat. Mostanra már ott tart, hogy az utolsó véleményezésekre vár a hivataloktól – ezek után adhatja le a dokumentációt az engedélyeztetésre –, de már most kiábrándult a bürokratikus útvesztőktől. „Egyrészt elveszi a kedvet, hogy heteket kell várni minden egyes dokumentumra, másrészt elkeserítő, hogy
– állapította meg.
A felvetés kapcsán profi tervezői csapattól kértünk útbaigazítást. Bálint, Dániel és Balázs fiatal tervezők, mint mondják, az utóbbi időben csíkdelnei, csíkpálfalvi, csíksomlyói és csobotfalvi területeket részesítettek előnyben a megrendelőik. „Első és legfontosabb, hogy a telekkönyv és a birtokviszony tisztázott legyen. Enélkül gyakorlatilag képtelenség elindítani bármilyen folyamatot” – jelentette ki az elején Dániel. Első körben helyszínrajzot készítenek, majd egy másik rajzban feltüntetik, hogy a településen belül hol helyezkedik el a telek, kitérve persze a megközelítési útvonalakra is. Mint mondták, a polgármesteri hivataloktól kiadott urbanisztikai bizonylat részletesen kitér arra, hogy az eredeti terveidhez képest milyen követelményeknek kell megfelelj a tervezés során: a teleknek hány százalékát építheted be (általában 25-30%-át), hány szintes lehet az épület, milyen színűre festheted le az épületet, milyen magas lehet a kerítés, hány méterre kell legyen a szomszédos telektől; vagy akár arra is, hogy nem csináltathatsz lapos tetejű házat, mert az nem illik bele a település képébe. „Ajánlatos, hogy előbb kikérjük a hivataltól ezt a bizonylatot, így már előre tudjuk, hogy mit szabad és mit nem.
– tette hozzá Balázs.
Ezután többtalálkozásos egyeztetések következnek a tervező és a megrendelő között a ház elrendezése szempontjából. „Próbálom megérteni, hogy az illető hogy él a hétköznapokban, a háznak melyik részét fogja majd leginkább használni. Alaprajzot és háromdimenziós rajzot is készítünk: ami tetszik, megtartjuk, ami nem, azt módosítjuk mindaddig, amíg a végleges formáját el nem érjük a háznak” – mesélte Dániel, hozzátéve, ideális esetben ez egy hónapot vesz fel, de a kliens elvárásai mindig elsődlegesek, szeretik személyre szabni az igényeket. A végleges formát követően az engedélyeztetési dokumentumok beszerzése jön: víz-, gáz- és villanyhálózat kiépítésére, a hulladékgazdálkodástól szintén engedély kell, olykor a műemlékvédelemtől és az útügytől is, de idéntől legalább a környezetvédelmi engedélyt eltörölték.
Ezután geotechnikai (fúrás által a telek földrétegeinek felmérése) és topográfusi (földfelszíni) tanulmányt kell készíttetni. Az építész által elkészített kivitelezési tervvel a statikai (tartószerkezet tervezése) és az épületgépészeti felmérés (fűtés, szaniter, villanyhálózat) következik. „Mi összedolgozunk a statikussal és az épületgépésszel, így vállaljuk el a megrendeléseket.
– tették hozzá. Ha mindent rendben találnak, az építkezési engedély kiváltására kerül sor, az építkezés elkezdését pedig be kell jelenteni a helyi önkormányzatnál és az Állami Építkezési Felügyelőségnél (ISC). „Onnantól kezdve legtöbb 36 hónapod van az építkezés befejezésére”.
Bálint nyomatékosítja, ők mindig az 50/1991-es törvény szerint kell eljárjanak, amely az építkezési normákat tartalmazza. „A kliensnek annyi dolga van, hogy telekkönyvi kivonatot és urbanisztikai bizonylatot adjon nekünk, a felsorolt teendőket mi intézzük” – fogalmaztak. Ideális esetben 2-3 hónapot vesz fel a folyamat, pénzügyileg pedig átlag 15-20 ezer lejbe kerül. „Mi már az első vonalhúzásnál adunk egy árajánlatot, amely a változtatások után kevesebb és több is lehet a végén” – összegezték a fiúk.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
Sűrű hétvégéjük volt a Hargita megyei közlekedésrendészet munkatársainak: átfogó ellenőrzések zajlottak a megye területén, melyek alkalmával több mint 90 bírságot szabtak ki a sofőrökre. A büntetések összértéke meghaladja az 52 ezer lejt.
Közzétette a következő két hétre, a március 9–23. közötti időszakra vonatkozó kéthetes előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat. A tavaszias melegre nem lehet panaszunk, a porra viszont igen, ugyanis csapadék szinte egyáltalán nem valószínű.
Az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumában írták alá hétfő délben a regionális vízszolgáltató Harvíz Rt. 150 millió eurós nagyprojektjét. Az építőtelepeket hamarosan meg lehet nyitni.
Vád alá helyeztek egy rendőrt, mert kenőpénzt fogadott el egy szabályt sértő sofőrtől, akinek az elsőbbségadás elmulasztása miatt a jogosítványát is fel kellett függeszteni.
2 hozzászólás