
Rendkívül sok papírmunka előzi meg a gyakorlati munkát
Fotó: Beliczay László
Adott a helyzet: saját telkünkön családi házat szeretnénk építeni. Milyen elvárásoknak kell megfelelnünk, amíg eljutunk odáig, hogy az első követ meg tudjuk mozdítani? Szakértők avattak be az útvesztőbe. Egy azonban biztos: a papírozás legalább 15 ezer lejbe fog kerülni.
2020. július 19., 16:402020. július 19., 16:40
Gábor a tavaly év végén kezdte el családi házuk terveztetését. Telkének jogviszonya körüli tisztázások miatt nehezen indult a folyamat. Mostanra már ott tart, hogy az utolsó véleményezésekre vár a hivataloktól – ezek után adhatja le a dokumentációt az engedélyeztetésre –, de már most kiábrándult a bürokratikus útvesztőktől. „Egyrészt elveszi a kedvet, hogy heteket kell várni minden egyes dokumentumra, másrészt elkeserítő, hogy
– állapította meg.
A felvetés kapcsán profi tervezői csapattól kértünk útbaigazítást. Bálint, Dániel és Balázs fiatal tervezők, mint mondják, az utóbbi időben csíkdelnei, csíkpálfalvi, csíksomlyói és csobotfalvi területeket részesítettek előnyben a megrendelőik. „Első és legfontosabb, hogy a telekkönyv és a birtokviszony tisztázott legyen. Enélkül gyakorlatilag képtelenség elindítani bármilyen folyamatot” – jelentette ki az elején Dániel. Első körben helyszínrajzot készítenek, majd egy másik rajzban feltüntetik, hogy a településen belül hol helyezkedik el a telek, kitérve persze a megközelítési útvonalakra is. Mint mondták, a polgármesteri hivataloktól kiadott urbanisztikai bizonylat részletesen kitér arra, hogy az eredeti terveidhez képest milyen követelményeknek kell megfelelj a tervezés során: a teleknek hány százalékát építheted be (általában 25-30%-át), hány szintes lehet az épület, milyen színűre festheted le az épületet, milyen magas lehet a kerítés, hány méterre kell legyen a szomszédos telektől; vagy akár arra is, hogy nem csináltathatsz lapos tetejű házat, mert az nem illik bele a település képébe. „Ajánlatos, hogy előbb kikérjük a hivataltól ezt a bizonylatot, így már előre tudjuk, hogy mit szabad és mit nem.
– tette hozzá Balázs.
Ezután többtalálkozásos egyeztetések következnek a tervező és a megrendelő között a ház elrendezése szempontjából. „Próbálom megérteni, hogy az illető hogy él a hétköznapokban, a háznak melyik részét fogja majd leginkább használni. Alaprajzot és háromdimenziós rajzot is készítünk: ami tetszik, megtartjuk, ami nem, azt módosítjuk mindaddig, amíg a végleges formáját el nem érjük a háznak” – mesélte Dániel, hozzátéve, ideális esetben ez egy hónapot vesz fel, de a kliens elvárásai mindig elsődlegesek, szeretik személyre szabni az igényeket. A végleges formát követően az engedélyeztetési dokumentumok beszerzése jön: víz-, gáz- és villanyhálózat kiépítésére, a hulladékgazdálkodástól szintén engedély kell, olykor a műemlékvédelemtől és az útügytől is, de idéntől legalább a környezetvédelmi engedélyt eltörölték.
Ezután geotechnikai (fúrás által a telek földrétegeinek felmérése) és topográfusi (földfelszíni) tanulmányt kell készíttetni. Az építész által elkészített kivitelezési tervvel a statikai (tartószerkezet tervezése) és az épületgépészeti felmérés (fűtés, szaniter, villanyhálózat) következik. „Mi összedolgozunk a statikussal és az épületgépésszel, így vállaljuk el a megrendeléseket.
– tették hozzá. Ha mindent rendben találnak, az építkezési engedély kiváltására kerül sor, az építkezés elkezdését pedig be kell jelenteni a helyi önkormányzatnál és az Állami Építkezési Felügyelőségnél (ISC). „Onnantól kezdve legtöbb 36 hónapod van az építkezés befejezésére”.
Bálint nyomatékosítja, ők mindig az 50/1991-es törvény szerint kell eljárjanak, amely az építkezési normákat tartalmazza. „A kliensnek annyi dolga van, hogy telekkönyvi kivonatot és urbanisztikai bizonylatot adjon nekünk, a felsorolt teendőket mi intézzük” – fogalmaztak. Ideális esetben 2-3 hónapot vesz fel a folyamat, pénzügyileg pedig átlag 15-20 ezer lejbe kerül. „Mi már az első vonalhúzásnál adunk egy árajánlatot, amely a változtatások után kevesebb és több is lehet a végén” – összegezték a fiúk.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
2 hozzászólás