
Rendkívül sok papírmunka előzi meg a gyakorlati munkát
Fotó: Beliczay László
Adott a helyzet: saját telkünkön családi házat szeretnénk építeni. Milyen elvárásoknak kell megfelelnünk, amíg eljutunk odáig, hogy az első követ meg tudjuk mozdítani? Szakértők avattak be az útvesztőbe. Egy azonban biztos: a papírozás legalább 15 ezer lejbe fog kerülni.
2020. július 19., 16:402020. július 19., 16:40
Gábor a tavaly év végén kezdte el családi házuk terveztetését. Telkének jogviszonya körüli tisztázások miatt nehezen indult a folyamat. Mostanra már ott tart, hogy az utolsó véleményezésekre vár a hivataloktól – ezek után adhatja le a dokumentációt az engedélyeztetésre –, de már most kiábrándult a bürokratikus útvesztőktől. „Egyrészt elveszi a kedvet, hogy heteket kell várni minden egyes dokumentumra, másrészt elkeserítő, hogy
– állapította meg.
A felvetés kapcsán profi tervezői csapattól kértünk útbaigazítást. Bálint, Dániel és Balázs fiatal tervezők, mint mondják, az utóbbi időben csíkdelnei, csíkpálfalvi, csíksomlyói és csobotfalvi területeket részesítettek előnyben a megrendelőik. „Első és legfontosabb, hogy a telekkönyv és a birtokviszony tisztázott legyen. Enélkül gyakorlatilag képtelenség elindítani bármilyen folyamatot” – jelentette ki az elején Dániel. Első körben helyszínrajzot készítenek, majd egy másik rajzban feltüntetik, hogy a településen belül hol helyezkedik el a telek, kitérve persze a megközelítési útvonalakra is. Mint mondták, a polgármesteri hivataloktól kiadott urbanisztikai bizonylat részletesen kitér arra, hogy az eredeti terveidhez képest milyen követelményeknek kell megfelelj a tervezés során: a teleknek hány százalékát építheted be (általában 25-30%-át), hány szintes lehet az épület, milyen színűre festheted le az épületet, milyen magas lehet a kerítés, hány méterre kell legyen a szomszédos telektől; vagy akár arra is, hogy nem csináltathatsz lapos tetejű házat, mert az nem illik bele a település képébe. „Ajánlatos, hogy előbb kikérjük a hivataltól ezt a bizonylatot, így már előre tudjuk, hogy mit szabad és mit nem.
– tette hozzá Balázs.
Ezután többtalálkozásos egyeztetések következnek a tervező és a megrendelő között a ház elrendezése szempontjából. „Próbálom megérteni, hogy az illető hogy él a hétköznapokban, a háznak melyik részét fogja majd leginkább használni. Alaprajzot és háromdimenziós rajzot is készítünk: ami tetszik, megtartjuk, ami nem, azt módosítjuk mindaddig, amíg a végleges formáját el nem érjük a háznak” – mesélte Dániel, hozzátéve, ideális esetben ez egy hónapot vesz fel, de a kliens elvárásai mindig elsődlegesek, szeretik személyre szabni az igényeket. A végleges formát követően az engedélyeztetési dokumentumok beszerzése jön: víz-, gáz- és villanyhálózat kiépítésére, a hulladékgazdálkodástól szintén engedély kell, olykor a műemlékvédelemtől és az útügytől is, de idéntől legalább a környezetvédelmi engedélyt eltörölték.
Ezután geotechnikai (fúrás által a telek földrétegeinek felmérése) és topográfusi (földfelszíni) tanulmányt kell készíttetni. Az építész által elkészített kivitelezési tervvel a statikai (tartószerkezet tervezése) és az épületgépészeti felmérés (fűtés, szaniter, villanyhálózat) következik. „Mi összedolgozunk a statikussal és az épületgépésszel, így vállaljuk el a megrendeléseket.
– tették hozzá. Ha mindent rendben találnak, az építkezési engedély kiváltására kerül sor, az építkezés elkezdését pedig be kell jelenteni a helyi önkormányzatnál és az Állami Építkezési Felügyelőségnél (ISC). „Onnantól kezdve legtöbb 36 hónapod van az építkezés befejezésére”.
Bálint nyomatékosítja, ők mindig az 50/1991-es törvény szerint kell eljárjanak, amely az építkezési normákat tartalmazza. „A kliensnek annyi dolga van, hogy telekkönyvi kivonatot és urbanisztikai bizonylatot adjon nekünk, a felsorolt teendőket mi intézzük” – fogalmaztak. Ideális esetben 2-3 hónapot vesz fel a folyamat, pénzügyileg pedig átlag 15-20 ezer lejbe kerül. „Mi már az első vonalhúzásnál adunk egy árajánlatot, amely a változtatások után kevesebb és több is lehet a végén” – összegezték a fiúk.
Tojást festenek, kalácsot sütnek és sokan ma is eljárnak locsolni a Székelyhon olvasói közül. A húsvéti kvízre adott válaszok alapján az is látszik, hogy az ünnepi hagyományok továbbra is fontosak, még ha az egyes szokások megélése családonként el is tér.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.
Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.
Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.
Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.
A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.
2 hozzászólás