Fotó: MTI
Újraválasztotta miniszterelnöknek az Országgyűlés szombaton Orbán Viktort. A Fidesz elnökét 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében választották ismét kormányfővé. Eskütétele utáni beszédében a miniszterelnök többek között leszögezte: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti az autonómia.
2014. május 10., 19:422014. május 10., 19:42
2014. május 10., 19:432014. május 10., 19:43
Orbán Viktor megválasztására igennel a Fidesz és a KDNP képviselői szavaztak, nemmel pedig az MSZP-, a Jobbik-, az LMP-frakció, valamint az Együtt-PM négy független képviselője, továbbá a független Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. A Demokratikus Koalíció négy független képviselője nem vett részt az ülésen. Orbán Viktor nem szavazott.
A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata volt szükséges. A kormányfő megválasztásával hivatalba lépett.
Orbán Viktor a történelmi zászlók előtt tette le esküjét, amit a képviselők állva hallgattak, majd elénekelték a Himnuszt. Ezt követően Orbán Viktor beszédet mondott.
Az MSZP, ahogy előre jelezte, a miniszterelnök megválasztása után elhagyta az üléstermet. Ezt korábban azzal indokolták, hogy nem ismert a kormányprogram, a kormány szerkezete és a kormánytagok neve sem.
Együttműködés, egység európai közép
Beszédében Orbán Viktor kifejtette: a nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd harmadik kormányának politikája. Az elkövetkező négy évről úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, „az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk”. Negyvenperces beszédében ismertette kormánya társadalomfelfogásának és külpolitikájának alapelveit is.
Orbán Viktor a választási győzelmük arányát meggyőzőnek nevezte, mint fogalmazott, a voksoláson az „európai közép”, az egységre törekvő erők elsöprő többséget kaptak. Szerinte, bár a most megalakítandó kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, mindig „a háromharmadot, vagyis minden magyart képvisel majd”, minden magyar szolgálatára törekszik.
A kormányfő, a Fidesz elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az április 6-ai országgyűlési választáson, függetlenül attól, melyik politikai erőre szavazott. Külön megköszönte azoknak, akik a Fidesz-KDNP-t támogatták, mint mondta, „a feléjük fennálló kötelességeimről nem fogok megfeledkezni”.
A nemzet Országgyűlése
A választásról szólva azt is kiemelte, hogy mivel azon az egész magyar nemzet részt vett, így mind a parlament, mind a kabinet joggal tekintheti magát a nemzet kormányának és a nemzet Országgyűlésének. Ez nem túlterjeszkedés, hanem elkötelezettség – tette egyértelművé, köszönetet mondva az anyaországon túl élőknek is, akik, szavai szerint, elsöprő többséggel támogatták a nemzet egyesítésének törekvését.
Harmadik kormányzásának négy évét előrevetítve Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, „Európa közepén egy új Közép-Európát építünk”, amely felzárkózhat a kontinens nyugati feléhez. „Az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk a következő négy évben\" – jelentette ki, megjegyezve, hogy ugyan „még nem érjük el a felsőbb szintjét, de felfelé haladunk, a középosztály, vagyis a magyarok nagy többségének megerősödése felé tartunk”.
A kabinet politikája a nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd – vázolta fel.
A tettek és a cselekvés korszaka
Ideje dolgozni, folytatódjon a tettek és a cselekvés korszaka – buzdított, úgy értékelve, hogy a választáson kinyilvánított közakarat szerint az országnak jobb a markáns és megkezdett irány mellett kitartani, semmint újra nyitni a korábbi vitákat. Megerősítette: a választók döntéséből „a meddő viták lezárása iránti vágyat” olvasta ki.
Nyomatékosította azt az álláspontját, amely szerint most, a másodszori megerősítés után nem tartja vita tárgyának az alaptörvényt, az emberi méltóság tiszteletére épülő társadalomszervezést, a szabadságot és felelősséget összekapcsoló politikát, és nem vita tárgya a munkaalapú gazdaság, a nemzetegyesítés politikája sem. A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek viták, de az alapkérdések eldőltek, a választók a vitát lezárták – jelentette ki a kormányfő.
Az egy hónappal ezelőtti választás megerősítette – folytatta – a 2010-ben végrehajtott második rendszerváltást is, megerősítette, hogy a magyar gazdaság spekuláció helyett munkára épüljön, hogy a liberalizmus doktrínái helyett a kölcsönös felelősség eszméjét kövessék, hogy a globális erők előtti behódolás helyett a nemzeti függetlenség megtartásáért küzdjenek, és hogy „internacionalizmus helyett a haza szeretetére neveljünk a gyermekeiket”, továbbá azt is, hogy rend legyen.
Veszélyes politikák
Beszédében szélsőségesnek és veszélyesnek nevezett minden olyan politikát, amely veszélyes a magyarokra. Ennek alapján – sorolta – veszélyes és szélsőséges, ha valaki a bűnözők jogait az áldozatok jogai elé sorolja, továbbá minden olyan gazdaságpolitikai javaslat is, amely mellőzi az értelem és a józan ész elemi szabályait. Azt a politikát is idesorolta, „hívja magát akár jobb-, akár baloldalinak”, amely azért akar pénzt elvenni a dolgozó emberektől, hogy odaadja azoknak, akik bár munkaképesek, de nem akarnak dolgozni.
A magyar népre veszélyesnek és szélsőségesnek nevezte azt a politikát is, amely „az ezeréves Magyarországot valamiféle Európai Egyesült Államok oltárán fel akarja áldozni”, csakúgy, mint az unióból való kilépés programját.
Orbán Viktor azt ígérte, ezen jelenségek ellen következetesen, határozottan és kitartóan fel fog lépni.
A miniszterelnök bejelentette, folytatni fogják a nemzeti konzultáció politikáját, majd ismertette társadalom- és külpolitikájuk alapjait.
„Nem járhatnak rosszul a lelkiismeretesek”
Eddigi és harmadik kormánya politikáját is jellemezve hangsúlyozta: nem fogadhatók el olyan közállapotok, amelyekben a lelkiismeretesen eljárók, a törvényeket betartók folyamatosan rosszul járnak, még a lelkiismeretlen, a farizeus jól jár, előnyt szerez.
A „liberális alkotmánnyal” szemben, amely nem kötelezte a kabineteket a nemzeti érdekek szolgálatára, az ő kormánya munkáját az a nemzeti, keresztény alapú társadalomértelmezés adja majd, amely szerint „a társadalom nem egyének puszta halmaza, hanem közösség, szerves szerkezet” – fogalmazott.
„Olyan kormány megalakítására törekszem, amely képes egyszerre igazságos és versenyképes Magyarországot teremteni” – mondta.
„Némáknak, tökfilkóknak sem tettethetjük magunkat”
Európa- és külpolitikájukról Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy azt a tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a NATO és az Európai Unió része, efelől pedig kormányzásuk idején sem lesz kétség. Jelezte ugyanakkor, hogy az ország ezen szövetségekben tag, nem pedig túsz, Magyarországnak megvannak a saját javaslatai, „senki nem várhatja el tőlünk, hogy némának tettessük magunkat”. Azt „sem várhatja el tőlünk senki, hogy tökfilkónak tettessük magunkat, akinek nincs egyetlen épkézláb gondolata arról, mit kell, kellene tennünk” – fogalmazott.
Kifejtette: kormánya nem akar bevándorlást támogató politikát, ehelyett szorgalmazza a gyermekvállalás segítését, a népességfogyás természetes úton való megfordítását, továbbá visszautasítja a házasság és a család relativizálását. Orbán Viktor ismét sürgette a radikális, gyors energiaár-csökkentést Európában.
Megillet a kettős állampolgárság, az autonómia
A külpolitikára kitérve azt mondta, hogy annak középpontjába a gazdaságpolitikai kapcsolatok, valamint a markáns nemzetpolitika kerül majd. Utóbbival kapcsolatban kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. Az ukrán válság ügyében felhívta a figyelmet az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösségre, amelynek – mint mondta – meg kell kapnia a kettős állampolgárságot és az önigazgatás lehetőségét.
A gazdaságpolitikáról szólva közölte, folytatódik a keleti nyitás politikája, és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében.
„Jól szolgálna” a miniszterelnök
Beszéde végén feltette a kérdést: hova érhet el Magyarország négy év alatt? Válasza szerint „messzire és magasra juthatunk. Most itt az esély, hogy hátrahagyjuk mindazt, ami lehúzott bennünket”: a nagy közös és egyéni adósságot, a nem vagy csak félig használható tudást, a csak papíron megszerzett szakképesítést, a kibírhatatlan rezsiköltségeket, a mindennapi élet kiszolgáltatottságát. Elérhető lesz a biztonság, a munkahely, az otthon, és megszerezhető lesz a jó képzettség, a minőségi tudás – sorolta.
„Szeretnék jól szolgálni, szeretnék jó miniszterelnöke lenni ennek a különös, egyedi, tehetséges, de sokat szenvedett népnek, ennek a bátor, leleményes, lovagias és iparkodó nemzetnek. Szeretném, ha nem kellene több áldozatot hoznia, hiszen így is mértéken felül kellett szenvednie annyi évszázadon keresztül” – zárta szavait Orbán Viktor, majd kormánypárti képviselőtársaival közösen a Kossuth Lajos térre, a Fidesz-KDNP nagygyűlésére vonult a Parlamentből.
Felmelegedés következik jövő héttől, a legmagasabb hőmérsékleti értékek napközben a 17 fokot is elérhetik – nyilatkozta a Digi 24-nek Alina Șerban meteorológus, az Országos Meteorológiai Igazgatóság munkatársa. Csütörtöktől azonban lehűlés várható.
Az RMDSZ szeretne a parlamenti többséghez tartozni, feltéve, hogy abban a többségben nem szerepel a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és államfőjelöltje szombaton.
Megkéselt egy 18 éves fiatalembert hasonló korú társa szombaton egy Suceava megyei panzióban rendezett összejövetelen; az áldozat belehalt sérülésébe – közölte Ionuţ Epureanu, a Suceava megyei rendőrség szóvivője.
Marcel Ciolacu miniszterelnök péntek este nyilvánosságra hozta az ukrán hatóságoktól kapott dokumentumot arról, hogy miért nem engedik be Ukrajnába George Simiont, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét.
Nyolcvanéves korában meghalt Nemere István, az egyik legtermékenyebb magyar író. Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit közölte.
Megnyerték csütörtökön a 47,7 millió lejes (több mint 9,58 millió eurós) főnyereményt a hatoslottón; a nyertes szelvény több mint 4400 lejbe került.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának.
Mintegy 894 ezer lejt utal ki a kormány a tartalékalapból a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmából Gyulafehérvárra tervezett rendezvények megszervezésére.
Kihirdette szerdán Klaus Iohannis államfő a minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt.
A Máramaros megyei Salvamont munkatársai szerda hajnalban megtaláltak a Máramarosi-havasokban egy ukrán állampolgárt, aki öt napot töltött a hegyekben a Romániába jutása után.
szóljon hozzá!