Orbán: nem óhajtok konfliktusba kerülni az RMDSZ-es magyarokkal

Nagyszámú hallgatósága volt a 23. Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati nagyszínpadi előadásának, ahol immár szokásos módon Orbán Viktor Tőkés László és a moderátori szerepeket vállaló Németh Zsolt társaságában megtartotta az erdélyi magyarság „évi előadását”.

Közép-Európáról...

„Pár napja néhány vezető közgazdász úgy fogalmazott, hogy ha nem sikerül sürgősen valamilyen drasztikus döntéseket hozni, akkor Európa holdkóros módjára a saját vesztébe tántorog. Ezek a súlyos kifejezések elég jól mutatják a helyzet komolyságát” – így indította előadását a miniszterelnök, majd hozzátette, kiderült, Európa válsága hosszabb és mélyebb, mint kezdetben gondolták, miközben a világ más részei fejlődnek. „Valami tehát a nyugati világban, különösen Európában romlott el.”

Orbán meglátása szerint napjaink Európája mindentől fél, amiről azt hiszi, hogy okozója volt a világháborúknak, a legfőbb felelősnek pedig a nemzetállamok ambícióit jelöli meg.

„Európa fokozatosan elveszítette realitásérzékét: az európai világ nyugati fele elhitte, hogy nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi fölényben is van a keleten élőkkel szemben. Az is hiba volt, hogy az európai vezetés nem értette meg: az európai nemzetek ellenében az uniót nem lehet sikerre vinni” – részletezte. Most ott tart a kontinens – folytatta –, hogy szembe kell nézni az európai nemzetek reneszánszával, a nemzeti érzésekkel. „A válságra tehát nincs egyetlen megoldás, a közösségeknek külön kell megoldaniuk problémájukat. A kontinens nyugati fele pedig nem nézheti le a keleti részt” – húzta alá. Meglátása szerint miközben Nyugat-Európa nem boldogul, addig Közép-Európa egyre magabiztosabbá válik a válságkezelésben.


Romániáról...

Ebben a helyzetben a közép-európai országoknak össze kell fogniuk, mert ez fogja eldönteni a következő negyedszázad legfontosabb kérdéseit. „Gazdasági állapotukat tekintve a lengyelek, csehek, szlovákok győztes gazdasági pályán vannak, a győztesek csoportjához fognak tartozni a válság után. Van azonban Magyarország és Románia, amely azért küzd, hogy bekerülhessen ebbe a közép-európai sikerzónába” – mutatott rá Orbán. Románia kapcsán elmondta, a közép-európai felzárkózás tekintetében az elmúlt tíz év Romániában sikeres időszak volt.

„A mostani román belpolitikai fejlemények viszont a mi szemünkben nagy kockázattal járnak, és úgy látjuk, mintha Románia kockára tenné azokat az eredményeket, amelyeket az emberek teherbírásának köszönhetően megszerzett. A mostani helyzet viszont aggodalommal tölt el” – jegyezte meg. Ezt követően burkoltan a vasárnapi referendumra terelte a szót, amikor azt kívánta a romániai magyaroknak, hogy „jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést rögtön, és majd a parlamenti választáson hozzanak olyan döntést, amellyel meg tudják védeni a létező alapokat”.
 

Tőkés Sepsiszentgyörgyre hív mindenkit

„Azt a világot éljük, amikor az emberek elfordulnak a pártoktól, mert maguk a pártok fordultak el a választóiktól. Mi viszont olyan politikát szeretnénk, olyanon munkálkodunk, amely az emberekből indul ki” – ezzel kezdte előadását Tőkés László, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke, aki szeptember elsejére mindenkit Sepsiszentgyörgyre hívott, ahol a romániai magyarok a Székely Mikó Kollégium ügyében fognak demonstrálni.

Tőkés kitért az autonómia kérdésére is, amelyről úgy fogalmazott, hogy az „nem székelykedés vagy magyarkodás, hanem létkérdés, a boldogulás előfeltétele. A román régiók is egy ilyenfajta önállósodás révén léphetnének ki a válságból.”

Olimpiai hasonlattal élt, amikor arra ösztönzött minden romániai magyar pártot és szervezetet, hogy ássák el a csatabárdot, fogjanak össze, és játszanak egy csapatként.

„A Ponta–Antonescu kettős le akarja küldeni a pályáról azt a Băsescut, akinél eddig soha egyetlen román államfő sem került közelebb a magyarokhoz. Az őszi választásokon szívesen játszok korrekt játékosokkal, de bundázókkal nem tudok együttműködni” – húzta alá Tőkés László, mintegy jelezvén, hogy némely RMDSZ-es politikussal nem hajlandó az összefogásról tárgyalni.

Orbán és az RMDSZ viszonya

Az előadások után a hallgatóság kérdéseket tehetett fel a miniszterelnöknek. Az RMDSZ és a magyar kormány kapcsolatára vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, hogy „idegen pálya” számára, amikor különbséget kell tegyen határon túli magyar pártok között. „Amikor az RMDSZ-hez való viszonyomat kérdezik, akkor számomra nem egyértelmű, hogy mi is az RMDSZ: gondoljak annak elnökére, a neptunosokra, vagy arra a nyolcvanszázalékos támogatásra, amit leadtak önök? Nekem tehát az RMDSZ ilyen értelemben nem egy önöktől független valami, hanem önök egy adott pillanatban kifejezett, politikai döntéséből létrejött és létező képződménye. Ezért ne kérjék soha a magyar miniszterelnöktől, hogy abba a politikai mezőbe helyezze viszonyát az erdélyi magyar politikai pártokhoz, ahogyan önök viszonyulnak az Erdélyben létező magyar politikai erőkhöz. Nekem az egységet kell valahogy létrehoznom, nem pedig egyik vagy másik szervezet mellett állni” – magyarázta, majd hozzátette, nem azért stratégiai szövetséges Tőkés Lászlóval és az Erdélyi Magyar Néppárttal, mert szimpatizál Tőkéssel, hanem azért, mert azt látja, hogy néhány „rendíthetetlen” nemzeti cél – például az autonómia – szövetséget hoz létre közöttük. „Kívánom a néppárt politikai sikerét, de nem óhajtok konfliktusba kerülni azzal a nyolcvan százaléknyi magyarral, amely az RMDSZ-re szavazott.”

Legyen kormányon vagy sem az RMDSZ?

„Ez a legizgalmasabb kérdések egyike. Azt nem értem, hogy ezt a kérdést miért nem tették rendbe önök már 1990-ben? Mert csak kétfajta út van: az egyik, ha azt mondják, hogy van a politikai szervezetüknek egy olyan szellemi-ideológiai tartalma, ami nem teszi lehetővé számára, hogy más eszméket vallókkal kormányozzon. Egy ilyen politikai erőn mindig számon lehet kérni azt, hogy az eszméivel egyező kormányokkal vagy attól különböző kormányokkal áll-e össze, és azt miért teszi. A másik, amely nyíltan kijelenti, hogy neki helye van a kormányban, teljesen mindegy, hogy az milyen kormány, mert a tagjai érdekeit csak így tudja képviselni. Ilyen például a Finnországban élő svédek néppártja. Számomra húsz év óta az a legzavaróbb, hogy mindez nincs tisztába téve. Mindkét út vállalható” – fejtette ki a magyar miniszterelnök.

Milyen lesz a román kormánnyal való együttműködés?

„Azt tapasztaltam húsz év alatt, hogy a hazafias érzelmű kormányokkal tudunk együttműködni. Băsescuról lehet mindenfélét mondani, de tény, hogy ő egy hazafi. Amikor román hazafival állok szemben, tudom, hogy meg fogunk tudni egyezni. Amikor internacionalistákkal állunk szemben, akkor már nehéz a dolog. Izgalommal várom, hogy a parlamenti választások után megalakuló román kormány internacionalista lesz-e vagy hazafias” – összegezte.