Az országos kataszteri és telekkönyvezési programra a kormány 1,2 milliárd eurót költene el saját kasszájából, természetesen uniós támogatással kiegészítve. A kataszteri törvény szerint az eljárás során térítésmentesen lehet rendezni az eddig elhanyagolt hagyatéki ügyeket is: nem kell fizetni sem a közjegyzőnek, sem a topográfusnak, sem a telekkönyv kiállításáért. Márton Árpád parlamenti képviselő szerint az ország számára létfontosságú a telekkönyvi nyilvántartási rendszer aktualizálása, hiszen néhány éven belül csak azok kaphatnak területalapú és állattartás után járó uniós támogatásokat, akik fel tudják mutatni a tulajdont igazoló törvényes dokumentumokat.

„A törvény tulajdonképpen három kategóriára vonatkozik. Az első, akik megkapták a birtoklevelet, de nem telekkönyveztették tulajdonukat a költségek miatt. Egy másik csoport még meg sem kapta a birtoklevelet. Rájuk később kerül sor, szükséges ugyanis a tulajdonjogot igazoló lap, de a törvény szabályozza az akár szomszédok, akár települések, akár megyék közötti vitatott területek rendezésének módját, és addig is, amíg mindez tisztázódik, a jelenlegi határok között elkezdik a munkát. Külön kategóriába tartoznak azok a települések, amelyekben az utolsó telekkönyvi bejegyzések 100–150 évesek, ezek esetében nagy segítséget jelent a hagyatéki ügyek ingyenes intézésének lehetősége” – tudtuk meg a politikustól.

Márton Árpád hangsúlyozta, egyértelmű volt, hogy ezen a területen csak akkor teremthető rend, ha a költségeket az állam állja, hiszen a magánszemélyeknek, önkormányzatoknak nincs erre pénzük. Úgy értékeli, a jogszabálynak több jótékony hatása is lehet, hiszen amellett, hogy tisztázhatja a tulajdonjogi viszonyokat, több munkahely jön létre, a földmérő cégeknek ugyanis szakembereket kell alkalmazniuk.

A birtoklevelek ki vannak állítva

Csíkszentdomokosnak 15 200 hektár közigazgatási területe van, ebből nagyobb tömbben csak a közbirtokosságok területei vannak telekkönyvezve. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőleg nyolcezer hektárnak van tisztázva a tulajdonjoga, a területek közel fele viszont, amelyeket a helyiek használnak, még nincs telekkönyveztetve – tudtuk meg Ferencz Alajostól. A domokosi polgármester hozzátette, a település olyan szempontból előnyös helyzetben van, hogy ki vannak állítva a birtoklevelek, azokon a településeken, ahol azok sincsenek meg, sokkal nehezebb dolguk lesz a szakembereknek.

A községvezető rámutatott, fontos lenne mihamarabb „rendet rakni” a kataszteri rendszerben, hiszen a külterületek esetében az idős tulajdonosok elhaláloznak, az örökösök a hagyatéki tárgyalásokat elhanyagolják, és ahogy telnek az évek, egyre nehezebb a tulajdonjog tisztázása. Ehhez továbbá hozzájárul az is, hogy közben a birtoklevél alapján is adták-vették a területeket.

Előnyös helyzetben Csíkszentmárton is

Hasonlóan a felcsíki településhez, az alcsíki Csíkszentmárton esetében is a 4682 hektárnyi közigazgatási terület mintegy fele van már telekkönyvezve, ennek jelentős részét a közbirtokosságok területei teszik ki. „Nálunk könnyebb a helyzet, mivel minden egyes négyzetméter mérve van, a birtokleveleket tehát mindenki mérés szerint kapta meg” − mutatott rá Gergely András polgármester. Kérdésünkre elmondta, elsősorban az anyagiak miatt nem végeztették el a magánszemélyek a méréseket. Adásvétel esetén – ha valaki tisztázott tulajdonjogú területet akart – a vásárló fél fizette a terület telekkönyvezését, mivel megtörtént, hogy az eljárás többe került, mint maga a terület értéke. „A gazda, hogy telekkönyveztessen, amikor 1500 lejt kap egy hektár erdei kaszálóért, de a telekkönyvezés belekerül 2500 lejbe?” − tette fel a kérdést Gergely András, ezáltal is szemléltetve, hogy mennyire pozitív lenne, ha valóban gyakorlatba ültetnék a jogszabályt.