Megsokszorozódott a medvetámadások száma

Egyre több embert juttatnak kórházba a medvék

Az elmúlt évekhez képest idén megsokszorozódott a medvetámadások száma Hargita megyében, négy hónappal az év vége előtt már hétszer több medvetámadást regisztráltak, mint 2010-ben. A Hargita Megyei Mentőszolgálat adatai szerint szeptemberig már hét medvetámadás történt a megyében, miközben tavaly mindössze egy, és 2009-ben egész év alatt is csak három, annyi, mint most egy hét leforgása alatt.

A támadásokból Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszéken is kijutott, az áldozatok több esetben is súlyos sérüléseket szenvedtek. Legutóbb Abásfalván, fényes nappal, saját kertjében rontott rá egy idős férfira egy bocsos anyamedve, súlyosan megsebesítve arcán és fején. A 67 éves férfi abásfalvi származású, de Udvarhelyen él, viszont a nyár nagy részét szülőfalujában tölti feleségével.

A falubeliek elmondása szerint pénteken délután, nem sokkal négy óra után horgászni indult a kert végében folyó Homoródra, amikor megtámadta a medve. A vérző férfi még vissza tudott menni a házba, felesége riasztotta a mentőket.

A férfi lágy részeket érintő sérülésekkel került kórházba, a részleges skalpolás következtében koponyabőréből hiányzott egy darab, és arcát, valamint száját érintő sebei is voltak, melyeket a műtét során a szakorvosok rekonstruálták, amennyire lehetett – tájékoztatott dr. Lőrinczi Csaba, a székelyudvarhelyi kórház orvosigazgatója.

A férfi jelenleg a szájsebészeti osztályon fekszik, állapota kielégítő, de sérülései maradandóak lesznek – tudtuk meg a medikális igazgatótól. Ilyen esetekben megvan a veszélye annak, hogy fertőzések léphetnek fel, így még nem tudni, mikor hagyhatja el a kórházat.

Másodpercek alatt történt minden, a férfi életét valószínűleg az menthette meg, hogy a medvebocs elszaladt, így az anyaállat is otthagyta áldozatát – véli Homoródi Gyula, a megtámadott férfi szomszédja. A medvét már számos alkalommal látták a faluban, nappal is bemegy a kertekbe, a támadás napján valószínűleg a szomszédban található méhkaptárokat akarta megdézsmálni, melyeket előző éjjel feldöntött, hiába őrizték villanypásztorral – mondja az abásfalvi férfi.

A településen sok roma család él, leginkább ők tartanak a medvéktől, ugyanis házaik nincsenek bekerítve, így állataikat féltve éjjelente ostorcsapásokkal, rádiókkal, illetve mindenféle zajkeltéssel próbálják távol tartani a nagyvadakat. A medve azonban legutóbb fényes nappal, majdnem a falu közepéig bemerészkedve támadta meg áldozatát.

Kilövési engedélyt kértek az állatra

A község önkormányzata az eset után kérte az állat kilövését – közölte Kerekes Péter, Homoródszentmárton polgármestere. Legutóbb négy évvel ezelőtt, egy recsenyédi eset miatt kérték egy medve kilövését, de a vadak az utóbbi időben egyre nagyobb problémát jelentenek a község számára, szinte minden településen okoztak már károkat, mindenhová bejárnak – mondta a polgármester.

A terület a Nagyküküllő Vadász-Horgász Egyesület ügykezelésébe tartozik, a vadásztársulat tegnap benyújtotta a kérést a medve kilövésére a környezetvédelmi minisztériumhoz, számításaik szerint egy-két napon belül meg is kapják a jóváhagyást – mondta Jakab Attila, a társulat vadászati alelnöke. Amint megkapják az engedélyt, a támadás helyszínének környékén állnak majd lesben, megvárják, amíg a medve újra megközelíti a falut, akkor fogja kilőni az állatot a területi vadőr – tájékoztatott Jakab Attila, azt is elmondva, hogy a medve a támadás másnapján is visszament a településre, de a környező falvakba is bejár.

Túlszaporodtak a medvék, és egyre bátrabbak, már nem riadnak meg az embertől, erősítette meg a szakember, hangsúlyozva azt is, hogy nem tekinthető természetes viselkedésnek egy medvétől az, ha fényes nappal bemegy egy településre.

Az abásfalvi medvetámadás helyszínére Szabó Szilárdot, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársát rendelték ki szakértőként, ugyanis a hatóság szakvéleményének is komoly szerepe van abban, hogy a minisztérium kiadja-e a kilövési engedélyt a medvére.

Meg kell vizsgálni például, hogy különleges viselkedésű állatról van-e szó, van-e esély arra, hogy az eset megismétlődjön, és az eredmények alapján javasolják vagy ellenzik a medve kilövését – magyarázta Szabó Szilárd. Ha lakott terület közelében vagy olyan körülmények között támad, ami nem jellemző egy medvére, akkor az egy probléma, amire megoldást kell keresni, végső esetben ez az állat kilövését jelenti – tette hozzá .

Ki a betolakodó?

Hasonló véleményen van Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője is, aki szerint a medvék bátorságának oka az, hogy hozzászoktak az ember közelségéhez, hiszen nyár elejétől kezdve tele vannak az erdők a gombászókkal, és erdeigyümölcs-szedőkkel, a mezők pedig legelésző nyájakkal és csordákkal, illetve az őket őrző kutyákkal és a pásztorokkal.

A medve gyakran bocsai védelmében támad rá az emberre, az viszont nem normális viselkedés az állattól, ha minden ok nélkül támad – mondta el a szakember, a felcsíki eseteket említve, amikor „direkt ráment” az őt megközelítő emberekre a medve. Ez az állat nagyon agresszív volt, valószínűleg már korábban is összetűzésbe került az emberrel, valamikor megriaszthatták, ezért válhatott nagyon ellenségessé – véli Both József, elmondva, hogy erre az állatra is kilövési engedélyt adott ki a szakminisztérium.

Az igaz, hogy sok a medve, de túlszaporulatról nem lehet beszélni, stabil a populáció – mondja az osztályvezető.

A medvék esetében az adott területen élő optimális egyedszámot húsz évvel ezelőtt állapították meg, ám azóta élőhelyeik jelentősen beszűkültek, a korábban medvék által uralt területek egy részén azóta már termőföld vagy legelő van, az erdőket kivágták, máshol meg beépítették a szigorúan védett nagyvad élőhelyét.

Újra kellene értékelni az élőhelyeket, hiszen papíron olyan területek is medveélőhelynek számítanak, melyeket már rég az ember ural – tudtuk meg Both Józseftől. Az élőhelyek felmérése a közeljövőben elkezdődik, és remélhetőleg egy éven belül megtörténik az újraértékelés – mondta el a szakember.

A takarmánynövények érésével jelentősen megnőtt a medvekárok száma, Both József szerint az ember és az állat gyakori találkozásának és a gyakori támadásoknak is ez az egyik oka.