Tóásó Elődöt véletlenül pillantottuk meg a búcsús szentmisét hallgató tömegben, Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírójának társaságában. Éppen egy kárpátaljai nő jött oda hozzá. Elnézést kérve ennyit mondott: kitartást Előd, örülünk, hogy itthon vagy! Majd baráti kézfogásra nyújtotta a kezét. „Ölelést is adok” – válaszolta Tóásó. A hölgy kért még egy közös fotót, egy férfi társaságában. Egy felvidéki zászló is volt a kezében, amit Előd elkért, hogy ő tarthassa azt a képen.

„Nagyon örülök, hogy itt vagyok, és hogy hazaérkeztem. Nekem egy érzelmi töltéssel ér fel a csíksomlyói búcsú. Feltölt, mivel újra szabad vagyok, újra itthon vagyok. Nagyon sok emberrel találkoztam: barátokkal és családtagokkal, és ez nagyon fontos számomra, illetve a családtagjaim számára is” – válaszolta lehajtott fejjel kérdésünkre a szovátai származású Tóásó Előd. Hozzátette: utoljára gyerekként volt Csíksomlyón, és hét éve járt utoljára Erdélyben, így nagy nap számára ez a mai.