A „Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok” mára már történelmi jelmondattá vált, és olyan ártatlanul meghurcolt, elítélt marosmenti cigányokat juttat eszünkbe, akik 22 évvel ezelőtt kiálltak a marosvásárhelyi magyarságért. A Fekete március miatt börtönbe zárt cigány és nem cigány családok képviselőit ki is tüntették Budapesten 2010 márciusában a Terror Háza és a Polgári Kultúráért Alapítvány által közösen alapított Petőfi Emléklap a Helytállásért díjjal. Most pedig otthonukban látogatta meg őket a KIM államtitkára és Lévai Anikó, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete. A magyarországi küldöttség részt vesz azon a marosvásárhelyi konferencián is, amelyet a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága, a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány és a Csibész Alapítvány szervez Kinek a dolga? – Cigányság – Egyházak – Erdély – Románia címmel csütörtökön.

Miért éppen Marosszentgyörgy?

A szerdai, késő délutáni látogatás legfőbb célját maga Balog Zoltán államtitkár fogalmazta meg a sajtó képviselőinek: „Az együttélés pozitív példáit kell erősítenünk. Annak idején, az emberjogi bizottság elnökeként én kezdeményeztem azt, hogy kapjanak ezek az emberek megfelelő elismerést. Baricz Lajos atya segítségével ismerkedtünk meg ezekkel a családokkal, akik átvették akkor Budapesten a díjat a miniszterelnök kezéből” – mondta Balog Zoltán.

A marosszentgyörgyi cigányságon kívül számos marosvásárhelyi és más környező településről érkezett cigány állt ki akkor a magyarok mellett, újságírói kérdésre azt is kifejtette az államtitikár, hogy miért éppen a marosszentgyörgyiek családját látogatták meg szerdán: „A tudományos feldolgozás legfőbb szempontja az volt, hogy kik voltak azok, akiket ártatlanul hurcoltak meg és ítéltek el akkor, és az ők sorsát próbáltuk követni. Az egykori Puczi Bélával interjúsorozatot is készített egy magyarországi újságíró, és azt a címet adta a könyvnek, hogy Három napig magyar – az ő történetének szimbolikus értéke van, szólhatna akár a sáromberki vagy a marosvásárhelyi cigányságról is.”

 Akik a Temető utcában élnek

A küldöttség összesen öt hősies kiállásukért meghurcolt egykori elítélt lakásába látogatott el, köztük két roma családhoz. Többek között a magyar cigánysoron, azaz a Temető utcában élő Lőrinczi Józsefet és az egykori Puczi Béla családját látogatták meg egy-egy doboznyi élelmiszerrel. Az igen szerény körülmények között élő családok szeretettel fogadták a vendégeket és készségesen meséltek magukról, az 1990-ben elszenvedett bántalmazásokról. Ifjú Puczi Béla, aki 11 éves volt, amikor édesapját elítélték és meghurcolták, kisgyerekével a karján mesélte portálunknak: abból élnek, amit a közeli szeméttelepen találnak, ugyanis munkahely hiányában másképpen nem tudná fenntartani családját.

Konferencia a cigányságról

A Kinek a dolga? – Cigányság – Egyházak – Erdély – Románia című konferencia előadásaira csütörtökön kerül sor a Bod Péter Diakóniai Központ Erdő utca 7/B szám alatti székhelyén. A program szerint 12:10-től Balog Zoltán államtitkár felzárkózással kapcsolatos előadását is meghallgathatják a résztvevők.