Fotó: Iochom Zsolt
Márton Áron, Erdély nagy püspöke 1916. július 19-én sebesült meg a doberdói fennsíkon. Kovács Gergely posztulátor és Ferencz Kornélia, az Erdélyi Mária Rádió munkatársa második alkalommal szervezett zarándoklatot január 26–31. között a „doberdói harctérre”.
2017. február 07., 12:392017. február 07., 12:39
2017. február 07., 14:032017. február 07., 14:03
A sebesülés 100. évfordulójára szervezett tavaly nyáron első ízben zarándokutat a helyszínre Kovács Gergely, a püspök szentté avatási ügyének posztulátora, ám akkor a dús növényzet és a hőség nehezítette a lövészárkok felkeresését. A január végi időszak ideálisnak bizonyult, hisz ilyenkor plusz 10 Celsius-fok körül van az átlaghőmérséklet, az aljnövényzet leszárad, így bejárható a terep.
A csíkszentdomokosi Márton Áron 1915. június 12-én érettségizett Gyulafehérváron, és három napra rá, június 15-én, katonai szolgálattételre jelentkezett. A császári és királyi 82. székely gyalogezred soraiban megjárta a harcmezőt, három ízben is megsebesült, végül tartalékos hadnagyként fejezte be az első világháborús szolgálatot. A hadapród Márton Áron 1915. október 26-án vagy 31-én érkezhetett meg a doberdói harcvonal mögötti Segeti táborba, a zarándokút első színhelyére, ahol Gianfranco Simonit, a Karszti Barlangász Csoport Történelmi Kutatások Részlege igazgatója ismertette a doberdói hadszíntereket.
A tizenkilencedik életévében taposó Márton Áron Doberdónál, San Martino del Carso falu közelében, a temesvári 61. gyalogezred 8. századához volt beosztva. A tíz hónapnyi hadszolgálat után 1916. július 19-én sebesült meg a doberdói fennsíkon, vállát és felkarját érte lövés. Az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia területén található fennsíkon elhelyezkedő Doberdó falu neve után az egész frontszakaszt így emlegetik. A közel két és fél éven át tartó harcok során több mint 1 millió olasz katona esett el, míg az Osztrák-Magyar Monarchia veszteségét fél millióra teszik. A háború után a doberdói fennsík Olaszországhoz került, a mai olasz–szlovén határ közelében.
A zarándoklat egyik állomása Fogliano volt, ahol a katonai temetőben a monarchia 14 550 katonája nyugszik. Földi maradványaikat az elhagyott környékbeli katonai temetőkből helyezték át ide. Ezután felkeresték a redipugliai Sacrariót, Olaszország legnagyobb katonai emlékművét, amely több mint 100 ezer katona nyughelye. A doberdói fennsík legmagasabb pontja, a Monte San Michele volt a következő állomás, ahol lövészárkot és kavernákat tekintettek meg. A szombati nap utolsó állomása a közigazgatásilag Doberdóhoz tartozó Visintini volt, ahol a magyar kápolna található. A kápolna előtt közös imádság és ének kíséretében emlékeztek az elesett katonákra.
Másnap a Lombok lövészárka felkeresése után a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred emlékművénél helyeztek el koszorút, majd a temesvári 61. gyalogezred egykori parancsnoki helyét keresték fel, ahol négynyelvű tábla állít emléket és fotó is látható a katona Márton Áronról. Itt tárogató kíséretével énekelték el a Kimegyek a doberdói harctérre katonadalt, miközben Hatos Mihály tábori lelkész elhelyezte a kegyelet koszorúját.
A délután folyamán a helyi barlangász csoport tagjainak vezetésével felkeresték az egykori frontvonal 18. és 19. védelmi szakaszának kavernáit és lövészárkait, ahol a katonai feljegyzések alapján Márton Áron is szolgálatot teljesített. Vasárnap a Szent Márton tiszteletére épített templomban Csíki Dénes kanonok, Áron püspök egykori titkára celebrált ünnepi szentmisét a zarándokokkal tartó többi paptestvérrel közösen, este a Karszti Barlangász Csoport múzeumában tárgyi emlékekkel ismerkedhettek meg a székelyföldi zarándokok. A kiállítás bemutatja a katonák fegyvereit, személyes és mindennapi használati tárgyait egyaránt.
Országszerte beszámoltak arról a tragikus szépvízi esetről, amikor a medve elől menekülve egy fiatal Iași megyei lány elvesztette egyensúlyát, a magasból a szépvízi víztározóba zuhant és életét vesztette.
Medvétől ijedhetett meg az a 18 éves, Iași megyei lány, aki pénteken lelte halálát a szépvízi víztározóban – jelezte a Székelyhon érdeklődésére a Hargita megyei rendőr-főkapitányság.
Benedek Pál, egykori székely határőr verses naplóját mutatják be Csíkszeredában kedden 18 órától a Lázár-ház eskütermében.
Sikeres volt a csíkszentgyörgyiek Guinness-rekordkísérletének főpróbája, megsütötték szombaton az ország leghosszabb, 21 méteres kürtőskalácsát.
A Szépvízi víztározóba fulladt egy személy, erről érkezett a riasztás a hatóságokhoz pénteken délután. A tűzoltók kiérkezésekor a személyt már kiemelték a tóból, és a mentősök újraélesztési műveleteket végeztek rajta, ám az életét nem tudták megmenteni.
Továbbra is a csíkszeredai városháza északi szárnyában marad a katonai központ mivel nem talált megfelelő ingatlant számukra Hargita Megye Tanácsa. A városi önkormányzat újabb két évre volt kénytelen meghosszabbítani a bérleti szerződést.
Örökös szentségimádási napot tartanak a csíktaplocai templomban pénteken. Ennek zárásaként, 17 órától gyémántmisét mutat be Boros Károly nyugalmazott plébános, egykori felcsíki főesperes, aki 28 éven át szolgált Csíktaplocán.
Egyperces néma csenddel adóznak Ferenc pápa emléke előtt, de nem halasztják el 21 méter hosszú kürtőskalács megsütésének kísérletét a csíkszentgyörgyiek szombaton.
Az agrártudományi szakok több száz egyetemi hallgatója érkezett Csíkszeredába a 37. Országos Tudományos Diákkonferencia Agrárszekciójának rendezvényére, amelynek első alkalommal ad otthont a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara április 24–25. között.
Tízéves lett a Csíkszeredai Könyvvásár – egy évtized alatt pedig hagyománnyá, közösségi ünneppé érett, ahol a könyvek, a szerzők és az olvasók találkoznak. És íme néhány idei meghívott: Tompa Andrea, Bodor Ádám, Kulka János, Márton László.
szóljon hozzá!