A csíkszeredai önkormányzat februárban rendelte meg az integrált városfejlesztési stratégia és egy mobilitási akcióterv elkészítését a helyi Planificatio Kft.-től. Az önkormányzati képviselő-testület májusi ülésén végül elhalasztotta a dokumentum jóváhagyásáról szóló határozattervezetet. Mint ahogy már korábban beszámoltunk erről, azért vették le napirendről, hogy több időt biztosítsanak az egyeztetésekre.

Csák László, a Planificatio Kft. vezetője megkeresésünkre elmondta, június végéig kell véglegesíteniük a stratégiát. Abban állapodtak meg a városvezetéssel, hogy folytatják a társadalmi egyeztetést, visszatérnek azokhoz a csoportokhoz, egyesületekhez, civil szervezetekhez, amelyekkel korábban beszélgettek, és megnézhetik, hogy amit javasoltak, bekerült-e a stratégiába, és ha igen, milyen formában, ha pedig nem, akkor milyen indokkal maradt ki belőle. Továbbá az új önkormányzati képviselőkkel is tárgyalni fognak. Ugyanakkor megtudtuk, hogy nemsokára online is nyilvánosságra hozzák a dokumentumokat, és a cég honlapján egy űrlap kitöltésével visszajelzéseket, pontosításokat, javaslatokat is lehet majd megfogalmazni a stratégiával kapcsolatosan.

A közlekedési akcióterv kidolgozásához forgalomszámlálást végeztek a városban, illetve online is lehetett jelezni a jármű- és gyalogos forgalommal kapcsolatos problémákat. A rendőrség közlekedésrendészeti osztályától szintén segítséget kaptak a balesetveszélyes útvonalak beazonosításához. Az eredmények alapján a Brassói út, a Kossuth Lajos utca és a Hargita utca azok közé az útvonalak közé tartozik, amelyek a gyalogos közlekedés tekintetében kevésbé biztonságosak.

Csák továbbá kifejtette, felméréseik azt mutatják, hogy Csíkszereda csúcsforgalma a vasútállomás előtti útszakaszon bonyolódik le. A Brassói út, a Kossuth Lajos, valamint a Mihail Sadoveanu utcák találkozásánál egy nap átlagban 9000 egységjármű (egy személygépkocsi egy egység, egy kamion 3,5 egység) kereszteződik 4000 gyalogossal. Emiatt úgy vélték, a zsögödi városrész irányából a vasútállomás felé tartó forgalmat el kellene terelni a Brassói útról még a vasúti csomópont előtt.

Emellett a vonatállomás előtti részen egy úgynevezett multimodális (kombinált) csomópontot hoznának létre, azaz összehangolnák az autós, a gyalogos illetve a tömegközlekedési forgalmat. A stratégiában szerepel még többek között a vasúti felüljáró újjáépítése, továbbá kerékpárutak, járdák kialakítása a Hargita utcán, lévén, a város ipari zónájában több mint 4000 ember dolgozik, és közülük sokan gyalog járnak a munkahelyükre. Ugyanakkor a tömegközlekedés fejlesztését elektromos buszok vásárlásával oldanák meg. Szintén az akcióterv része többek között a Temesvári sugárút egy részének átalakítása, valamint a Nicolae Bălcescu utca kétirányúvá tétele.

A városfejlesztési stratégia része egyebek mellett a nem központi városrészek ellátórendszerének kiépítése. A közszolgáltatások kiépítése (például orvosi rendelő, óvoda, idősek nappali foglalkoztatója, demencia- és Alzheimer-központok) az olyan városrészeken, mint Zsögöd, Taploca, Csiba. Csák hozzáfűzte, hogy Csíkszeredára jellemző demográfiai mutatók is alátámasztják az idősek nappali foglalkoztatóinak és idősgondozói központjainak szükségszerűségét. A javaslatok között idősotthon építése is szerepel. „A város elöregedési tendenciát mutat, 1992-ben ötszázalékos volt a 65 év fölöttiek aránya, 2015-ben ez az arány 14 százalékosra nőtt” – mutatott rá a cégvezető.

A fiatalok lakásgondjait figyelembe véve önkormányzati lakásgazdálkodást javasoltak. Csáktól tudjuk, a városban több mint ezer üresen álló lakás van, ráadásul nagyon sokan albérletben laknak magas bérleti díjakért. Ha felvásárolna a város például száz lakást, és ezeket felújítaná, és kedvező feltételek mellett kiadná bérbe, ez egyrészt a kihasználatlan lakásokra jelenthetne megoldást, másrészt a fiatalok, mozgássérültek vagy akár szociálisan hátrányos személyek lakásgondjaira nyújthatna megoldást – magyarázta Csák.

Egy összefüggő zöldövezet létrehozását is szorgalmazták, amely magába foglalná a központi parkot, a Vákár Lajos Műjégpálya előtti zöldövezetet, a Hősök utcai ún. kicsi erdőt, a Csíki Székely Múzeum mögötti területet, illetve a vár előtti teret. A stratégiába iskolák felújítását is belefoglalták, például a Liviu Rebreanu Általános Iskola rehabilitálását, óvodák felújítását és építését, emellett egy-két szakközépiskolai műhely korszerűsítését és a tanintézetek informatikai eszközparkjának modernizálását. A dokumentum egy sor gazdaságélénkítő javaslatot is tartalmaz, például kezdő vállalkozásokat segítő start up központok létesítését és a Kossuth Lajos utca üzleti utcává alakítását.

A stratégiában összesen 106 millió euróra azonosítottak be 55 projektet, amelyeknek nagyobb része helyi költségvetésből valósulhatna meg, másik része pedig uniós pénzekből. „A város számára csak irányadók a javaslatok, nem kötelező érvényű ezeket megvalósítania” – hangsúlyozta a cégvezető.