Egy gyarapodó közösség fejlődéséhez elengedhetetlenek a legkisebbek nevelésében jelentős segítséget nyújtó beruházások – hangsúlyozták a madéfalvi Micimackó Napközi Otthon vasárnap délben tartott avató ünnepségén a helyi és megyei elöljárók.
2012. november 18., 17:302012. november 18., 17:30
2012. november 18., 20:012012. november 18., 20:01
A madéfalvi templom szomszédságában 2,7 millió lejből megvalósult tanintézmény építkezési munkálatai 2010 márciusában kezdődtek, az idei tanévkezdéskor ötvenhat gyerek – két napközis és egy óvodás csoportra osztva – pedig már birtokba is vehette az épületet. Az azóta eltelt két hónap egyfajta „próbaidőszakként” szolgált, bizonyítva, hogy gyakorlatban is működőképes létesítményről van szó.
Szentes Csaba polgármester beszédében megköszönte a falubelieknek, hogy munkájukkal, odaadásukkal és kitartásukkal ők is nagymértékben hozzájárultak a sikerhez, emellett a helyi közbirtokosság és önkormányzat, valamint Hargita Megye Tanácsának hathatós segítéségét is méltatta. „Közös munka gyümölcsének örülhetünk most. Korábban meglehetősen hányattatott sorsa volt az óvodának, egyik középületből a másikba vándoroltak a csoportok, ez oda vezetett, hogy sokan inkább a városba vitték gyerekeiket” – árulta el az elöljáró. Hozzátette, ezzel az otthonnal reményei szerint sikerül elejét venni a további „elvándorlásoknak”, hiszen „egy korszerű, nyugat-európai mércét is megütő napköziről van szó”.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke egyre családbarátibb községnek látja Madéfalvát, szerinte emiatt is égető szükség volt az új épületre. „Itt a fiatalok mernek gyereket vállalni, és ha továbbra is sok gyerek születik, nem tudják elvitatni tőlünk, hogy ez Székelyföld” – hangoztatta.
Az elnök Becze István megyei önkormányzati képviselővel egy székely zászlót adott át György Rozália óvónőnek, arra biztatva az intézmény vezetőségét, hogy ne féljenek kitűzni az épületre az identitásukat jelképező lobogót.
„A helyi önkormányzat a jövőbe fektetett – és milyen jól tette” – foglalta beszédébe Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő, kiemelve, hogy „csak az lehet életképes közösség, amely odafigyel a fiataljaira és időseire”.
Tánczos Barna szenátorjelölt szerint „az egyik legegészségesebb székely település Madéfalva, ahol rend és fegyelem uralkodik”. A politikus arra kérte a jelenlévőket, hogy továbbra is merjenek nagyot álmodni, és tenni a megvalósításért, mert „akik ilyen napközi otthont tudnak építeni, azoknak továbbra is biztos jövőjük van”.
A tanintézmény tervezője, Korodi Szabolcs kiemelte, két fő szempontot figyelembe véve alkották meg az épületet: egyik, hogy kortárs, de egyben hagyománytisztelő, a jellegzetes székely település faluképébe illő legyen a külső formai megvalósítás. A másik szempont az volt, hogy a gyerekek ne sablonszerű, téglalap alakú helyiségekben töltsék a hétköznapokat, hanem olyan termekben, amelyek kialakításuk által „tükrözik az állandóan felfedezésre vágyó kicsik világát”.
A beszédeket követően Bartalus Zoltán Jakab plébános megáldotta az épületet, majd a gyerekek énekes összeállítással kedveskedtek a megjelenteknek.
A közeljövőben a községvezetés szeretné beüzemelni a napközi alagsorában kialakított konyhát – amelynek ellátását helyi termékekkel oldanák meg –, mellé egy ebédlőt, sőt, a közelben egy kisebb úszómedencét is létrehoznának.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!