Fotó: Veres Nándor
A fiatalok gondolkodásmódjában látja a problémát Stefan Burckhardt német üzletember, az Engmatec Kft. csíkszeredai munkapontjának vezetője. Célja tudatosítani azt, hogy itthon is van lehetőség a boldogulásra. Csak meg kell keresni a lehetőségeket.
2016. október 11., 19:412016. október 11., 19:41
A fémiparban érdekelt németországi Engmatec Kft. csíkszeredai székhelyén beszélgettünk Stefan Burckhardt cégvezetővel Török Sándor ügyvezető igazgató és Bíró Zsombor kereskedelmi igazgató társaságában. A 10 éve működő cég – Stefan Burckhardt szerint – ipart és technológiát hozott Csíkszeredába, célja pedig az, hogy a fiatalok ne a külföldi munkavállalásban lássák a megoldást. Az üzletember azt tapasztalta, hogy az itteni fiatalok a németországiakkal ellentétben szivacsként szívják magukba az információkat – és sokkal motiváltabbak.
Stefan Burckhardt először befektetőként érkezett Brassóba az ottani pellettgyártás kapcsán, majd időközben befektetett Csíkszeredában. Az Engmatecnél gépalkatrészeket, egyedi darabokat gyártanak nagyon precíz gépekkel. Nem tömeggyártást végeznek. „A németországi anyacéggel csereprogramunk van, ami azt jelenti, hogy 2–4 ember folyamatosan Németországban tartózkodik, és havi rendszerességgel cserélik egymást. Így amit ott tapasztalnak és tanulnak, itt fel tudják használni. Problémát okozott a német nyelv, ezért alkalmaztunk egy tolmácsot, aki elkíséri őket” – emelte ki a cégvezető.
„Szeretnénk elérni azt, hogy ne Németországból kapjuk a műszaki terveket és a rajzokat, hanem itt tudjuk elkészíteni azokat, ehhez keresünk most tervezőmérnököket, akik beszélik a német nyelvet. Nagyon jó kapcsolatunk van a vásárhelyi Sapientia egyetemmel, több jelenlegi kollégánk ott végzett, és többen készülnek még hozzánk gyakornokoskodni. Tehát a következő időszak tervezett bővítése egy 10 fős tervezési csoport kialakítása” – tette hozzá Burckhardt.
Szerinte a csíkszeredai fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy milyen lehetőségeik vannak ezen a környéken. „Mindenki abban gondolkodik, hogy külföldre menjen dolgozni, pedig idővel itt is megkaphatnák ugyanazt. Azt szeretném bebizonyítani, hogy a fiatalok már a középiskolából kilépve rengeteg lehetőség előtt állnak. A cégünknél például szívesen látjuk őket, és képzésben részesülhetnek” – hangsúlyozta az üzletember.
Külföldiként az a meglátása – fejtette ki –, hogy Székelyföldön van egy társadalmi probléma: a fiatalok az iskola elvégzése után nem fordítanak még legalább 2–3 évet arra, hogy továbbképezzék magukat, és elmondhassák, hogy igazán értenek valamihez, inkább kimennek külföldre valamilyen mezőgazdasági munkát végezni.
„Arra nem gondolnak, hogy eltelik pár év, családjuk lesz, és végül csak hazajönnek minimálbérért dolgozni. Ez a probléma a szülők gondolkodásmódjával kezdődik, folytatódik a tanárokkal, és ez megy a politikában is. Pedig fontos lenne az önfejlesztés és az idegen nyelv minőségi oktatására való odafigyelés, hiszen sokaknak van nyelvvizsgája, de egyesek nemhogy németül vagy angolul, de még románul sem tudnak. Kész vagyok arra, hogy befektessek a fiatalok kiképzésébe, és ezután jó fizetéssel alkalmazzam is őket” – biztosított Burckhardt.
Ezenkívül meglátása szerint a bürokrácia jelenti a másik problémát, hiszen inkább akadályoztatva van általa egy vállalkozás, mintsem segítve. Azt viszont a 10 év alatt megtanulta, hogy a sok útvesztőben mindig van egy megoldás, csak meg kell keresni.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!