Egy friss rendelet alapján az Ukrajnából érkezők nem kerülnek a koronavírus-járvány miatt karanténba.

Akik menedékjogot kérnek

A menedékjogot a 2006-ban megjelent 122-es törvény szabályozza. A jogszabály alapján az a személy, aki menedékjogot kér, Romániában tartózkodhat mindaddig, amíg a kérelmét elbírálják. Elutasítás esetén még további 15 napot tartózkodhat az országban.

Kirendeltségek találhatók többek között Bukarestben, Galacon, Temesváron és Giurgiuban. A kérés benyújtását után egy előzetes interjú, fénykép készítése és ujjlenyomatvétel követi. A Bevándorlási Főfelügyelőség honlapján további információk találhatóak a menedékjogi kérelem benyújtásáról.

A menedékkérelmi eljárás időszakában a kérelmezőnek joga van ügyvédhez és tolmácshoz. Ebben az időszakban szállást és sürgősségi orvosi ellátást is biztosítanak.

Az országos munkaerő-elhelyező ügynökség közleménye szerint a menedékjog jóváhagyását követően a menekültek jogosultak lesznek az intézmény szolgáltatásaira: ingyenes szakképzés, átképzés, munkahelykeresés, képesítések elismerése stb.

Akik nem kérnek menedékjogot

Azokról a személyekről, akik nem kérnek menedékjogot, a román kormány vasárnap megjelent 15-ös számú sürgősségi rendelete tartalmaz előírást. A rendelkezés szerint azok a külföldi állampolgárok vagy különleges helyzetben lévő hontalan személyek, akik Ukrajna fegyveres konfliktusövezetéből érkeznek és Romániába lépnek be, és akik a menekültügyi törvény szerint nem kérnek állami védelmet,

Azok a gyermekek, akik az Ukrajna fegyveres konfliktusövezetéből szüleik kísérete nélkül érkeznek, részesülnek a gyermekek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló, a 2004-ből származó 272-es törvényben előírt jogokban.

Ukrajnai menekültek foglalkoztatása

A külföldiek romániai munkavállalásával kapcsolatban a 2014-ben megjelent, 25-ös számú sürgősségi kormányrendelet ír elő kötelezettségeket. A jogszabály az Európai Unión kívülről érkező munkavállalókra vonatkozik, ugyanis az unión belül a munkavállalás jóval egyszerűbb. Az általános előírás az, hogy a külföldi munkavállalók kizárólag munkavállalói engedéllyel dolgozhatnak Románia területén. Az engedélyek számát korlátozzák. Éves szinten határozza meg a kormány, hogy mekkora a munkaerőpiacra befogadható – az unión kívülről érkező – külföldi munkások száma. Például

A 2000-ben megjelent 200-as törvény alapján ugyanis az Ukrajnából, Moldva Köztársaságból és a Szerbiából érkező személyek az engedély beszerzése nélkül vállalhatnak munkát, amennyiben hosszú távú tartózkodási engedéllyel tartózkodnak itt, és ha a munkaszerződés legtöbb 9 hónapra szól. A munkaszerződés megkötéséhez, az adónyilatkozatok elkészítéséhez viszont szüksége lesz a munkavállalónak egy adóazonosító számra (NIF). A munkaszerződést a Bevándorlási Főfelügyelőségnek is el kell juttatni.

Munkába állhatnak azok is, akik menedékjogot kértek, de csak három hónappal a kérelem benyújtása után. Az Európai Unió belügyminiszterei jelenleg arról is egyeztetnek, hogy az ukrajnai menekülteknek egy és három év közötti tartózkodási engedélyt adjanak. Ezzel kiváltanák a fent leírt bonyolult menekültügyi eljárást és a munkavállalási lehetőséget, ugyanakkor ez a szociális ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét is jelentené.

A védelmi direktívát, amit alkalmaznának, még az 1990-es évekbeli balkáni háborúk során hozták létre, hogy ha tömegesen menekülnének az EU területére emberek, akkor legyen rá eljárásmód, de végül sosem léptették érvénybe idáig.