Menekültek a ukrán-román határon. Mindenben segít a román állam
Fotó: Haáz Vince
Az ukrán-orosz háború miatt jelentősen megnövekedett a ukrán-román határt átlépő menekültek száma. Összegyűjtöttük azokat a hasznos tudnivalókat, amelyek a határátlépés után az ukrajnai menekültekre vonatkozik.
2022. március 04., 10:272022. március 04., 10:27
Kezdjük a legfontosabbal: az ukrán-román határon Romániába útlevéllel lehet belépni. Ettől abban az esetben lehet eltekinteni, ha az átkelő menedékjogot kér. Ebben az esetben bármely más irat (személyi igazolvány, születési bizonyítvány) elégséges.
Egy friss rendelet alapján az Ukrajnából érkezők nem kerülnek a koronavírus-járvány miatt karanténba.
A menedékjogot a 2006-ban megjelent 122-es törvény szabályozza. A jogszabály alapján az a személy, aki menedékjogot kér, Romániában tartózkodhat mindaddig, amíg a kérelmét elbírálják. Elutasítás esetén még további 15 napot tartózkodhat az országban.
Kirendeltségek találhatók többek között Bukarestben, Galacon, Temesváron és Giurgiuban. A kérés benyújtását után egy előzetes interjú, fénykép készítése és ujjlenyomatvétel követi. A Bevándorlási Főfelügyelőség honlapján további információk találhatóak a menedékjogi kérelem benyújtásáról.
A menedékkérelmi eljárás időszakában a kérelmezőnek joga van ügyvédhez és tolmácshoz. Ebben az időszakban szállást és sürgősségi orvosi ellátást is biztosítanak.
Az országos munkaerő-elhelyező ügynökség közleménye szerint a menedékjog jóváhagyását követően a menekültek jogosultak lesznek az intézmény szolgáltatásaira: ingyenes szakképzés, átképzés, munkahelykeresés, képesítések elismerése stb.
Azokról a személyekről, akik nem kérnek menedékjogot, a román kormány vasárnap megjelent 15-ös számú sürgősségi rendelete tartalmaz előírást. A rendelkezés szerint azok a külföldi állampolgárok vagy különleges helyzetben lévő hontalan személyek, akik Ukrajna fegyveres konfliktusövezetéből érkeznek és Romániába lépnek be, és akik a menekültügyi törvény szerint nem kérnek állami védelmet,
Azok a gyermekek, akik az Ukrajna fegyveres konfliktusövezetéből szüleik kísérete nélkül érkeznek, részesülnek a gyermekek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló, a 2004-ből származó 272-es törvényben előírt jogokban.
A külföldiek romániai munkavállalásával kapcsolatban a 2014-ben megjelent, 25-ös számú sürgősségi kormányrendelet ír elő kötelezettségeket. A jogszabály az Európai Unión kívülről érkező munkavállalókra vonatkozik, ugyanis az unión belül a munkavállalás jóval egyszerűbb. Az általános előírás az, hogy a külföldi munkavállalók kizárólag munkavállalói engedéllyel dolgozhatnak Románia területén. Az engedélyek számát korlátozzák. Éves szinten határozza meg a kormány, hogy mekkora a munkaerőpiacra befogadható – az unión kívülről érkező – külföldi munkások száma. Például
A 2000-ben megjelent 200-as törvény alapján ugyanis az Ukrajnából, Moldva Köztársaságból és a Szerbiából érkező személyek az engedély beszerzése nélkül vállalhatnak munkát, amennyiben hosszú távú tartózkodási engedéllyel tartózkodnak itt, és ha a munkaszerződés legtöbb 9 hónapra szól. A munkaszerződés megkötéséhez, az adónyilatkozatok elkészítéséhez viszont szüksége lesz a munkavállalónak egy adóazonosító számra (NIF). A munkaszerződést a Bevándorlási Főfelügyelőségnek is el kell juttatni.
Munkába állhatnak azok is, akik menedékjogot kértek, de csak három hónappal a kérelem benyújtása után. Az Európai Unió belügyminiszterei jelenleg arról is egyeztetnek, hogy az ukrajnai menekülteknek egy és három év közötti tartózkodási engedélyt adjanak. Ezzel kiváltanák a fent leírt bonyolult menekültügyi eljárást és a munkavállalási lehetőséget, ugyanakkor ez a szociális ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét is jelentené.
A védelmi direktívát, amit alkalmaznának, még az 1990-es évekbeli balkáni háborúk során hozták létre, hogy ha tömegesen menekülnének az EU területére emberek, akkor legyen rá eljárásmód, de végül sosem léptették érvénybe idáig.
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök megállapodott abban, hogy utasítást adnak a kétoldalú csúcstalálkozójuk előkészületeinek azonnali megkezdésére – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön.
Nyolc év és négy hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték az OTV volt tulajdonosát, Dan Diaconescut kiskorúval létesített szexuális kapcsolat és gyermekprostitúció igénybevételének bűncselekménye miatt.
Kína határozottan ellenzi és elutasítja a politikai manipuláció minden formáját a SARS-CoV-2 koronavírus eredetének nyomon követésével kapcsolatban – közölte szerdán a kínai külügyminisztérium.
Klaus Iohannis volt államfő szerda délben elhagyta a Cotroceni-palotát, miután utoljára tisztelgett előtte a díszőrség. Ilie Bolojan ugyanakkor Cotroceni-palotába, hogy átvegye az ügyvivő államfői tisztséget.
Az Egyesült Államok belügyminisztériuma 2025. január 24-én jelentette be, hogy hivatalosan is átnevezték Amerikai-öbölre a Mexikói-öblöt, miután Donald Trump a beiktatása után egy rendeletben írta elő ennek szükségességét.
A Nép Ügyvédjéhez 2024-ben benyújtott petíciók nagy részében az életszínvonallal, az oktatási és az egészségügyi rendszerrel, illetve a tulajdonjogaik elismerésével kapcsolatos panaszaikat fogalmazták meg a polgárok.
Románia zsinórban a harmadik éve a legrosszabbul teljesítő uniós országok közé tartozik a korrupcióellenes intézkedések végrehajtása terén – derül ki a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexének kedden közzétett 2024-es adataiból.
Paprikaspray-t fújt szét egy diák kedden az egyik konstancai középiskolában; több mint húsz személy lett rosszul.
Klaus Iohannis államfő lemondásával a szenátusi vagy a képviselőházi elnök veheti át a tisztséget ügyvivőként – nyilatkozta hétfőn az Agerpres hírügynökségnek Augustin Zegrean volt alkotmánybírósági elnök.
Lemond az államfői tisztségről Klaus Iohannis, Románia elnöke. Iohannis tíz évig töltötte be Románia államfői tisztségét, azonban az eltörölt elnökválasztás miatt továbbra is hivatalban maradt.
szóljon hozzá!