Fotó: Boda L. Gergely
Ezentúl korrupciós cselekedetnek minősül az állami szektorban dolgozó orvosoknak való hála-, csúszópénz vagy bármilyen ajándék, figyelmesség adása. Az erről szóló legfelsőbb bírósági döntés augusztus 5-én jelent meg Románia Hivatalos Közlönyében. Az intézkedésről, annak következményeiről beszélgetett a Vásárhelyi Hírlap Gábos Grecu Józseffel, aki többek között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem etikaprofesszora.
2015. augusztus 11., 12:462015. augusztus 11., 12:46
2015. augusztus 11., 12:512015. augusztus 11., 12:51
A múlt héttől érvényben levő határozat arra hivatkozva tiltja a hálapénz vagy ajándékok elfogadását, hogy az állami egészségügyi egységek alkalmazottai is közalkalmazottak. A döntés nem ismeri el ezentúl a betegek jogait szabályozó törvény azon cikkelyét, mely szerint a páciensnek joga van adományt adni az őt kezelő orvosnak, és amely intézkedéssel eddig el volt mismásolva a csúszópénz kérdése.
A probléma az állami kórházakban dolgozó orvosok fizetésével kezdődik, mutatott rá Gábos Grecu József, az orvosi egyetem etikai bizottságának elnöke, az egyetem etikaprofesszora. Az orvosok jogos elvárása a méltányos bérezés, a hiba viszont ott van, hogy az egyforma képesítéssel rendelkező szakemberek között mindenki egyforma fizetést kap, azaz az elvégzett munka mennyisége és minősége nem szempont a bérek megállapításakor.
Az etikaprofesszor elmondta, a hálapénz akkor válik nagyon visszás dologgá, amikor egy orvos megköveteli, és kijelenti, hogy mekkora pénzösszegért hajlandó kezelni a beteget, és azt is kiköti, hogy ennek hiányában nem hajlandó az ellátásra. „Az ilyen helyzetekre létezik egy nagyon egyszerű megoldás: az ilyen egyéneknek nem kellene állami kórházakban dolgozniuk, csak magánkórházakban, ott megkaphatják azt a pénzt, amit kérnek” – véli Gábos Grecu. Az 1-es számú elmegyógyintézeti klinika vezetői tisztségét is betöltő orvosprofesszor elmondta: kivételesen szerencsés helyzetben vannak, velük ugyanis ilyesmi nem történhet meg. „Az elmegyógyászat egy külön világ. Megtörténik, hogy tomboló, nyugtalan, agitált betegek érkeznek hozzánk. Melyik az az ügyeletes orvos, aki azt mondhatja ilyenkor a hozzátartozónak, hogy addig nem kezeli, ameddig nem fizet?” – tette fel a kérdést.
Míg a politikusok egy telefonálással, minden hálapénz és figyelmességek adása nélkül elvárják és elintézik, hogy őket ellássák, addig az egyszerű emberek nem ehhez vannak szokva. Hanem ahhoz, hogy a segítség, a gyógyítás fejében adjanak valamit. „Megtörténik, hogy egy idős néni nem borítékot hoz, hanem öt tojást, egy kiló hagymát, egy csomag diót. Mire gondolhat az az idős személy, ha a kezelőorvos nem fogadja el az ajándékát? Arra, hogy biztos nem elég, amit hozott, vagy hogy őt vagy a hozzátartozóját az orvos nem kezeli úgy, ahogy kellene?” – mutatott rá a professzor. Gábos Grecu kihangsúlyozta: professzorként ellene van annak, hogy egy orvos leszögezze azt, hogy mennyibe kerül az általa nyújtott szolgáltatás. Ugyanakkor úgy véli, hogy meg kellene szüntetni az orvosok köztisztviselői státuszát. Az orvosok sehol a világon nem köztisztviselők, hiszen az orvoslás nem mesterség, hanem hivatás.
Köztudott, hogy a besorolásra azért volt szükség, hogy tetten érhetők legyenek ezek a dolgok, de Gábos Grecu szerint jobb lenne az, ha az orvosok pluszjövedelmét megadóznák. Szerinte ugyanis a törvényhozók közvélekedésével ellentétben igenis vannak lelkiismeretes orvosok, sőt ők vannak többségben. A csúszópénz adásának megakadályozását tiltó rendeleteket a szakember szerint még elemezni kellene. Az etikaprofesszor a jelenleg érvényben levő rendelet lehetséges következményei közül is felvázolt néhányat: egyrészt könnyebbé válik a valamilyen okból nem szimpatikus orvosok bemártása, de ugyanakkor az amúgy is elvándorló fiatal orvostársadalom itthon maradt tagjai is a külföldi munkavállaláson kezdenek majd el gondolkodni. Ugyanakkor egy adott pillanatban megtörténhet az is, hogy az orvosok a munkaidejük lejártával felállnak és hazamennek, ami külföldön egy teljesen normális dolog, nálunk viszont a túlórázás, túlteljesítés a megszokott.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
Az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a pakisztáni területen és Kasmír Pakisztánhoz tartozó területén végrehajtott katonai akcióról.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai szerint a következő pápának az emberekhez közeli pásztornak kell lennie – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
Vasárnap 20 óráig közel 940 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 295 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!