
Fotó: Boda L. Gergely
Ezentúl korrupciós cselekedetnek minősül az állami szektorban dolgozó orvosoknak való hála-, csúszópénz vagy bármilyen ajándék, figyelmesség adása. Az erről szóló legfelsőbb bírósági döntés augusztus 5-én jelent meg Románia Hivatalos Közlönyében. Az intézkedésről, annak következményeiről beszélgetett a Vásárhelyi Hírlap Gábos Grecu Józseffel, aki többek között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem etikaprofesszora.
2015. augusztus 11., 12:462015. augusztus 11., 12:46
2015. augusztus 11., 12:512015. augusztus 11., 12:51
A múlt héttől érvényben levő határozat arra hivatkozva tiltja a hálapénz vagy ajándékok elfogadását, hogy az állami egészségügyi egységek alkalmazottai is közalkalmazottak. A döntés nem ismeri el ezentúl a betegek jogait szabályozó törvény azon cikkelyét, mely szerint a páciensnek joga van adományt adni az őt kezelő orvosnak, és amely intézkedéssel eddig el volt mismásolva a csúszópénz kérdése.
A probléma az állami kórházakban dolgozó orvosok fizetésével kezdődik, mutatott rá Gábos Grecu József, az orvosi egyetem etikai bizottságának elnöke, az egyetem etikaprofesszora. Az orvosok jogos elvárása a méltányos bérezés, a hiba viszont ott van, hogy az egyforma képesítéssel rendelkező szakemberek között mindenki egyforma fizetést kap, azaz az elvégzett munka mennyisége és minősége nem szempont a bérek megállapításakor.
Az etikaprofesszor elmondta, a hálapénz akkor válik nagyon visszás dologgá, amikor egy orvos megköveteli, és kijelenti, hogy mekkora pénzösszegért hajlandó kezelni a beteget, és azt is kiköti, hogy ennek hiányában nem hajlandó az ellátásra. „Az ilyen helyzetekre létezik egy nagyon egyszerű megoldás: az ilyen egyéneknek nem kellene állami kórházakban dolgozniuk, csak magánkórházakban, ott megkaphatják azt a pénzt, amit kérnek” – véli Gábos Grecu. Az 1-es számú elmegyógyintézeti klinika vezetői tisztségét is betöltő orvosprofesszor elmondta: kivételesen szerencsés helyzetben vannak, velük ugyanis ilyesmi nem történhet meg. „Az elmegyógyászat egy külön világ. Megtörténik, hogy tomboló, nyugtalan, agitált betegek érkeznek hozzánk. Melyik az az ügyeletes orvos, aki azt mondhatja ilyenkor a hozzátartozónak, hogy addig nem kezeli, ameddig nem fizet?” – tette fel a kérdést.
Míg a politikusok egy telefonálással, minden hálapénz és figyelmességek adása nélkül elvárják és elintézik, hogy őket ellássák, addig az egyszerű emberek nem ehhez vannak szokva. Hanem ahhoz, hogy a segítség, a gyógyítás fejében adjanak valamit. „Megtörténik, hogy egy idős néni nem borítékot hoz, hanem öt tojást, egy kiló hagymát, egy csomag diót. Mire gondolhat az az idős személy, ha a kezelőorvos nem fogadja el az ajándékát? Arra, hogy biztos nem elég, amit hozott, vagy hogy őt vagy a hozzátartozóját az orvos nem kezeli úgy, ahogy kellene?” – mutatott rá a professzor. Gábos Grecu kihangsúlyozta: professzorként ellene van annak, hogy egy orvos leszögezze azt, hogy mennyibe kerül az általa nyújtott szolgáltatás. Ugyanakkor úgy véli, hogy meg kellene szüntetni az orvosok köztisztviselői státuszát. Az orvosok sehol a világon nem köztisztviselők, hiszen az orvoslás nem mesterség, hanem hivatás.
Köztudott, hogy a besorolásra azért volt szükség, hogy tetten érhetők legyenek ezek a dolgok, de Gábos Grecu szerint jobb lenne az, ha az orvosok pluszjövedelmét megadóznák. Szerinte ugyanis a törvényhozók közvélekedésével ellentétben igenis vannak lelkiismeretes orvosok, sőt ők vannak többségben. A csúszópénz adásának megakadályozását tiltó rendeleteket a szakember szerint még elemezni kellene. Az etikaprofesszor a jelenleg érvényben levő rendelet lehetséges következményei közül is felvázolt néhányat: egyrészt könnyebbé válik a valamilyen okból nem szimpatikus orvosok bemártása, de ugyanakkor az amúgy is elvándorló fiatal orvostársadalom itthon maradt tagjai is a külföldi munkavállaláson kezdenek majd el gondolkodni. Ugyanakkor egy adott pillanatban megtörténhet az is, hogy az orvosok a munkaidejük lejártával felállnak és hazamennek, ami külföldön egy teljesen normális dolog, nálunk viszont a túlórázás, túlteljesítés a megszokott.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!