
Fotó: Boda L. Gergely
Ezentúl korrupciós cselekedetnek minősül az állami szektorban dolgozó orvosoknak való hála-, csúszópénz vagy bármilyen ajándék, figyelmesség adása. Az erről szóló legfelsőbb bírósági döntés augusztus 5-én jelent meg Románia Hivatalos Közlönyében. Az intézkedésről, annak következményeiről beszélgetett a Vásárhelyi Hírlap Gábos Grecu Józseffel, aki többek között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem etikaprofesszora.
2015. augusztus 11., 12:462015. augusztus 11., 12:46
2015. augusztus 11., 12:512015. augusztus 11., 12:51
A múlt héttől érvényben levő határozat arra hivatkozva tiltja a hálapénz vagy ajándékok elfogadását, hogy az állami egészségügyi egységek alkalmazottai is közalkalmazottak. A döntés nem ismeri el ezentúl a betegek jogait szabályozó törvény azon cikkelyét, mely szerint a páciensnek joga van adományt adni az őt kezelő orvosnak, és amely intézkedéssel eddig el volt mismásolva a csúszópénz kérdése.
A probléma az állami kórházakban dolgozó orvosok fizetésével kezdődik, mutatott rá Gábos Grecu József, az orvosi egyetem etikai bizottságának elnöke, az egyetem etikaprofesszora. Az orvosok jogos elvárása a méltányos bérezés, a hiba viszont ott van, hogy az egyforma képesítéssel rendelkező szakemberek között mindenki egyforma fizetést kap, azaz az elvégzett munka mennyisége és minősége nem szempont a bérek megállapításakor.
Az etikaprofesszor elmondta, a hálapénz akkor válik nagyon visszás dologgá, amikor egy orvos megköveteli, és kijelenti, hogy mekkora pénzösszegért hajlandó kezelni a beteget, és azt is kiköti, hogy ennek hiányában nem hajlandó az ellátásra. „Az ilyen helyzetekre létezik egy nagyon egyszerű megoldás: az ilyen egyéneknek nem kellene állami kórházakban dolgozniuk, csak magánkórházakban, ott megkaphatják azt a pénzt, amit kérnek” – véli Gábos Grecu. Az 1-es számú elmegyógyintézeti klinika vezetői tisztségét is betöltő orvosprofesszor elmondta: kivételesen szerencsés helyzetben vannak, velük ugyanis ilyesmi nem történhet meg. „Az elmegyógyászat egy külön világ. Megtörténik, hogy tomboló, nyugtalan, agitált betegek érkeznek hozzánk. Melyik az az ügyeletes orvos, aki azt mondhatja ilyenkor a hozzátartozónak, hogy addig nem kezeli, ameddig nem fizet?” – tette fel a kérdést.
Míg a politikusok egy telefonálással, minden hálapénz és figyelmességek adása nélkül elvárják és elintézik, hogy őket ellássák, addig az egyszerű emberek nem ehhez vannak szokva. Hanem ahhoz, hogy a segítség, a gyógyítás fejében adjanak valamit. „Megtörténik, hogy egy idős néni nem borítékot hoz, hanem öt tojást, egy kiló hagymát, egy csomag diót. Mire gondolhat az az idős személy, ha a kezelőorvos nem fogadja el az ajándékát? Arra, hogy biztos nem elég, amit hozott, vagy hogy őt vagy a hozzátartozóját az orvos nem kezeli úgy, ahogy kellene?” – mutatott rá a professzor. Gábos Grecu kihangsúlyozta: professzorként ellene van annak, hogy egy orvos leszögezze azt, hogy mennyibe kerül az általa nyújtott szolgáltatás. Ugyanakkor úgy véli, hogy meg kellene szüntetni az orvosok köztisztviselői státuszát. Az orvosok sehol a világon nem köztisztviselők, hiszen az orvoslás nem mesterség, hanem hivatás.
Köztudott, hogy a besorolásra azért volt szükség, hogy tetten érhetők legyenek ezek a dolgok, de Gábos Grecu szerint jobb lenne az, ha az orvosok pluszjövedelmét megadóznák. Szerinte ugyanis a törvényhozók közvélekedésével ellentétben igenis vannak lelkiismeretes orvosok, sőt ők vannak többségben. A csúszópénz adásának megakadályozását tiltó rendeleteket a szakember szerint még elemezni kellene. Az etikaprofesszor a jelenleg érvényben levő rendelet lehetséges következményei közül is felvázolt néhányat: egyrészt könnyebbé válik a valamilyen okból nem szimpatikus orvosok bemártása, de ugyanakkor az amúgy is elvándorló fiatal orvostársadalom itthon maradt tagjai is a külföldi munkavállaláson kezdenek majd el gondolkodni. Ugyanakkor egy adott pillanatban megtörténhet az is, hogy az orvosok a munkaidejük lejártával felállnak és hazamennek, ami külföldön egy teljesen normális dolog, nálunk viszont a túlórázás, túlteljesítés a megszokott.
George Simiont és népes delegációját senki nem fogadta az Egyesült Államokban – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő, aki szerint ez sokat elárul a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének külföldi megítéléséről.
Gyerekcsíny miatt vadászgépeket riasztottak Izraelben a Wizzair londoni járatához vasárnap – jelentette a repülőtéri hatóság Izraelben.
Mintegy hárommilliárd maszkot semmisítettek meg Németországban, olyan védőeszközöket, amelyeket a koronavírus-világjárvány idején szereztek be, de nem használták fel és időközben lejártak – jelentette be a múlt héten a német kormány.
A benne ülő ötéves kisfiúval együtt lopott el egy autót egy húszéves férfi a Pest vármegyei Sülysápon szerdán, majd a gyermeket hat kilométerrel arrébb Úriban egy bolt előtt magára hagyta és továbbhajtott.
Újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot a Romániával délnyugatról határos Szerbia. Idén decembertől vagy jövő év márciustól tervezik újraindítani.
Megvásárolja a medgyesi Automecanica Rt. többségi részvénycsomagját a török Otokar. A Koç Grouphoz tartozó Otokar a szárazföldi harcászati eszközök legnagyobb törökországi exportőre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
Két román állampolgár könnyebb sérüléseket szenvedett a spanyolországi Córdoba térségében történt vasúti balesetben – erősítette meg hétfőn a külügyminisztérium.
Halálos vonatbaleset történt a dél-spanyolországi Córdoba közelében, amelyben legkevesebb 39 ember életét vesztette, a sérültek száma hetven fölött van, legalább 24 ember sérülése súlyos, közülük négy kiskorú – írja az EFE spanyol hírügynökség.
Pánik tört ki egy németországi autópályán, miután egy ittas román sofőr közel 30 kilométeren át a forgalommal szemben vezetett. Összefogással tudták feltartóztatni.
szóljon hozzá!