Pontáék közel a kétharmadhoz

Victor Ponta kormányfő, az USL szociáldemokrata társelnöke közvetlenül a vasárnap esti urnazárás után jelentette be, hogy megkezdte a tárgyalásokat Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel az alkotmánymódosító többség kialakítását célzó együttműködés kialakításáról. Az ötlet heves ellenállásba ütközött az USL liberális tagpártjának vezető politikusai részéről. Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke szerint eddig nem volt szó az RMDSZ kormánykoalícióba emeléséről, a magyar alakulattal szerinte csak az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség megteremtése érdekében szükséges parlamenti együttműködést kialakítani. Puiu Haşotti liberális kulturális miniszter és Norica Nicolai alelnök, EP-képviselő viszont leszögezte: határozottan ellenzi, hogy az RMDSZ-szel kormánykoalíciót kössenek, emlékeztetve Pontát: a kampányban azt ígérték választóiknak, hogy egy időre ellenzékbe „száműzik” a szövetséget.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfői sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: az RMDSZ-nek tett ajánlatával Victor Ponta kormányfő azt jelezte, hogy a romániai magyarság érdekeit nemcsak parlamenti, hanem kormányszinten is képviselni kell. A politikus közölte, a miniszterelnökkel folytatandó tárgyalások során az RMDSZ választási programjában rögzített célok képezik majd a kiindulópontot. Különben elemzők szerint a szociáldemokrata Ponta az RMDSZ segítségével akarja pártja pozícióját erősíteni a balliberális koalíción belül. Ha ugyanis az USL-en belül a szociáldemokraták lényegesen több mandátumot szereznek, mint a liberálisok, akkor Crin Antonescu alakulatát Pontáék akár le is cserélhetik az RMDSZ-re.

Egyébként a szavazatok közel százszázalékos feldolgozottsága alapján az USL a képviselőházban a voksok 58,61, míg a szenátusban 60,07 százalékát gyűjtötte be, az viszont csak a mandátumok visszaosztása után derül ki, hogy képes-e kétharmados többséget alkotni. Jól jellemzi a balliberálisok fölényes győzelmét, hogy legkevesebb 25 megyében – beleértve Bukarestet – minden parlamenti mandátumot megszereztek, mert valamennyi jelöltjük 50 százalék feletti eredménnyel nyert. A  választási rendszer sajátossága és a visszaosztás folytán valószínűleg 80 fővel emelkedik a bukaresti törvényhozás létszáma. Szintén a visszaosztásban reménykednek a jobboldali Igaz Románia Szövetség (ARD) vezetői, közöttük Vasile Blaga társelnök; az ARD a szavazatok közel 17 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ 18 szenátori és képviselői helyet már biztosan megszerzett, a visszaosztás nyomán a legrosszabb esetben három-négy fővel apad a jelenleg 31 fős parlamenti frakciója.

A parlamenti választáson először indult, egy évvel ezelőtt alakult Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a képviselőházban 0,64 százalékot (47.955 szavazat), a szenátusban 0,79 százalékot (58.754) szerzett. Ez jelentősen elmarad az alakulat által kitűzött cél, az alternatív küszöb teljesítésétől, ugyanakkor néhány ezerrel múlja felül az EMNP által a júniusi helyhatósági választáson szerzett voksok számát. Miközben Toró szerint az RMDSZ elbizonytalanította a választókat üzenetével, miszerint a néppártra adott szavazatok elvesznek, az RMDSZ riválisát okolja azért, hogy jelöltjei sok helyen nem szerezték meg a voksok felét.