a második helyen álló Luxemburgban ez az arány 10,9 százalék, majd Dánia következik a sorban 12,2 százalékkal. A lista ellentétes oldalán Ciprus és Görögország áll 51–51 százalékkal, a második leggyengébb eredményt Horvátország érte el 51,3 százalékkal,

A ciprusiak, görögök és horvátok számunkra meglepő eredménye minden bizonnyal földrajzi elhelyezkedésükkel magyarázható. A felmérésben arra is rámutattak, hogy az elmúlt öt évben egyetlen tagállamban, Görögországban nőtt azoknak az aránya, akik nem engedhettek meg maguknak évi egy nyaralást. Az összes többi tagállam esetében javuló tendencia figyelhető meg, ebben a tekintetben Románia is jeleskedik. Míg 2010-ben a hazai lakosság 77,4 százalékának volt kivitelezhetetlen az egyhetes nyaralás, 2014-re ez a szám 70 százalék alá csökkent (69,5%). Szintén érdekes, hogy az ezt követő években nem volt jelentős változás: 2015-ben 67,6 százalékot, 2016-ban 66,6 százalékot, 2017-ben pedig 65 százalékot jegyeztek. Ehhez képest a 2018-as 58,9 százalék számottevő előrelépést jelent, ami nagy valószínűséggel az akkor frissen bevezetett vakációs jegyeknek köszönhető.

A szakember megkeresésünkre elmondta: az országban szinte nem is élnek középosztálybeliek, ehelyett alacsony keresetű és nagyon magas bérezésű rétegekből tevődik össze Románia lakossága. „Nálunk hiányzik a középréteg, miközben egy fejlett nyugati országban belőlük van a legtöbb, ők mozgatják a gazdaságot, sokat utaznak. Romániában nagyrészt csak a kiugróan jó anyagi körülményekkel rendelkezők nyaralnak, a többiek pedig a mindennapi megélhetéssel küszködnek. Emellett a mentalitással is probléma van, hiszen abból a rétegből, amely megfelelő anyagi körülményekkel rendelkezik, sokan azért nem mennek el nyaralni, mert látástól vakulásig dolgoznak. Nem fogják fel, hogy a vakáció lényege éppen az, hogy felfrissítse a munkaerőt fizikailag és szellemileg egyaránt. A vakációs jegyek valamelyest javítottak a hazai helyzeten, a gond csak az, hogy sokan nem tudják, miként használják fel okosan ezeket” – magyarázta László.

Hozzátette, az a jellemző, hogy

Ezért amikor a kedvezményezettek megkapják a vakációs jegyeket, elkezdenek telefonálni, próbálnak szállást foglalni, aztán felháborodnak azon, hogy sehol sincs üres szoba vagy a szálláson kívül egyebet nem tudnak kifizetni a jegyekkel. Mindennek elkerüléséhez csupán arra volna szükség, hogy forduljanak szakemberhez, hiszen az utazási irodák sem adhatnak el semmit drágábban, mint amennyiért az adott szálláshely hirdeti a szobáit, emellett pedig számos előnyt tudnak biztosítani.

Az irodáknak lekötött szobáik vannak, tehát rajtuk keresztül akkor is lehet szállást foglalni, ha egy szállodában az egyéni érdeklődőnek már nincs szabad hely. Másik nagy előny, hogy az irodák csomagokat tudnak összeállítani: a szállással utazási költségeket, étkezést és egyéb programokat is tudnak párosítani, így számos olyan elemet is ki lehet fizetni a jegyekkel, amire egyénileg nem volna lehetőség. Példaként említette, hogy ha valaki egyénileg lefoglal egy szállást, de máshol szeretne étkezni, esetleg egy harmadik helyen lovas túrára menne, utóbbi kettőt nem tudná a jegyekkel kifizetni, mert három különböző szolgáltatóról van szó, de csak az első tartalmaz szállást, ami a jeggyel való fizetés feltétele. Ha azonban az iroda állítja össze a csomagot, náluk egyben ki lehet fizetni mindent a jegyekkel.