A kölcsön egy ördögi körhöz vezet, amiből aztán nehéz kikerülni. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Négyből egy embernek nem elég a fizetése egyik hónapról a másikra, így nem hogy megtakarítani nem tud, de kölcsönt kérni kénytelen a családtól vagy barátoktól a következő fizetésig – ez derült ki a Bestjobs online állásközvetítő portál friss felméréséből.
2019. augusztus 16., 13:552019. augusztus 16., 13:55
A Bestjobs felmérése július 15. és augusztus 5. között zajlott összesen 922 személy internetes megkérdezésével. Az eredményekből az derült ki, hogy
A válaszadók mintegy fele vallotta, hogy kevesebb mint 2500 lejt keres havonta, egynegyedének 3500 lej alatti fizetése van, s csupán a maradék keres 3500 lejnél többet egy hónapban.
Tízből három válaszadó azt nyilatkozta, hogy a fizetése több mint 45 százalékát adósságok törlesztésére fordítja, további 25 százaléknak a fizetése 25 és 45 százaléka megy az adósságok fedezésére. Ezek után már nem meglepő, hogy
a válaszadók egyharmada jövedelme tíz százalékát tudja félretenni, és további 11 százalékuk vallotta azt, hogy ennél többet tud megtakarítani, de nem többet, mint a jövedelme 25 százalékát.
Annak érdekében, hogy csökkentsék kiadásaikat, a megkérdezettek leginkább a nyaraláson, utazáson spórolnak (a válaszadók 64 százaléka), de ruházati cikkeken (57,6%), valamint sokan a kultúrán is (47,8%), ugyanakkor kevesebb alkalommal járnak éttermekbe, nem költenek annyit sportra, élelmiszerre, egészségre, de van, aki a közüzemi számlák összegén is tud csökkenteni.
Szabó Árpád közgazdász szerint sok oka van az eredményeknek, de egyik legfontosabb, amire visszavezethető, hogy
pedig alapvető dolgokat mindenkinek tudnia kéne. Ugyanakkor a szakember szerint nagyon sok időt töltünk a tévé előtt, látunk az amerikai filmekben egy életstílust, amit megpróbálunk utánozni, de nem érjük fel anyagilag, ráadásul filmnézés közbeni szünetekben reklámokkal bombázzák az agyunkat is, hogy fogyasszunk, fogyasszunk és fogyasszunk.
– magyarázza Szabó Árpád, aki úgy véli, a legfontosabb lenne kikerülni ebből az ördögi körből, hogy nem jövünk ki a pénzünkből, ezért hónap végén kölcsön kérünk, ami azt jelenti, hogy a fizetésünk egy része már adósságra megy, így megint nem lesz elég a hónap végéig. A szakértő szerint tévénézés helyett időnként olyan könyveket kellene kézbe vennünk, amelyek pénzügyi ismereteinket bővítik, rávezetnek arra, mit csinálunk rosszul, és mit lehetne jobban, hogy kijöjjünk a pénzünkből. „Utoljára a szüleink és nagyszüleink tanulták meg, hogyan lehet a pénzt beosztani” – véli a közgazdász, aki néhány ilyen, tankönyvekből is megtanulható tanácsot elárult nekünk is.
Szerinte minden héten legalább másfél-két órát kéne eltöltenünk a pénzügyeink elemzésével, ami többek közt azt jelenti, hogy vezessünk be minden jövedelmet és minden kiadást. Ha már leírjuk ezeket, abból is sok minden kiderül, tudatosíthatjuk magunknak, hogy hol szoktak elcsúszni a pénzügyeink. A közgazdász a saját pénzügyi elemzéseiből jött rá például, hogy az egyik bevásárló központban egy teli bevásárló kosár száz lejjel kerül kevesebbe, mint a másikba, de arra is, hogy Székelyudvarhelyen 30 banival tankolta olcsóbban az üzemanyag literét, mint Marosvásárhelyen.
A szakértő szerint ugyanakkor érdemes a nagyobb kiszerelésű termékeket vásárolni, nem a közeli drágább boltban vásárolni, hanem a nagyobb bevásárló központokban, mert hosszabb távon jobban jár az ember, s szem előtt tartani, hogy az az 5–10 lej különbség lehet, hogy most nem számít, de sok kicsi sokra megy, mert összegyűl hónap végére.
A szakember szerint ugyanakkor alapvető lenne tudni, hogy az ember nem vesz fel hitelt olyan pénznemben, amilyenben nem kap fizetést, utalt ezzel a sok pórul járt romániaira, akik svájci frank alapú vagy eurós hitelekbe verték magukat, majd változott az árfolyam, ami miatt a törlesztőrészletük rettenetesen megugrott.
– javasolja a közgazdász, aki szerint bár sokan gondolják, hogy egyáltalán nem szabad hitelt felvenni, ő úgy gondolja, van, amikor érdemes, például, ha van hol laknunk, s felveszünk egy ingatlanhitelt, az ingatlant pedig kiadjuk a részletnél akár nagyobb összegért, akkor még pénzt is hoz az a kölcsön. S ha már a hitelekről esett szó, Szabó Árpád úgy véli, szinte senki nem olvassa el a szerződések apró betűs részét, pedig ott szoktak lenni a buktatók, és senki nem tudja, hogy
Sok tankönyv szokta javasolni ugyanakkor, hogy az ember ne azt nézze, hogy mit költ, hanem arra fordítson figyelmet, hogy mennyit keres, azért mit tesz, és hogyan tudna több pénzhez hozzájutni. „Ugyanakkor azt szokták mondani, hogy ha nincs pénzed befektetni ingatlanba vagy részvényekbe, akkor fektess be önmagadba, vagyis minden évben egyszer-kétszer fizess be valamilyen képzésre, kurzusra, amely valamilyen hasznos tudást ad. Ha növeled a tudásos, növeled a saját értéked, és ha eldöntöd, hogy elmész munkát keresni, sokkal nagyobb lesz a munkaerő-piaci értéked” – összegez a szakértő.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
A simontornyai vár Tolna vármegye északi részén található. A várat az 1270-es években, gótikus stílusban építették.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.
1 hozzászólás