Belföld
Külföld

Négyből egy ember tovább nyújtózkodik, mint ameddig a takarója ér

Szász Cs. Emese 2019. augusztus 16., 13:55
HIRDETÉS

Négyből egy embernek nem elég a fizetése egyik hónapról a másikra, így nem hogy megtakarítani nem tud, de kölcsönt kérni kénytelen a családtól vagy barátoktól a következő fizetésig – ez derült ki a Bestjobs online állásközvetítő portál friss felméréséből.

A kölcsön egy ördögi körhöz vezet, amiből aztán nehéz kikerülni. Képünk illusztráció Fotó: Haáz Vince

A Bestjobs felmérése július 15. és augusztus 5. között zajlott összesen 922 személy internetes megkérdezésével. Az eredményekből az derült ki, hogy

a válaszadók több mint negyede, 27 százaléka kerül gyakran abba a helyzetbe, hogy kölcsön kell kérnie ahhoz, hogy kihúzza egyik fizetéstől a másikig, további 26 százalék mondta azt, hogy időnként szorul kölcsönre.

A válaszadók mintegy fele vallotta, hogy kevesebb mint 2500 lejt keres havonta, egynegyedének 3500 lej alatti fizetése van, s csupán a maradék keres 3500 lejnél többet egy hónapban.

Tízből három válaszadó azt nyilatkozta, hogy a fizetése több mint 45 százalékát adósságok törlesztésére fordítja, további 25 százaléknak a fizetése 25 és 45 százaléka megy az adósságok fedezésére. Ezek után már nem meglepő, hogy

a megkérdezettek közel fele egyetlen lejt sem tud félretenni havonta,

a válaszadók egyharmada jövedelme tíz százalékát tudja félretenni, és további 11 százalékuk vallotta azt, hogy ennél többet tud megtakarítani, de nem többet, mint a jövedelme 25 százalékát.

HIRDETÉS

Annak érdekében, hogy csökkentsék kiadásaikat, a megkérdezettek leginkább a nyaraláson, utazáson spórolnak (a válaszadók 64 százaléka), de ruházati cikkeken (57,6%), valamint sokan a kultúrán is (47,8%), ugyanakkor kevesebb alkalommal járnak éttermekbe, nem költenek annyit sportra, élelmiszerre, egészségre, de van, aki a közüzemi számlák összegén is tud csökkenteni.

Szabó Árpád közgazdász szerint sok oka van az eredményeknek, de egyik legfontosabb, amire visszavezethető, hogy

az iskolákban nem részesítik semmiféle pénzügyi ismeretekben a diákokat,

pedig alapvető dolgokat mindenkinek tudnia kéne. Ugyanakkor a szakember szerint nagyon sok időt töltünk a tévé előtt, látunk az amerikai filmekben egy életstílust, amit megpróbálunk utánozni, de nem érjük fel anyagilag, ráadásul filmnézés közbeni szünetekben reklámokkal bombázzák az agyunkat is, hogy fogyasszunk, fogyasszunk és fogyasszunk.

Mindent meg lehet kapni hitelre, s az emberek bedőlnek ennek. Megpróbálnak minél magasabb életszínvonalat tartani, miközben nem tartják be azt a régi közmondást, hogy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér

– magyarázza Szabó Árpád, aki úgy véli, a legfontosabb lenne kikerülni ebből az ördögi körből, hogy nem jövünk ki a pénzünkből, ezért hónap végén kölcsön kérünk, ami azt jelenti, hogy a fizetésünk egy része már adósságra megy, így megint nem lesz elég a hónap végéig. A szakértő szerint tévénézés helyett időnként olyan könyveket kellene kézbe vennünk, amelyek pénzügyi ismereteinket bővítik, rávezetnek arra, mit csinálunk rosszul, és mit lehetne jobban, hogy kijöjjünk a pénzünkből. „Utoljára a szüleink és nagyszüleink tanulták meg, hogyan lehet a pénzt beosztani” – véli a közgazdász, aki néhány ilyen, tankönyvekből is megtanulható tanácsot elárult nekünk is.

Sok kicsi sokra megy

Szerinte minden héten legalább másfél-két órát kéne eltöltenünk a pénzügyeink elemzésével, ami többek közt azt jelenti, hogy vezessünk be minden jövedelmet és minden kiadást. Ha már leírjuk ezeket, abból is sok minden kiderül, tudatosíthatjuk magunknak, hogy hol szoktak elcsúszni a pénzügyeink. A közgazdász a saját pénzügyi elemzéseiből jött rá például, hogy az egyik bevásárló központban egy teli bevásárló kosár száz lejjel kerül kevesebbe, mint a másikba, de arra is, hogy Székelyudvarhelyen 30 banival tankolta olcsóbban az üzemanyag literét, mint Marosvásárhelyen.

A szakértő szerint ugyanakkor érdemes a nagyobb kiszerelésű termékeket vásárolni, nem a közeli drágább boltban vásárolni, hanem a nagyobb bevásárló központokban, mert hosszabb távon jobban jár az ember, s szem előtt tartani, hogy az az 5–10 lej különbség lehet, hogy most nem számít, de sok kicsi sokra megy, mert összegyűl hónap végére.

Befektetni önmagunkba

A szakember szerint ugyanakkor alapvető lenne tudni, hogy az ember nem vesz fel hitelt olyan pénznemben, amilyenben nem kap fizetést, utalt ezzel a sok pórul járt romániaira, akik svájci frank alapú vagy eurós hitelekbe verték magukat, majd változott az árfolyam, ami miatt a törlesztőrészletük rettenetesen megugrott.

Ha lejben kapod a fizetésed, lejalapú hitelt veszel fel, ha már muszáj hitelhez fordulnod

– javasolja a közgazdász, aki szerint bár sokan gondolják, hogy egyáltalán nem szabad hitelt felvenni, ő úgy gondolja, van, amikor érdemes, például, ha van hol laknunk, s felveszünk egy ingatlanhitelt, az ingatlant pedig kiadjuk a részletnél akár nagyobb összegért, akkor még pénzt is hoz az a kölcsön. S ha már a hitelekről esett szó, Szabó Árpád úgy véli, szinte senki nem olvassa el a szerződések apró betűs részét, pedig ott szoktak lenni a buktatók, és senki nem tudja, hogy

még a banki kölcsönfelvételnél is lehet alkudni.

Sok tankönyv szokta javasolni ugyanakkor, hogy az ember ne azt nézze, hogy mit költ, hanem arra fordítson figyelmet, hogy mennyit keres, azért mit tesz, és hogyan tudna több pénzhez hozzájutni. „Ugyanakkor azt szokták mondani, hogy ha nincs pénzed befektetni ingatlanba vagy részvényekbe, akkor fektess be önmagadba, vagyis minden évben egyszer-kétszer fizess be valamilyen képzésre, kurzusra, amely valamilyen hasznos tudást ad. Ha növeled a tudásos, növeled a saját értéked, és ha eldöntöd, hogy elmész munkát keresni, sokkal nagyobb lesz a munkaerő-piaci értéked” – összegez a szakértő.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS