
A vírus terjedése miatt a kutató szerint ajánlott felerősíteni az immunitást a harmadik oltással. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Hat-hét hónappal az első oltások beadása után mennyire védettek a koronavírus ellen a beoltottak? Mivel magyarázható, hogy közülük egyesek megbetegszenek, sőt, néhányan bele is halnak a koronavírus szövődményeibe? Mi tudható meg az antitestszint-mérésből? Kinek ajánlott a harmadik oltás? A sokakat foglalkoztató kérdésekről Fejér Szilárd kémikus-kutatóval beszélgettünk.
2021. október 03., 21:562021. október 03., 21:56
Az utóbbi időben számtalan ellentmondásos információ látott napvilágot a koronavírus elleni védőoltások által biztosított védettség csökkenésének a mértékéről, és ebből kifolyólag abban sem voltak teljesen egységesek az álláspontok – gyakran még szakmai körökben sem –, hogy kiknek ajánlott feltétlenül beadatnia a harmadik oltást, illetve hogy azt a második oltás után mennyi idő elteltével kellene felvennie.
A témában felmerült kérdésekkel Fejér Szilárd kémikus kutatóhoz, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont vezetőjéhez fordultunk.
Fontos megjegyezni, hogy azt
„Azt tudjuk megmondani, hogy amennyi antitestet mérünk, az sok vagy kevés. Nekünk a Pfizer oltóanyagáról vannak adataink, és bizony
Akik a megbetegedés után kapták az oltást, azoknak még 6-8 hónappal az oltás után is jó mennyiségű antitestjük van” – fogalmazott Fejér Szilárd.
Elmondta: még nem lehet tudni, milyen antitestszintnél védettek a beoltottak a betegség súlyos lefolyása, a tüdőgyulladás, vagy akár az enyhébb tünetek ellen, de előbb-utóbb megállapítják ezeket az értékeket. „Inkább azt kell nézni, hogy az adott módszerrel vizsgálva van-e kimutatható mennyiségű antitest vagy nincs.
– magyarázta a kutató. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az említett 30 százalékba tartozók ugyanolyan védtelenek a vírussal szemben, mint a beoltatlanok, ugyanis az oltás következtében kialakult sejtes védettség is valamilyen mértékű immunitást biztosíthat számukra, ez azonban még egyáltalán nem mérhető. A közvetett adatok – például az izraeli elemzések – azt mutatják, hogy
– hangsúlyozta a szakember.
Azzal kapcsolatban, hogy Romániában is vannak már dokumentált esetek arról, hogy olyanok is kórházba kerültek, akik korábban be voltak oltva, sőt, néhányan életüket vesztették a betegség szövődményeiben Fejér Szilárd elmondta,
„De nagyon ritka az ilyen. Szinte hússzor nagyobb az esélye annak, hogy olyan kerüljön kórházba, aki nem volt beoltva és elkapja a koronavírust, mint az, aki be volt oltva” – nyomatékosította. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy az oltás adta védettség csökkenésében is kimutatható összefüggés van a beoltott immunitása, illetve kora és egészségi állapota között. „Ez még nálunk is kimutatható. Nekünk elég kicsi a mintaszámunk, nagyjából 180 páciensünk van, de ott is látszik, hogy az immunválasz erősebb a fiataloknál, mint az idősebbeknél.
– magyarázta Fejér Szilárd.
Fotó: Haáz Vince
Az említettek ellenére azonban a harmadik oltás ajánlott fiataloknak és időseknek egyaránt. „Muszáj kihangsúlyozni, hogy benne vagyunk a negyedik hullámban és még rosszabb lesz a helyzet. Ez azt jelenti, hogy
Védekezni pedig egyrészt a távolságtartással és maszkviseléssel lehet, másrészt pedig azzal, hogy felerősítjük a védettségünket, és ezt legkönnyebben a harmadik oltással lehet megtenni” – sorolta a harmadik oltás fontossága mellett szóló érveket, megjegyezve, hogy
„Ha nem lennénk benne, azt mondanám, hogy elég beadatni a harmadik oltást akkor, amikor kezdődik az újabb hullám.
Az erős védettség azért is fontos, mert – amint azt Fejér Szilárdtól megtudtuk – a delta variáns nagyon gyorsan fertőzi meg a sejteket, annyira gyorsan, hogy „mire észbe kap a szervezet, a vírus már elterjedt. Sok antitest kell legyen a vérben, hogy legyen elegendő mennyiségű a nyálkahártyában is ahhoz, hogy egyből meg tudják jelölni a vírust, amint az bejutott a szervezetbe” – magyarázta. Fejér Szilárd a közeljövőt illetően egyébként semmi jóra nem számít járványügyben. Mint mondta,
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
13 hozzászólás