A vírus terjedése miatt a kutató szerint ajánlott felerősíteni az immunitást a harmadik oltással. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Hat-hét hónappal az első oltások beadása után mennyire védettek a koronavírus ellen a beoltottak? Mivel magyarázható, hogy közülük egyesek megbetegszenek, sőt, néhányan bele is halnak a koronavírus szövődményeibe? Mi tudható meg az antitestszint-mérésből? Kinek ajánlott a harmadik oltás? A sokakat foglalkoztató kérdésekről Fejér Szilárd kémikus-kutatóval beszélgettünk.
2021. október 03., 21:562021. október 03., 21:56
Az utóbbi időben számtalan ellentmondásos információ látott napvilágot a koronavírus elleni védőoltások által biztosított védettség csökkenésének a mértékéről, és ebből kifolyólag abban sem voltak teljesen egységesek az álláspontok – gyakran még szakmai körökben sem –, hogy kiknek ajánlott feltétlenül beadatnia a harmadik oltást, illetve hogy azt a második oltás után mennyi idő elteltével kellene felvennie.
A témában felmerült kérdésekkel Fejér Szilárd kémikus kutatóhoz, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont vezetőjéhez fordultunk.
Fontos megjegyezni, hogy azt
„Azt tudjuk megmondani, hogy amennyi antitestet mérünk, az sok vagy kevés. Nekünk a Pfizer oltóanyagáról vannak adataink, és bizony
Akik a megbetegedés után kapták az oltást, azoknak még 6-8 hónappal az oltás után is jó mennyiségű antitestjük van” – fogalmazott Fejér Szilárd.
Elmondta: még nem lehet tudni, milyen antitestszintnél védettek a beoltottak a betegség súlyos lefolyása, a tüdőgyulladás, vagy akár az enyhébb tünetek ellen, de előbb-utóbb megállapítják ezeket az értékeket. „Inkább azt kell nézni, hogy az adott módszerrel vizsgálva van-e kimutatható mennyiségű antitest vagy nincs.
– magyarázta a kutató. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az említett 30 százalékba tartozók ugyanolyan védtelenek a vírussal szemben, mint a beoltatlanok, ugyanis az oltás következtében kialakult sejtes védettség is valamilyen mértékű immunitást biztosíthat számukra, ez azonban még egyáltalán nem mérhető. A közvetett adatok – például az izraeli elemzések – azt mutatják, hogy
– hangsúlyozta a szakember.
Azzal kapcsolatban, hogy Romániában is vannak már dokumentált esetek arról, hogy olyanok is kórházba kerültek, akik korábban be voltak oltva, sőt, néhányan életüket vesztették a betegség szövődményeiben Fejér Szilárd elmondta,
„De nagyon ritka az ilyen. Szinte hússzor nagyobb az esélye annak, hogy olyan kerüljön kórházba, aki nem volt beoltva és elkapja a koronavírust, mint az, aki be volt oltva” – nyomatékosította. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy az oltás adta védettség csökkenésében is kimutatható összefüggés van a beoltott immunitása, illetve kora és egészségi állapota között. „Ez még nálunk is kimutatható. Nekünk elég kicsi a mintaszámunk, nagyjából 180 páciensünk van, de ott is látszik, hogy az immunválasz erősebb a fiataloknál, mint az idősebbeknél.
– magyarázta Fejér Szilárd.
Fotó: Haáz Vince
Az említettek ellenére azonban a harmadik oltás ajánlott fiataloknak és időseknek egyaránt. „Muszáj kihangsúlyozni, hogy benne vagyunk a negyedik hullámban és még rosszabb lesz a helyzet. Ez azt jelenti, hogy
Védekezni pedig egyrészt a távolságtartással és maszkviseléssel lehet, másrészt pedig azzal, hogy felerősítjük a védettségünket, és ezt legkönnyebben a harmadik oltással lehet megtenni” – sorolta a harmadik oltás fontossága mellett szóló érveket, megjegyezve, hogy
„Ha nem lennénk benne, azt mondanám, hogy elég beadatni a harmadik oltást akkor, amikor kezdődik az újabb hullám.
Az erős védettség azért is fontos, mert – amint azt Fejér Szilárdtól megtudtuk – a delta variáns nagyon gyorsan fertőzi meg a sejteket, annyira gyorsan, hogy „mire észbe kap a szervezet, a vírus már elterjedt. Sok antitest kell legyen a vérben, hogy legyen elegendő mennyiségű a nyálkahártyában is ahhoz, hogy egyből meg tudják jelölni a vírust, amint az bejutott a szervezetbe” – magyarázta. Fejér Szilárd a közeljövőt illetően egyébként semmi jóra nem számít járványügyben. Mint mondta,
A tanév rendje szerint a pénteki tanórák után kezdődik és május 8-ig tart a tavaszi szünidő az iskolákban. A diákok június 21-étől lesznek nyári vakáción.
Május 2-án és 3-án kapják meg a nyugdíjukat azok, akiknek bankszámlára érkezik a pénz, a postások pedig május 3-áig kézbesítik – nyilatkozta a munkaügyi miniszter csütörtökön Temesváron.
Sérülései miatt örökre elaltatták csütörtökön a Gyulafehérvár közelében, a Szászsebest Tordával összekötő autópálya mentén feltűnt medvét.
A magyarok az imádságban találják meg az erőt, elszántságot, hogy még a jelenlegi történelmi körülmények között is követhessétek a népetekből sarjadt szentek és boldogok példáját – mondta Ferenc pápa az ezerötszáz fős Magyar Nemzeti Zarándoklat tagjainak.
Határozatot készül elfogadni csütörtöki ülésén a kormány arról, hogy korábban folyósítják a májusi nyugdíjakat – tudta meg szerdán az Agerpres munkaügyi minisztériumi forrásokból.
Több mint egy százalékponttal emelkedett az RMDSZ önkormányzati jelöltjeinek támogatottsága áprilisban az egy hónappal korábbi adatokhoz képest – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató helyhatósági választásokkal kapcsolatos friss felméréséből.
A Richter-skálán 3,3-as erősségű földrengés volt szerda hajnalban Vrancea megyében.
Marcel Ciolacu kormányfő kedden felkérte Simona Bucura-Oprescu munkaügyi minisztert, hogy intézkedjen annak érdekében, hogy a nyugdíjasok még az ortodox húsvét előtt kézhez kapják nyugdíjukat. Az ortodox húsvét idén május a május 4-5-i hétvégére esik.
Marcel Ciolacu bejelentette, hogy a kormány keddi ülésén összesen 260 millió lej értékben hagynak jóvá infrastrukturális beruházásokat a szállítás és a környezetvédelem ágazatában.
Romániában nem a megélhetéssel kapcsolatos gondok, hanem az ország háborúba sodródásának lehetősége miatt aggódnak a legtöbben – mutatta ki az INSCOP közvélemény-kutató hétfőn közzétett felmérésében.
13 hozzászólás