A vírus terjedése miatt a kutató szerint ajánlott felerősíteni az immunitást a harmadik oltással. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Hat-hét hónappal az első oltások beadása után mennyire védettek a koronavírus ellen a beoltottak? Mivel magyarázható, hogy közülük egyesek megbetegszenek, sőt, néhányan bele is halnak a koronavírus szövődményeibe? Mi tudható meg az antitestszint-mérésből? Kinek ajánlott a harmadik oltás? A sokakat foglalkoztató kérdésekről Fejér Szilárd kémikus-kutatóval beszélgettünk.
2021. október 03., 21:562021. október 03., 21:56
Az utóbbi időben számtalan ellentmondásos információ látott napvilágot a koronavírus elleni védőoltások által biztosított védettség csökkenésének a mértékéről, és ebből kifolyólag abban sem voltak teljesen egységesek az álláspontok – gyakran még szakmai körökben sem –, hogy kiknek ajánlott feltétlenül beadatnia a harmadik oltást, illetve hogy azt a második oltás után mennyi idő elteltével kellene felvennie.
A témában felmerült kérdésekkel Fejér Szilárd kémikus kutatóhoz, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont vezetőjéhez fordultunk.
Fontos megjegyezni, hogy azt
„Azt tudjuk megmondani, hogy amennyi antitestet mérünk, az sok vagy kevés. Nekünk a Pfizer oltóanyagáról vannak adataink, és bizony
Akik a megbetegedés után kapták az oltást, azoknak még 6-8 hónappal az oltás után is jó mennyiségű antitestjük van” – fogalmazott Fejér Szilárd.
Elmondta: még nem lehet tudni, milyen antitestszintnél védettek a beoltottak a betegség súlyos lefolyása, a tüdőgyulladás, vagy akár az enyhébb tünetek ellen, de előbb-utóbb megállapítják ezeket az értékeket. „Inkább azt kell nézni, hogy az adott módszerrel vizsgálva van-e kimutatható mennyiségű antitest vagy nincs.
– magyarázta a kutató. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az említett 30 százalékba tartozók ugyanolyan védtelenek a vírussal szemben, mint a beoltatlanok, ugyanis az oltás következtében kialakult sejtes védettség is valamilyen mértékű immunitást biztosíthat számukra, ez azonban még egyáltalán nem mérhető. A közvetett adatok – például az izraeli elemzések – azt mutatják, hogy
– hangsúlyozta a szakember.
Azzal kapcsolatban, hogy Romániában is vannak már dokumentált esetek arról, hogy olyanok is kórházba kerültek, akik korábban be voltak oltva, sőt, néhányan életüket vesztették a betegség szövődményeiben Fejér Szilárd elmondta,
„De nagyon ritka az ilyen. Szinte hússzor nagyobb az esélye annak, hogy olyan kerüljön kórházba, aki nem volt beoltva és elkapja a koronavírust, mint az, aki be volt oltva” – nyomatékosította. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy az oltás adta védettség csökkenésében is kimutatható összefüggés van a beoltott immunitása, illetve kora és egészségi állapota között. „Ez még nálunk is kimutatható. Nekünk elég kicsi a mintaszámunk, nagyjából 180 páciensünk van, de ott is látszik, hogy az immunválasz erősebb a fiataloknál, mint az idősebbeknél.
– magyarázta Fejér Szilárd.
Fotó: Haáz Vince
Az említettek ellenére azonban a harmadik oltás ajánlott fiataloknak és időseknek egyaránt. „Muszáj kihangsúlyozni, hogy benne vagyunk a negyedik hullámban és még rosszabb lesz a helyzet. Ez azt jelenti, hogy
Védekezni pedig egyrészt a távolságtartással és maszkviseléssel lehet, másrészt pedig azzal, hogy felerősítjük a védettségünket, és ezt legkönnyebben a harmadik oltással lehet megtenni” – sorolta a harmadik oltás fontossága mellett szóló érveket, megjegyezve, hogy
„Ha nem lennénk benne, azt mondanám, hogy elég beadatni a harmadik oltást akkor, amikor kezdődik az újabb hullám.
Az erős védettség azért is fontos, mert – amint azt Fejér Szilárdtól megtudtuk – a delta variáns nagyon gyorsan fertőzi meg a sejteket, annyira gyorsan, hogy „mire észbe kap a szervezet, a vírus már elterjedt. Sok antitest kell legyen a vérben, hogy legyen elegendő mennyiségű a nyálkahártyában is ahhoz, hogy egyből meg tudják jelölni a vírust, amint az bejutott a szervezetbe” – magyarázta. Fejér Szilárd a közeljövőt illetően egyébként semmi jóra nem számít járványügyben. Mint mondta,
A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.
13 hozzászólás