Segített ebben továbbá két nagyobb, uniós finanszírozási Kárpát-medencei kitekintésű kutatási projekt: EFOP-1.12.1-17-2017-00003 azonosítószámú, „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” és EFOP-3.10.1-17-2017-00002 Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makro-regionális együttműködését támogató kutatások.

Főbb megállapítások

Az elmúlt évtizedekben a Magyarországra való folyamatos áttelepülés, illetve a nyugat-európai kivándorlás miatt a külhoni magyarság elöregedettebb, mint az anyaországi, ezért

Térségi és települési bontásban is sok helyen idősebb a külhoni térségek népessége, és ez igaz akkor is, ha a vizsgálatok csak a magyarságra irányulnak, és akkor is, ha a külhoni magyar településterületek összes népességét vizsgáljuk.

A teljes Kárpát-medencei magyar településterületen a vidékies kistelepüléseken, különösen az aprófalvas térségekben, gyakrabban lehet találni az átlagosnál elidősödöttebb falvakat, amelyek alól kivételt képezhetnek az egyes nagyvárosi agglomerációkban fekvő, vagy a roma származásúak által nagyobb arányban lakott falvak.

Vajdaság számos térsége, köztük a magyarok által nagy arányban lakottak is, kedvezőtlenebb korösszetételű (elidősödöttebb), mint a magyarországi átlag, és megemlítendő, hogy itt nem is találunk az átlagnál kedvezőbb értékű térségeket. Erdély szórványközösségeinek számos településén is hasonló a helyzet.

(...) A magyarországi átlaghoz képest kifejezetten fiatalos a korösszetétel Kárpátalján és Székelyföld községeinek egy jelentős részében. (...) A települési szintű, teljes népességet megjelenítő egyes nagyvárosi agglomerációk térsége is átlagosnál fiatalabbként rajzolódik ki (Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Temesvár, Arad, illetve – Budapest mellett – a legtöbb anyaországi megyei jogú város), ez azonban nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy e térségek magyarsága is fiatalabb lenne.

Több nagy létszámú magyar közösségnek otthont adó szomszédos állam esetében azonban általában is elmondható – a gyengébb gazdasági fejlettségből adódóan – a közszolgáltatások magyarországinál kedvezőtlenebb finanszírozási helyzete az ellátás kiterjedtségében és színvonalában is kisebb teljesítményt eredményez.

Kárpátalján viszont nagyon alacsonyak ezek az értékek, és az országostól is jelentősebben elmaradnak. Ez ugyan egyrészt azt is jelenti, hogy kevesebb magyar egészségügyi dolgozó, és így kevesebb magyar család van közvetlenül kitéve a járványnak, de arra is utal ugyanakkor, hogy az ottani magyarok az anyaországinál kisebb arányban tudnak hozzájutni egészségügyi szolgáltatáshoz anyanyelvükön.

A jelenlegi helyzetben mindez szintén emelheti a sérülékenységet, most ugyanis egy ismeretlen kórokozóval szembesül az ellátórendszer, és így egységesen kidolgozott protokollok sincsenek. Az életkorral és az egészségügyi ellátórendszer helyzetével is összefügghet, hogy a szubjektív egészségérzet Kárpátalján és Vajdaságban jelentősen rosszabb a többi nemzetrészben tapasztalhatónál. A krónikus betegségekkel küzdők arányában felméréseink szerint nincs jelentős eltérés a külhoni nemzetrészek között: 30% körüli értékről beszélhetünk, amiből 10%-ot a magas vérnyomás tesz ki. Utóbbi paraméter esetében magyarországi összevetést csak magyarországi statisztikai adatok adhatnak, de azok definíciója némileg eltér, bővebb körre terjed ki, ezért a krónikus betegséggel érintettek magasabb magyarországi értékei (39% 2017-ben, KSH) nem feltétlenül jelentenek kedvezőtlenebb értéket a külhoni
nemzetrészekben mérteknél.

Egyszemélyes háztartások

Az egy- és kétfős háztartások aránya az anyaországban sokkal magasabb, mint a külhoni térségekben. Ez a járvány terjedése szempontjából meghatározó lehet, a magányosok magas aránya lassíthatja azt. A magas kockázatnak kitett személyek egyszemélyes háztartásai (pl. egyedül élő időskorúak) ugyanakkor kifejezetten sérülékenyebbek, valós sérülékenységük természetesen erősen függ a lokális ellátórendszerek felkészültségétől. Mindenesetre

Gazdasági sérülékenység

Némileg meglepő módon a gazdasági ágazati szerkezet érzékenysége általában kedvezőbb külhonban. Ennek egyik fő oka, hogy a kibontakozó gazdasági válsággal szemben végletesen érzékeny turisztikai szektor foglalkoztatása a külhoni magyar közösségekben és magyarlakta térségekben általában kevésbé jelentős, mint az anyaországban vagy az adott országban (kivételt a Felvidék magyarsága képez).

Egyes településeken ugyanakkor fontos szektor a foglalkoztatásban, így ott vélhetően jelentős helyi (települési, községi szintű) válságokat okozhat, pl. székelyföldi üdülőterületek kistelepülésein, fürdővárosaiban. Térségi szinten – azaz pl. a székelyföldi megyék szintjén – magyarországi összevetésben annak ellenére sem jelentős a turizmus, hogy a székelyföldi megyék turizmusa mind foglalkoztatottak számában, mind hozzáadott értékben romániai összehasonlításában jelentősnek számít (NSKI, 2015).

Ez az ágazat a külhoni magyarság körében a magyarok által lakott térségek mindegyikében felülreprezentált a magyarországi értékekhez képest. Az esetek többségében felülreprezentáltság a többségi államalkotó nemzeti közösségekhez képest is fennáll (NSKI, 2015). A többségi társadalommal történő összehasonlításban Erdély és Kárpátalja képez kivételt, itt a magyar népesség agrárfoglalkoztatottsága átlagos vagy átlag alatti értéket mutat. (NSKI, 2019).

A háztartások jövedelmi helyzete erősen változó nemzetrészenként, de mindenhol kedvezőtlenebb a helyzet a magyarországinál, különösen Kárpátalján, majd ezt követi sorrendben Vajdaság, Erdély és Felvidék. Megint csak Kárpátalján és Vajdaságban – a válsághelyzettől függetlenül is – a legnagyobb a saját bevallásuk szerint napi pénzügyi gondokkal küzdők aránya. Ugyanakkor – az egész Kárpát-medencére vetítve – Felvidéken a legmagasabb azok aránya, akik saját bevallásuk szerint mindenféle anyagi gondtól mentesen élnek.

Kiemelkedő ez az érzékenység viszont a felvidéki és a vajdasági magyarság körében. A visszafizetendő hitelek háztartásonkénti nagyságában azonban Magyarország vezet, de Felvidék megközelíti az anyaországi magas értékeket.

A válsághelyzetben erősen sérülékeny egyéni vállalkozók aránya (akik nem mezőgazdasági vállalkozók) a legtöbb külhoni közösségen belül kisebb a magyarországi értékeknél. A közszféra foglalkoztatottjai – akik alkalmazottként, legalábbis rövidtávon talán kevésbé érzékenyek a gazdasági válság hatásaira – nagyjából hasonló arányban vannak jelen a külhoni magyarság körében, mint Magyarországon (A magyarországi adatokkal való összevetést az eltérő források miatt ebben az esetben azonban érdemes óvatosan kezelni).

Kutatási gyorsjelentés

A többéves, Kárpát-medencei társadalmi-gazdasági adatgyűjtési és egységes adatbázis-építési tevékenységeire támaszkodó kutatási gyorsjelentés Magyarországra és a legnagyobb lélekszámú kisebbségi magyar közösségekkel rendelkező nemzetrészekre (Erdélyre, Felvidékre, Kárpátaljára és Vajdaságra) terjed ki, ahol – mint a fentiekből is kiderül – a sérülékenységek jelentős eltéréseket mutatnak. A kutatási gyorsjelentés teljes anyaga az nski.hu honlapon érhető el.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke