Fotó: Mihai Poziumschi/Agerpres
Călin Georgescu a kampánybeszédeiben is „hősnek” nevezte a szélsőjobboldali és antiszemita Vasgárda egykori vezérét, Corneliu Zelea Codreanut, a háborús bűnösök nyilvános dicsőítése és a náci tisztelgés pedig „nem egyszerű véleménynyilvánítás, hanem közvetlen támadás a demokratikus társadalom alapvető értékei ellen”.
2025. március 07., 19:392025. március 07., 19:39
Többek között ezzel magyarázza pénteken közzétett indoklásában Bukarest első kerületének bírósága, hogy miért utasította el csütörtökön Georgescu hatósági felügyelet alá helyezése elleni fellebbezését – számolt be az Agerpres.
Alaptalannak ítélte meg és elutasította csütörtökön a fővárosi első kerületi bíróság Călin Georgescu fellebbezését a vele szemben elrendelt hatósági felügyelet ellen. A döntés jogerős – számol be az Agerpres.
Az indoklás szerint az ügyészek három bűncselekmény gyanúja miatt helyezték hatósági felügyelet alá az elnökjelölt-aspiránst:
fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezet létrehozása, ilyen jellegű szervezet támogatása;
népirtásért és háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvános népszerűsítése, fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő eszmék vagy tanok nyilvános népszerűsítése;
antiszemita szervezet létrehozása, ilyen jellegű szervezet támogatása.
A legfőbb ügyészség ezek mellett további három bűncselekménnyel gyanúsítja Georgescut: az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekményekre való felbujtás, hamis nyilatkozattétel, hamis információk közlése.
Az indoklás szerint az ügyészek által felsoroltak közül csak két bűncselekmény gyanúja megalapozott: népirtásért és háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvános népszerűsítése, illetve a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő eszmék vagy tanok nyilvános népszerűsítése.
Az indoklás hosszas részleteket idéz ezekből a szövegekből.
A nyomozási bíró szerint a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezet létrehozásának, illetve az antiszemita szervezet létrehozásának gyanúja nem megalapozott ugyan, de Călin Georgescut olyan további súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják megalapozottan az ügyészek, ami indokolttá teszi a kényszerintézkedést.
A nyomozási bíró szerint Călin Georgescu feltételezett bűncselekményei azért is különösen súlyosak, „mert a náci rezsim (...) ideológiája az emberiesség elleni bűncselekmények és a példátlan kegyetlenségű népirtás alapját képezte”. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy
A nyomozási bíró rámutat arra is, hogy Georgescu ellen a legenyhébb kényszerintézkedést rendelték el: szabadon mozoghat, dolgozhat és benyújthatja az elnökjelöltséghez szükséges iratcsomót is a Központi Választási Irodához.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
Az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a pakisztáni területen és Kasmír Pakisztánhoz tartozó területén végrehajtott katonai akcióról.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai szerint a következő pápának az emberekhez közeli pásztornak kell lennie – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
Vasárnap 20 óráig közel 940 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 295 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!