Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:33

Zárt ajtók mögött döntöttek arról, hogy kikre lehet majd szavazni az RMDSZ listáján Maros megyében

21:04

A szakértőre várnak, nem halad az úzvölgyi határper

21:04

Segítséget küld a katasztrófavédelem a vasárnaptól érkező csapadék által érintett megyékbe

20:51

Szurkolói buszt indít az FK Csíkszereda a Steaua elleni mérkőzésre

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lénárd András kiszállt a Csíki Sörből

Megtalálták az eltűnt sepsiszentgyörgyi fiút

Ahogy az várható volt: bekékült a Csíki-medence, de nem Csíkszeredában volt a leghidegebb

Húsdaráló zúzta össze egy udvarhelyszéki nő kezét

Személyautó ütközött haszongépjárművel Csíkszentkirály és Csíkszentmárton között

Lénárd András kiszállt a Csíki Sörből

Roskadoznak az adóterhek súlya alatt a kis- és középvállalkozások

Beszélnünk kell az egzisztenciális szorongásról

Nem kapják meg az októberi fizetésüket, japánsztrájkot tart a gyermekvédelmi igazgatóság alkalmazotti szakszervezete

Tavaszra halasztották a Falu a városban következő kiadását

Magyarázat az árvízre: elemzés készült a rendkívüli dunai áradás meteorológiai hátteréről

Fotó: Facebook/Magyarország Kormánya

Három időjárási tényező támogatta a Boris ciklon kialakulását: az érkező hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg közötti nagy hőmérsékleti kontraszt, az Alpok ciklonképződést segítő hatása, valamint a levegő magas nedvességtartalma – írja az MTI arra az elemzésre hivatkozva, amelyet a HungaroMet Zrt. készített a szeptemberi rendkívüli dunai árvíz meteorológiai hátteréről.

Székelyhon

2024. szeptember 24., 10:072024. szeptember 24., 10:07

Az elemzés szerint az első tényező a nagy hőmérsékleti kontraszt volt, amely az északnyugatról jövő, gyorsan mozgó hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg között alakult ki. A ciklon kialakulásában meghatározó volt a térségben felhalmozódott, részben trópusi eredetű nagy nedvesség is,

az északi félteke szokatlanul meleg nyara ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a légkörben vízgőz formájában több nedvesség halmozódjon fel.

A ciklon kialakulásához hozzájárult az Alpok hatása is, amely az északnyugati hidegfrontok esetén kedvez a ciklonképződésnek.

Kiemelték, a dunai árvizek kialakulása legtöbbször a térségben fejlődő, vagy itt megrekedt közép-európai ciklonokhoz köthető, ahogy a 2013-as történelmi árvíz idején is tapasztalni lehetett, és Boris története is nagyon hasonlóan alakult. Az elemzés szerint

a Boris ciklon kialakulását a térségbe szeptember 11-én érkező hidegfront előzte meg.

A front előtt torlódó nedves levegő, a front mögött jövő magassági hideg, illetve a hozzá tartozó jet-stream egy „szokásos”, markáns hidegfront betörés kezdetét mutatták – írták.

Az Alpokhoz érve azonban a hegység déli oldalán szeptember 12-én intenzív ciklonképződés kezdődött, maga a front lelassult, a magassági hidegmag utolérte a frontot és megkezdődött az intenzív csapadékhullás az osztrák, szlovén és észak-olasz területeken. A következő napokban a front már nem haladt tovább, rajta több hullám is keletkezett és kialakult a Boris névre keresztelt légörvény, ami aztán alig mozdult. Szeptember 17-én a magassági hidegörvény Észak-Olaszország fölé húzódott és ott még jelentős csapadékot és súlyos árvízi helyzetet okozott.

Fotó: Facebook/Magyarország Kormánya

A Boris ciklon hatására több napon keresztül rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna felső vízgyűjtőjére: a közel hét napon keresztül tartó esőzésben elsősorban Ausztria északi területein, illetve Csehországban, valamint Lengyelország délnyugati részén

sokfelé 200 millimétert meghaladó eső esett pár nap alatt.

Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek és az Alföldön jellemzően 50–60 millimétert, a Nyugat-Dunántúlon pedig helyenként 100 millimétert is meghaladó csapadék hullott.

Fotó: Facebook/Magyarország Kormánya

Mint írták, a Magyarország területén lehullott csapadék önmagában nem okozott rendkívüli helyzetet, aminek az egyik oka a rendkívül száraz talaj volt, ami a csapadékot könnyen fel tudta venni. A másik ok a csapadék intenzitása volt: villámárvizeket okozó heves zivatarok helyett jellemzően hosszabb időszakra eloszló eső áztatta a talajt, így a lehullott csapadéknak volt ideje beszivárogni a talajba.

A Magyarországra zúduló árvíz alapvetően nyugatról érkezett,

az arrafelé lehulló rendkívüli mennyiségű csapadék hatására először a Lajtán alakult ki kritikus helyzet, majd a Dunán levonuló árvíz miatt volt szükség rendkívüli védekezésre – írták az elemzésben.

Időjárás Magyarország