Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:19

Fordítottak a hajrában, megvédhetik címüket az argentinok

22:48

A végén talált be, a visszavágót is megnyerte az U Craiova

21:17

Zelenszkij: Ukrajna évi 10 millióról 20 millióra tervezi emelni dróngyártási kapacitását

21:15

Régiós döntőt játszik a Kovászna megyei kupagyőztes

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

Magyarázat az árvízre: elemzés készült a rendkívüli dunai áradás meteorológiai hátteréről

Fotó: Facebook/Magyarország Kormánya

Három időjárási tényező támogatta a Boris ciklon kialakulását: az érkező hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg közötti nagy hőmérsékleti kontraszt, az Alpok ciklonképződést segítő hatása, valamint a levegő magas nedvességtartalma – írja az MTI arra az elemzésre hivatkozva, amelyet a HungaroMet Zrt. készített a szeptemberi rendkívüli dunai árvíz meteorológiai hátteréről.

Székelyhon

2024. szeptember 24., 10:072024. szeptember 24., 10:07

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az elemzés szerint az első tényező a nagy hőmérsékleti kontraszt volt, amely az északnyugatról jövő, gyorsan mozgó hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg között alakult ki. A ciklon kialakulásában meghatározó volt a térségben felhalmozódott, részben trópusi eredetű nagy nedvesség is,

az északi félteke szokatlanul meleg nyara ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a légkörben vízgőz formájában több nedvesség halmozódjon fel.

A ciklon kialakulásához hozzájárult az Alpok hatása is, amely az északnyugati hidegfrontok esetén kedvez a ciklonképződésnek.

Kiemelték, a dunai árvizek kialakulása legtöbbször a térségben fejlődő, vagy itt megrekedt közép-európai ciklonokhoz köthető, ahogy a 2013-as történelmi árvíz idején is tapasztalni lehetett, és Boris története is nagyon hasonlóan alakult. Az elemzés szerint

a Boris ciklon kialakulását a térségbe szeptember 11-én érkező hidegfront előzte meg.

A front előtt torlódó nedves levegő, a front mögött jövő magassági hideg, illetve a hozzá tartozó jet-stream egy „szokásos”, markáns hidegfront betörés kezdetét mutatták – írták.

Az Alpokhoz érve azonban a hegység déli oldalán szeptember 12-én intenzív ciklonképződés kezdődött, maga a front lelassult, a magassági hidegmag utolérte a frontot és megkezdődött az intenzív csapadékhullás az osztrák, szlovén és észak-olasz területeken. A következő napokban a front már nem haladt tovább, rajta több hullám is keletkezett és kialakult a Boris névre keresztelt légörvény, ami aztán alig mozdult. Szeptember 17-én a magassági hidegörvény Észak-Olaszország fölé húzódott és ott még jelentős csapadékot és súlyos árvízi helyzetet okozott.

Fotó: Facebook/Magyarország Kormánya

A Boris ciklon hatására több napon keresztül rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna felső vízgyűjtőjére: a közel hét napon keresztül tartó esőzésben elsősorban Ausztria északi területein, illetve Csehországban, valamint Lengyelország délnyugati részén

sokfelé 200 millimétert meghaladó eső esett pár nap alatt.

Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek és az Alföldön jellemzően 50–60 millimétert, a Nyugat-Dunántúlon pedig helyenként 100 millimétert is meghaladó csapadék hullott.

Fotó: Facebook/Magyarország Kormánya

Mint írták, a Magyarország területén lehullott csapadék önmagában nem okozott rendkívüli helyzetet, aminek az egyik oka a rendkívül száraz talaj volt, ami a csapadékot könnyen fel tudta venni. A másik ok a csapadék intenzitása volt: villámárvizeket okozó heves zivatarok helyett jellemzően hosszabb időszakra eloszló eső áztatta a talajt, így a lehullott csapadéknak volt ideje beszivárogni a talajba.

A Magyarországra zúduló árvíz alapvetően nyugatról érkezett,

az arrafelé lehulló rendkívüli mennyiségű csapadék hatására először a Lajtán alakult ki kritikus helyzet, majd a Dunán levonuló árvíz miatt volt szükség rendkívüli védekezésre – írták az elemzésben.

Magyarország Időjárás