Fotó: Nemzeti Vágta/Facebook
Székelyföldi lovasnak eddig soha nem sikerült a Nemzeti Vágta dobogójára állnia. Idén viszont, évekig tartó kemény, céltudatos munkával, Villámlás nevű lován a farkaslaki Tamás Csabának sikerült harmadik helyezést elérnie a Kárpát-medence legnevesebb magyar galoppversenyén. A jelenleg Magyarországon élő profi lovassal a verseny utáni napon beszélgettünk.
2021. október 05., 22:022021. október 05., 22:02
– Mindenekelőtt gratulálunk, idén másodszor is, hiszen a Székely Vágtát nyerted, most pedig dobogós lettél a Nemzeti Vágtán. Hogy élted, hogy éltétek meg a futamokat Villámlással?
– A Székely Vágtát start-cél győzelemmel nyertük, de a budapesti Hősök Terén már egy rendkívül erős, nagyon tapasztalt, rutinos ló-lovas párosokból álló mezőnnyel szemben kellett teljesítenünk. Az előfutamban nagyon nagy csatát vívtunk, ott egy második helyet sikerült megszerezni, de a hatvan lovas közül a harmadik legjobb idővel végül bejutottam a középfutamba. Azt start-cél győzelemmel sikerült megnyerni, így kvalifikáltuk magunkat a döntőbe.
– A középdöntőn elég lazának tűnt az iram, nem kellett sokat kivenned a lóból.
– Valóban nem volt olyan erős a középfutam, azt hiszem, a Jóisten is annyira velem volt, hogy segített egy kicsit spórolni a döntőre. Villámlás jól bírta, jó tempóban mentünk, nem kellett kihajtsam a lovat, így maradtak még tartalékai az utolsó próbára.
– És következett a döntő. Milyen taktikát választottál, hiszen erős ellenfeleid voltak.
– Igen, az volt az igazán kemény feladat. Elsőre elindították a startokat, azonnal sikerült élre állnom, és úgymond két és fél körig húztam a brigádot. Tudtam, hogy jó lovak, szinte biztos voltam, hogy jobb lovak, mint az enyém, rutinosabbak, és azt is, hogy egyetlen esélyem, ha a döntőt meg szeretném nyerni az, ha start-cél taktikát választok. Élre állok, és ami a csövön kifér. Ha kibírja a ló, akkor nyerek, ha elfogy, akkor nem, ez ilyen egyszerű. Ha várásra lovagoltam volna, vagyis beállok a második, harmadik versenyző mögé, és ott várom az adandó alkalmat az élre törésre, nem tudott volna ekkorát teljesíteni, mert sokat futott a három nap alatt. Nagyot ment a ló, maximálisan meg vagyok elégedve, hogy ilyen eredményt értünk el.
Fotó: Nemzeti Vágta/Facebook
– Egy kicsit beszéljünk Villámlásról és a felkészülésről.
– A legnagyobb tisztelet az övé, ezt pirossal és aláhúzva értem. Két éve lovagolom Villámlást, ezt a hatéves kisbéri félvér heréltet; tavaly is én lovagoltam itt a Nemzeti Vágtán, amikor a középfutamban ugyanettől a lótól, a kétszeres győztes Fantáziától kaptunk ki.
A Dunakeszi Alagi Tréningközpontnál van a lovacskám, Kovács Sándorral dolgozom, aki szerintem a 186 éves magyar lóversenytörténet legjobb galopptrénere, ő segítette az egész felkészülést, úgyhogy neki is köszönettel tartozom.
– Mintha nem látszott volna Villámláson a sok lóra jellemző rajt előtti feszültség. Alkatilag ilyen, vagy ez is a munka eredménye?
– Nem egy ideges fajta, a mindennapokban, a munka során egy nagyon érzékeny kis lélek. De az összeszokáson rengeteget kellett dolgoznunk, és a mindennapjaink ma sem egyszerűek, azt megsúgom.
Ami pedig a versenyhelyzeteket illeti, meglepődik az új helyszíntől, új emberektől, az is lehet, hogy egy kicsit megszeppen, és azért látszik nyugodtnak. Úgyhogy most lazítunk egy kicsit, mert sok volt ez a három nap, sokat készültünk, nagy volt a nyomás, most mindkettőnkre ráfér egy kis pihenés.
– Vagyis semmi munka nem lesz egy ideig?
– Ezen a héten biztos nem, de aztán a jövő héttől jön egy kis visszalazító mozgatás. Vagyis felnyergeljük, laza munkákat végzünk, amolyan verseny utáni rehabilitációs gyakorlatokat.
Fotó: Nemzeti Vágta/Facebook
– Megérdemelten, mert nem csak hogy dobogósok lettetek, de te vagy az első székelyföldi lovas, akinek sikerült a Nemzeti Vágta legjobbjai közé kerülni. Rengeteg munkád van benne, hogy éled meg?
– Úgy gondolom, hogy Magyarország legszebb terén, a Hősök Terén lovagolni annak, aki versenyszerűen lovagol, a helyezéstől függetlenül egy álom valóra válása, megtisztelő, felemelő érzés. Székely lovasként pedig nagy előre lépésnek látom, hiszen
Ez a legfontosabb hozadéka számomra a vasárnapi versenynek.
– Hat éve élsz és képzed magad lovasként Magyarországon. Hogyan látod onnan a székelyföldi lovasélet alakulását?
– Szerintem lépésről lépésre fejlődik. Viszont hiányolom a szakembereket, elkelne néhány megfelelő lovas szakember.
Tudjuk, hogy ez a ló, ez a nyereg, feltesszük rá, felülünk és sétálunk. Ez azonban kevés. Kellene egy kis szakmai mélységet adni a dolognak. Három lovasiskolát jártam ki, és most is azért vagyok itt, hogy képezzem magam. Ugyanígy, otthon is szükség volna megfelelő edzőkre, szakemberekre, akik egyengessék a fiatalok útját. Egyszóval furcsa kettősséget látok: fejlődünk, viszont mégis nagyon el vagyunk maradva. Ezt ki merem jelenteni, hiszen innen nézve mérlegre tudom tenni a kettőt. Ugyanakkor az is biztos, hogy ami otthon az elmúlt 3-4 évben történt, az remek: versenyek vannak, sok lovas van, szándék és lelkesedés terén tehát nincsenek gondok. Ha a cél messze is még, az irány jó, a többi idő kérdése.
– Hazajössz?
– Egyelőre nem tudom. Otthon mindenképpen szeretnék idővel valamit kialakítani, de a cél továbbra is az, hogy fejlesszem magam, amíg csak lehet. A szívem hazahúz, ez kétségtelen.
Fotó: Nemzeti Vágta/Facebook
Nemzeti Vágta
A Nemzeti Vágta a budapesti Hősök terén megrendezett, magyar hagyományokra épülő, történelmi hangulatú lovasverseny, amely valójában a magyarság határokon átívelő, hagyományőrző fesztiválja. A Nemzeti Vágta több, mint egy lovasverseny, a lovas hagyományok, illetve a magyar városok és falvak ünnepe, melyet évente megrendeznek. A verseny ötletadói, alapítói és szervezői dr. Tamás István Pál és Geszti Péter voltak, akik az első Nemzeti Vágtát Mátyás király trónra lépésének 550 éves alkalmából, a magyar huszárság emlékének szentelték (2010-ben eladták a vállalkozást). A Nemzeti Vágta fő célja a nemzeti hagyományok ápolása és kapcsolatteremtés, hídépítés az egyes települések és lakosaik, valamint a magyar vidék (határon túli is) és Budapest között, Magyarország újbóli felemelése a lovas nemzetek sorába. A három napos rendezvényen a lovak és a lovassportok kapják a főszerepet, valamint a különböző korok korabeli lovasságának bemutatása. Az esemény központi eleme a névadó „Nemzeti Vágta”, amelyre évente mintegy 100 település nevezi be a lovát és lovasát. A Nemzeti Vágtára jelentkezhet minden magyar önkormányzat, minden határon túli közösség, de akár magánszemély is. A szándék szerint a Nemzeti Vágta országimázs rendezvény, „Magyarország fellendítésének allegóriája” kíván lenni.(forrás: Wikipédia)
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát a bonyhádi evangélikus temetőben több százan kísérték utolsó útjára.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 23-án reggel 7 óráig tart az államfőválasztás első fordulójának kampánya. A romániai elnökválasztás első fordulóját november 24-én tartják, a második fordulóra december 8-án kerül sor.
A kormány szerdai döntése értelmében 14 köztisztviselővel és 3 szerződéses alkalmazottal bővítik ki az Országos Állampolgársági Hatóság álláshelyeinek számát.
Szerdai ülésén a kabinet jóváhagyja az 500 lej értékű szociális utalványok kiutalását a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek számára – jelentette be Marcel Ciolacu.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán a miniszterelnök.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Katonai tiszteletadással vonták fel a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Benyújtotta a bukaresti parlamentnek közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezeteit a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítaná az államot.
Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter az italcsomagolás-visszaváltó automaták központilag megszervezett elhelyezését javasolta falvakon és kisvárosokban a nehézkes kézi visszaváltás helyett.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A tervezet a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
szóljon hozzá!