Izsák Balázs SZNT-elnök: Románia szószegő

Az erdélyi magyarság képviselőinek kötelességük nemzetközi szinten felfedni Románia szerződésszegéseit – véli Kelemen Hunornak írt újabb nyílt levelében Izsák Balázs.

2014. július 09., 19:582014. július 09., 19:58

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke (képünkön) szerint Románia megszegte vállalt kötelezettségét, miszerint kisebbségpolitikáját az Európa Tanács 1201-es ajánlására alapozza. Az 1993-ban elfogadott ajánlás a tömböt alkotó kisebbségek jogaként veszi számba az autonóm közigazgatási szervek létrehozását vagy a különleges státust.

Az SZNT elnöke az RMDSZ-nek azt a – Markó Béla volt elnöktől idézett – álláspontját bírálta, miszerint a szövetség nem panaszolhatja be a nemzetközi szervezeteknél azt a kormányt, amelynek maga is tagja.

„A nemzetközi fórumok előtt a kötelességszegés mindaddig láthatatlan marad, amíg annak létezését maguk az érintettek, a hátrányt szenvedő közösség képviselői rejtik el” – állapította meg Izsák, idézve a kisebbségvédelmi keretegyezményből, hogy a nemzeti kisebbségek és az ezekhez tartozó személyek szabadságjogainak a védelme a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik.

„A világ államainak joguk és lehetőségük a hátrányosan megkülönböztetett nemzeti közösségek védelmében szót emelni, az érintettek képviselőinek pedig kötelességük a helyzetet őszintén ismertetni, és soha, de soha nem szabad a segítő szándékot elhárítani, soha nem szabad a jogsértő, a kötelességszegő kormányzat érveit átvéve megtéveszteni a világ államainak közösségét” – áll a nyílt levélben. Izsák arra figyelmeztette Kelement, hogy Victor Ponta miniszterelnök nemcsak a Románia által vállalt nemzetközi kötelezettségeket szegi meg, de az RMDSZ kormányra lépésekor kötött koalíciós szerződést is.

Izsák Balázs június 11-én intézett nyílt levelet az RMDSZ elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy a román kormány kijelentette, semmi nem írja elő számára a területi autonómia biztosítását. Válaszában Kelemen Hunor részben elismételte, hogy nincsen olyan jogi erővel bíró nemzetközi egyezmény, amely előírná Románia számára, hogy autonómiát biztosítson Székelyföldnek. Úgy vélte, Romániának csak morális kötelessége lenne az autonómia biztosítása.