Hátrányba kerülnek a kisgazdák

Képünk illusztráció

Fotó: Pál Árpád

Csak a nagygazdákra, a több ezer hektáros területeket megmunkálóra figyel oda a mezőgazdasági minisztérium a jelenleg kidolgozott, 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiai tervében, mellőzve a kisgazdákat, figyelmen kívül hagyva a környezetvédelmet – hívja fel több szervezet a közvélemény figyelmét. Aggodalmaikat, javaslataikat Brüsszelbe is eljuttatják.

Simon Virág

2022. március 13., 14:312022. március 13., 14:31

Romániának 2023–2027 között a mezőgazdasági támogatásokra és vidékfejlesztésre 16 milliárd eurónyi összege lesz, ezt a jelenleg kidolgozott Országos Stratégiai Terv alapján fogja kiosztani. Az uniós szakhatóságok kidolgozták a támpontokat, amelyeknek meg kell feleljen ez a stratégiai terv, például oda kell figyelni a környezetvédelemre, az üvegházhatás mérséklésére, elkerülésére. De szabad kezet adtak a különböző országoknak, hogy saját adottságaikat is figyelembe véve dolgozzák ki a fent említett tervet. A kisgazdákat tömörítő Eco Ruralis, a vidékfejlesztéssel és a szász falvak megmentésével foglalkozó ADEPT Alapítvány, a madarakra odafigyelő Milvus Csoport Egyesület, a méhészeket tömörítő ROMAPIS és a környezetvédelemmel foglalkozó WWF-Románia közös közleményt adott ki, amelyben aggodalmukat fejezik ki az Országos Stratégiai Terv kapcsán.

A Milvus képviselője, Nagy Attila a Székelyhonnak részletezte, hogy miért tartják rossznak a mezőgazdasági minisztérium tervét. Mint elmondta, a mezőgazdaság és a környezetvédelem szoros kapcsolatban áll egymással, hiszen az, ahogy az agrárszektorban dolgoznak, ahogy megművelik a földeket nagy hatással van a környezetvédelemre, a madarak, beporzó rovarok és kisállatok életére is.

„A mi érdekünk az, hogy az óriási szántók helyett megmaradjanak a mozaikszerűen elhelyezkedő parcellák, ahol váltják egymást a veteményesek a kukoricásokkal, legelőkkel, ahol bokrok, cserjék vannak, ahol az állatok otthonra lelnek. Az országos stratégia tervben az ilyen kisgazdákat támogatni kellene, hogy továbbra is fenn tudjanak maradni.

Emellett nagyon fontos lenne a gyepek (legelők és kaszálók) fennmaradását is támogatni, hiszen ezek a biológiai sokféleség és a klímavédelem szempontjából létfontosságúak.

Románia az Unióhoz való csatlakozáskor vállalta, hogy az akkor meglévő gyepterületeit megőrzi, de ezt nem teljesítette, 2017 óta csaknem 50 ezer hektárnyi gyep tűnt el” – sorolta a szakember, akitől megtudtuk, hogy bár a civilszervezetek több munkamegbeszélésen és közmeghallgatáson is hangsúlyozták, hogy a kistermelőkre, a méhészekre, az erdő- és gyeptulajdonosokra jobban oda kell figyelni, számukra meg kell tartani vagy bővíteni kell a támogatási rendszert, nem ez történt.

A több ezer hektáron gazdálkodók lobbitevékenysége igen erőteljes volt, így a most kidolgozott stratégia alapján a nagygazdákat fogják támogatásban részesíteni, mellőzve a kistermelőket.

Nagy Attila két példát is hozott, hogy érzékeltesse, milyen módon kerülnek hátrányban a kistermelők, kisgazdák. Mint elmondta, bár az eredeti tervben még az szerepelt, hogy támogatást adnak legelőkre és kaszálókra, ez a végleges tervből kimaradt. Mi több, eddig a tíz hektárnál kisebb mezőgazdasági területeket megdolgozó kisgazdák is kaptak támogatást, most ezt az állattartáshoz kötik, ami nagyon előnytelen az érintettek számára. Az illetékes kérdésünkre elmondta, hogy ezt a tervet a mezőgazdasági minisztérium dolgozta ki, ahol minden felszólalásuk, átiratuk, javaslatuk süket fülekre talált. Éppen ezért a környezetvédelmi miniszterhez is eljuttatták aggályaikat, javaslataikat, hiszen a két terület szorosan összefügg, de itt sem találtak meghallgatásra. Következő lépésként Brüsszelbe fogják, a szakhatóságnak elküldeni szakmai érvekkel, tanulmányokkal alátámasztott meglátásaikat, javaslataikat.

Belföld Mezőgazdaság