A gabonaár-indexe szeptemberben 5,1 százalékkal nőtt augusztushoz képest, és 13,6 százalékkal a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. A szeptemberi hirtelen emelkedésnek több oka is van, például az időjárási viszonyok és egyéb tényezők miatti, terméskieséstől való félelem, ami Európa számos területén hátrányosan befolyásolja az őszi búza vetését is. Emellett a kukorica nemzetközi ára is jelentős növekedést mutatott a termelési kilátások csökkenése miatt, főként Európában.

A növényiolajár-index szeptemberben átlagosan 6 százalékkal nőtt augusztushoz képest, ezzel nyolc hónapos csúcsot érve el. Az index emelkedését elsősorban a pálma-, napraforgó- és szójaolaj-árak növekedése eredményezte. A tejipari-index szeptemberben változatlan maradt augusztushoz képest, de 2,5 százalékkal magasabb az előző év azonos hónapjában mért értéknél. A vaj, a sajt és a sovány tejpor árfolyamainak mérsékelt növekedését ellensúlyozta a teljes tejpor árának csökkenése. A húsár-index múlt hónapban 0,9 százalékkal csökkent az augusztusban mért értékekhez képest. Lebontva ezt a kategóriát az figyelhető meg, hogy

A cukorár-index szeptemberben szintén csökkent, mégpedig 2,6 százalékkal augusztushoz képest.

Romániában is gondot jelent

A világszinten tapasztalható élelmiszerár-növekedés Romániában is erőteljesen érzékelhető Szabó Árpád közgazdász szerint. Mint érdeklődésünkre kifejtette, a bevásárlások során is látszik, hogy sokkal magasabb végösszeg szerepel a nyugtán ugyanazokért a termékekért, mint korábban.

– mutatott rá a szakember. Hozzátette: a koronavírus-világjárvány több módon is befolyásolta az árak alakulását. Egyrészt az év eleji megjelenését követően számos országban és Romániában is a lakosság tartalékolásba kezdett, azaz nagy mennyiségben vásárolt termékeket, és ez egy úgynevezett sokkot okozott a gazdaság és az árak szempontjából. Ezt követően a kijárási tilalom és a megfertőződéstől való félelem miatt sokan nem tudtak vagy nem akartak dolgozni a földeken, és az időjáráson kívül ez is hozzájárult a terméscsökkenéshez, ami maga után vonja az árnövekedést. A vírussal magyarázhatók továbbá a szállítási és raktározási gondok is, amelyek ugyancsak az árak emelkedését idézték elő.

Szabó Árpád arra is kitért, hogy az árak további alakulása nagymértékben függ attól is, miként alakul a járványhelyzet, és ez mekkora aggodalmat vált ki. „Amíg pánik lesz, magasak maradhatnak az árak, de az is fontos szempont, hogy mivel rengetegen elveszítették az állásukat a járvány miatt, a lakosság egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerül. Így egy idő után nem lesznek képesek bevásárolni, az élelmiszertermékek romlandósága miatt pedig a vásárlóerő csökkenése általában az árak esését is maga után vonja. Magyarán egy-két hónapig még folytatódhat az árak növekedése, de előbb-utóbb be fog következni egy csökkenés, mivel a gazdaság összeomlása miatt az emberek nem tudják majd megengedni maguknak, hogy a szokásos módon vásároljanak” – zárta Szabó.