Félünk a bőrráktól, mégsem vesszük elég komolyan a megelőzést

Alapvetően az első hat hónapban nem is ajánlott a csecsemőket napsugárzásnak kitenni.

– Különbséget teszünk közönséges, atípusos anyajegy és a melanoma között. Melyik mit jelent pontosan?

– A jó anyajegy szerkezetileg és színben is homogén, egyenletesen elosztott, szabályos keretrendszerű. Az atípusos anyajegyen legtöbb esetben szabad szemmel is látszik, hogy a szélei nem szabályosak, általában színben is összetettebb. Én az atípusosat úgy szoktam körbeírni, mint egy kerítés, egy elválasztó fal a jó és a rossz között. Ezért is kell ezeket folyamatosan ellenőrizzük, mert nem biztos, hogy rákká alakul, de a valószínűség megvan. A melanoma már maga a rosszindulatú bőrrák. Viszont tudni kell, hogy ha időben fel van fedezve, az első, kezdetleges fázisban, akkor nem is kap kezelést a beteg. A melanomás beteget első stádiumban csak követni kell, bizonyos analízisek elvégzésével. Ezért érdemes szűrésre járni, hiszen megelőzhető vele a nagyobb baj.

Tehát ha egy picit másabb a szerkezete a többi anyajegyhez képest, rögzíteni szoktuk dermatoszkópos fényképpel, és akkor azt követjük. A követés általában – ha negatív jeleket látunk az anyajegyen – hat hónapot jelent. Olyankor a pácienst négy-hat hónappal később visszahívjuk, és ha nincs szerkezetbeli változás, akkor nem vesszük ki. Ha a páciensnek gondot okoz a rendszeres találkozás, ellenőrzés, akkor azzal, hogy kivettünk egy anyajegyet, nem követtünk el hibát. Inkább távolítjuk el, ha gyanús, mintsem, hogy otthagyjuk, és két-három év múlva már előrehaladott rákkal jöjjön vissza hozzánk a beteg.

­– Az ön praxisa alatt hány személyt diagnosztizáltak melanomával?

– A mi nyilvántartásunkban ötvenen vannak körülbelül, amióta dolgozom. Közülük négy személyt veszítettünk el. Bármennyire is nehéz erről így beszélni, ez az arány nem olyan rossz. Viszont a legfiatalabb beteg 32 éves, és azért ez elég korai.

– Vannak olyan személyek, akik az átlagnál jobban ki vannak téve a melanomának?

– Igen, mindenképpen azok, akiknek a tevékenysége, a munkája igényli azt, hogy a szabadban tartózkodjanak hosszabb ideig, rendszeresen, hiszen fokozottan ki vannak téve a napsugárzásnak. Ugyanakkor

Másképpen szólva: nem a rákot hozom magammal, de a bőrtípust mindenképpen öröklöm és ha érzékenyebb, gyengébb bőröm van, veszélyeztetettebb leszek az átlagnál. Ezért érdemes tisztában lenni azzal, hányas bőrtípushoz tartozunk.

– Milyen bőrtípusok léteznek?

– Lényegében a bőrtípusunk attól függ, hogy napfényvédő krém nélkül mennyi időt vagyunk képesek a napon lenni anélkül, hogy megégjünk. Például a mi vidékünkön a legtöbb a kettős és a hármas típusú bőrtípus. A hármas típusúak szerencsésebbek, de ők sem maradhatnak 30–35 percnél tovább a napon anélkül, hogy elkezdenének leégni. A kettes bőrtípus már 20 perc után kezd égni.

Nem mellesleg az öregedés az UV-A sugarakhoz köthető, míg az UV-B a barnaságunkért felelős. A fülcimpák, az orrhát, esetleg az előre álló homlok, vagy az állkapocs, a fejtető, a karok és a dekoltázs fokozottan ki vannak téve a napsugaraknak. Így tehát több okból indokolt rendszeresen használni napfényvédőt és nem csak olyankor, amikor nyaralunk, hanem tavasztól őszig, sőt télen is, hiszen a fényt a hó is visszaveri, sízéskor például kifejezetten érdemes védekezni a napfény ellen.

– Ami a megelőzést illeti, Ön szerint mennyire tudatosak az emberek?

– Létezik az a tévhit, hogy nem szabad hozzányúlni az anyajegyekhez, és az annyira be van rögzülve az emberek tudatába, hogy nagyon nehéz meggyőzni őket az ellenkezőjéről. Még akkor is, ha a helyes kezelés egy atípusos anyajegynél, esetleg egy melanománál az, hogy ki kell vágni. Márpedig

A fiatal generáció, a 20–30 évesek azok, akikkel nincsen gondunk, gördülékenyen megy a szűrés, kezelés, de a középkorosztály vagy az idősek esetében nagyon-nagyon nehéz dűlőre jutni, főként, hogy nem csak a melanoma veszélye állhat fent, hanem más típusú bőrráké is. Viszont van pozitív visszajelzés is. Elindult egy ingyenes anyajegyszűrési program is a La Roche-Posay kezdeményezésére, az országon belül nagyon sok bőrgyógyász, én is, és a megyében még több kollégám is benne vagyunk. Erre fogékonyak az emberek és mindenkinek ajánlom, mert még mindig aktív a program.

– Többen a nyaralást megelőzően, esetleg utána, az őszi periódusban ejtik meg az orvosi látogatást. Mennyire indokolt ebben az időszakban, hogy bőrgyógyászati szűrésen vegyünk részt?

– Nem fontos, hogy nyár eleje, vagy nyár vége. A lényeg, hogy mindenki válasszon egy időszakot, és rendszeresen, vagyis évente egyszer menjen el vizsgálatra. Általában tavasszal vagy ősszel szoktuk ezt ajánlani, de mindenki maga tudja a rutinját, amikor be tudja férkőztetni a napi, heti programjába. Hangsúlyozom: évente egyszer kötelező módon – én úgy szoktam mondani – fogászati, nőgyógyászati, urológiai és bőrgyógyászati vizsgálat szükséges. Az életünk folyamán folyamatosan jelenhetnek meg új anyajegyek, de az tévhit, hogy születési anyajeggyel nem történhet baj, a veszély minden esetben fennállhat.