Az Európai Unióban a romániai fiatalok nélkülöznek a leginkább

– magyarázza a szakember.

2014 óta ezen szempontok alapján teszi közzé az Eurostat, hogyan állnak az uniós tagországok jóléti szempontból. Mostani adatai kifejezetten a fiatalokra vonatkoznak. Kiderült, hogy

A második helyen Bulgária áll 21 százalékkal, a harmadikok pedig a görögök, ahol 16 százalékos volt a szegény fiatalok aránya.

A 26 tagállam közül 11-ben ez az arány nem érte el a 3 százalékot: Luxemburg, Horvátország, Észtország, Finnország, Szlovénia, Lengyelország, Hollandia, Csehország, Ciprus, Svédország és Ausztria fiataljai közt van a legkevesebb nélkülöző.

Lemaradunk még Bulgáriától is

Sántha Ágnes szociológus kifejtette, a lesújtó romániai adatok nemcsak a fiatalokra, hanem a teljes népességre is érvényesek, és

„Minden listán vannak legutolsók, és a modern ember amúgy is hajlamos mindent számokban és rangsorokban szemlélni. Hasonló híreken szinte hetente elszörnyülködünk. Románia és Bulgária az EU legszegényebb tagállamai, felváltva helyezkednek el az utolsó helyen a különböző listákon.

– fogalmazott a szociológus.

Az Eurostat a 2020-as és 2019-es adatok összevetése alapján arra jutott, hogy

A szociológus szerint Románia kárára a Covid-időszak alatt fordult át a helyzet, és ennek a hátterében már az egyes országoknak a gazdasági hanyatlás ellensúlyozására, a munkanélkülivé válók és elszegényedők támogatására hozott intézkedéseit – vagy annak hiányát – sejthetjük.

Kitörési lehetőségek?

Kutatók évek óta foglalkoznak azzal, hogy aki szegény családba születik, nagyon nehezen tör ki belőle. A szociológus szerint is igaz ez. „A felzárkóztatásnak nyilvánvalóan vannak lehetőségei, és az a típusú tömeges szegénység, amely az elmúlt évszázadokra volt jellemző, a modern jóléti társadalmakban megszűnt, ugyanakkor az egyenlőtlenségek nem csökkentek. Az EU-s szegénységi mutatók között is van olyan, amely a szegénységi szint alatt élők arányát három egymás utáni évben méri. Ez már olyan tartós hátrány, amely szinte leküzdhetetlen.

– vélte a szociológus.

Hozzátette azonban, hogy az emberek különböző életszakaszokban is szegénységi küszöb alá süllyedhetnek, majd onnan kilábalhatnak. Ilyen például a fiatalkor az elhelyezkedésig, a stabil jövedelmi helyzet kialakításáig, vagy a kisgyermekes életszakasz is hirtelen több kiadással és kevesebb bevétellel járhat, de a nyugdíjas életszakasz is a korábban megszokott életszínvonal lecsökkenését hozza magával.