Alkotmánybírósághoz fordul a szülői szövetség

A fekete pedagógia kifejezést először 1977-ben használta Katherina Rutschky a megfélemlítésen és testi erőszakon alapuló nevelés leírására. A jelenség ma is létezik az iskola falai között is, csak nem testi fenyítések alakjában, mint pár évtizeddel ezelőtt a poroszos oktatási rendszerben, hanem szóbeli bántások, megszégyenítések, kiközösítések formájában.

Néhány órán keresztül keringett a világhálón egy olyan videó a napokban, amelyet online óra közben rögzített egy szatmárnémeti diák az egyik tanáráról, majd összevágta a részeket, amikor a pedagógusa alpári módon, nyomdafestéket nem tűrő hangnemben beszél a diákokkal. Azóta törölték a felvételt, amelyet eredetileg azért készített a középiskolás diák, hogy szüleinek bebizonyítsa, hogyan viselkedik a tanára.

Az osztálytársainak a szülei sem hitték el, ezért nekik is elküldte, de kiszabadult a videó, ezt azóta rég törölték, és a másolatokat is sikerült leállítani. Jelenleg a diákjogok minimálisak, egy ilyen helyzetben például egy kiskorúnak nincs semmiféle bizonyítási lehetősége, mert a törvény tiltja a kép, hang vagy videofelvétel rögzítését órán és nyilvánosságra hozatalát is. Viszont ezek a felvételek elkészültek, nyilvánosságra kerültek, és a tanár reakciója miatt a gyerek és szülei abba a helyzetbe kerültek, hogy eljárást indíthatnának ellenük, ha a tanár úgy dönt” – részletezte a Székelyhonnak Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke.

Hozzátette, amennyiben eljárás indulna a gyerekkel szemben, akkor a szövetség mellette állna, de egyelőre támogatják a kiegyezés kommunikációját, és remélik, hogy egyrészt a diák megtanulja, hogy nem követhet el törvényellenes cselekedeteket, a pedagógus pedig azt, hogy máshogy viszonyuljon a katedrájához és a fiatalokhoz. A magyar szülők képviselője úgy véli, hasonló esetekben a diákok rendelkezésére álló minimális lépési lehetőség a legtöbb esetben retorziókhoz vezethet. Az ügy baráti alapon való intézése azonban nem menti fel a pedagógust etikailag, a diákot pedig jogilag, ha fegyelmi eljárásra kerül a sor – teszik hozzá a szülői szövetség képviselői.

A hazai diákok jogainak védelmét szolgálja a 2011-es tanügyi törvény Tanulói Statútum része, amelyet minden diáknak, pedagógusnak és szülőnek ismernie kellene, habár

sokan nincsenek tisztában jogaikkal, többek között azzal sem, hogy milyen büntetést alkalmazhat a pedagógus.

Az iskolai tanácsadók is segítséget nyújtanak a gyerekeknek, valamint a diáktanácsoknak is érdekvédelmi szerepet kellene betölteniük. A valóság azonban ennél szomorúbb, hiszen

kevesebb iskolai tanácsadó van országszerte, mint amennyire szükség lenne, és a diákszervezetek is van, amikor csak mutatóban vagy papíron léteznek, illetve képviselőik félnek a megtorlásoktól.

Így a diák legtöbbször egyedül marad a kiszolgáltatott helyzetben.

Csíky Csengele úgy véli, jelen pillanatban semmiféle jogköre nincsen a tanintézményen belül sem diáknak, sem szülőnek, és ezért lépésekre szánták el magukat a Magyar Szülők Szövetségének képviselői. „Azért készülünk Bukarestbe, hogy többek között ezt is megtámadjuk, és ehhez a gyermekjogvédelmet hívjuk segítségül, ugyanis törvényütközések vannak a tanügyi törvény és a gyerekjogvédelem között, és megpróbáljuk alkotmánybíróságon megtámadni ezt” – számolt be a szövetség terveiről az elnök. A magyar szülők csapatát július 13-án délelőtt fogadja a tanügyminiszter.