ahogy azt Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter javasolta.

A felmérés legfontosabb kérdése az volt, hogy mit szólnának a szülők, ha félévek helyett évharmadokra tagolnák ezentúl a tanévet.

28,5 százalék gondolja úgy, hogy előnyös lenne, de csak akkor, ha a tanterv és az értékelés módjának megváltoztatásával járna együtt, 10,8 százalék szeretné az évharmados felosztást a tanterv és az értékelés módjának megváltoztatása nélkül. A szülők 17,8 százaléka pedig nem tudta eldönteni, hogy ez a változás előnyös lenne vagy sem.

Hasonló eredményt hozott a Magyar Szülők Szövetségének felmérése is, ők magyar a nyelvű kérdőíveket főként a tanfelügyelőségeken keresztül igyekeztek eljuttatni az iskolákba. Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke elmondta, hogy a több mint ötezer válaszadó 47,7 százaléka a féléves rendszernél szeretne maradni, 25,9 százalékuk a tanterv és a tudásfelmérések változtatásával együtt szeretné az évharmados tagolást, 9,5 százalékuk változtatás nélkül. A szülők 16,8 százaléka pedig nem tudta eldönteni.

– mondta el érdeklődésünkre Csíky Csengele. Szerinte a sok nem tudom válasz pont azt mutatja, hogy nincs elég információjuk a szülőknek, de érdekli őket a kérdés, ezért részt vesznek a felmérésben. A szülők képviselője úgy véli, ez a két év pandémia arra volt többek között jó, hogy a szülőket sikerült bevonni nagyon intenzíven a közoktatásba. Soha nem volt még ekkora érdeklődés részükről a tanügyi kérdések iránt, és ez jó – mutatott rá Csíki Csengele.

Túl hosszú a második félév

Az évharmadok ellenzőinek az a leggyakoribb kifogásuk, hogy az új rendszer még több felmérést, ellenőrzést jelentene az amúgy is leterhelt tanulóknak. Csíky Csengele azonban elmondta, van egy olyan vélemény is – főként az egyetemisták részéről –, hogy a két félév egyenlőtlen elosztása miatt sokkal jobban tudnának egyes tantárgyakat trimeszterekre tagolva tanulni. „Nagyon rövid az első félév, és nagyon hosszú a második, sokan azt mondják, a második félév első három hónapnyi tananyaga sokszor olyan, mintha nem is lenne. Jobban feltagolva könnyebb lenne elsajátítani. Ezekről a dolgokról mind beszélni kell” – véli a Magyar Szülők Szövetségének elnöke. Elmondta,

nyitottabb hangnemet üt meg, mondván, hogy ezt meg kell beszélni. Az ilyen rendszerszintű kérdésekben a szülői szervezeteknek vétójoga van, akár meg is állíthatják a folyamatot, hívja fel a figyelmet Csíky Csengele.