Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:32

A sereghajtó ellen szakadt meg a GYHK győzelmi sorozata

22:09

Gólfesztivált rendezett az Ágyúsok Bukarestben

21:56

Új Call of Duty a Game Passben, jobbá tett Star Wars-kaland – hétvégi videójáték-ajánló

21:47

Pontokat szerzett Újpesten a Csíkszeredai Sportklub

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Medve megölése miatt is tett feljelentést a Hargita megyei környezetőrség

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

Ennyi pénzt kapnak a Hargita megyei települések a visszaosztásból

A soron következő három vasárnap fontosságáról

A gyermekgondozás szempontjából is kivételes helyzetben van Románia

Nem mindegy, hogy ki gondozza a három évesnél fiatalabb gyereket

Fotó: Pixabay

Eltérően oldják meg a három évesnél fiatalabb gyermekek gondozását az Európai Unió különböző tagállamaiban élő szülők: van, ahol a többség az intézményesített megoldásokat választja, máshol leginkább a szülők felügyelik a kicsiket, és van egy kivétel is: Románia. Nálunk ugyanis a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás a legnépszerűbb.

Iszlai Katalin

2021. április 03., 18:412021. április 03., 18:41

A három évesnél fiatalabb gyermekek gondozását vizsgálta frissen közzétett elemzésében az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat. A 2019-es adatokra épülő összesítés arról nyújt egy általános képet, hogy a különböző tagállamokban élő szülők miként oldják meg a kisgyermekek felügyeletét. Három kategóriára bontva vizsgálták a kérdést: annak jártak utána, hogy az egyes országokban a szülők mekkora arányban gondozzák saját maguk a gyerekeket, hányan döntenek az intézményi ellátás mellett, illetve hányan választanak más megoldásokat. Utóbbi kategóriába tartoznak a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás különböző formái (gyermekfelügyelők, nagyszülők, más rokonok, barátok, szomszédok segítsége).

Románia, a kivétel

Az elemzés szerint az Európai Unióban a három évesnél fiatalabb gyerekek közel felét (47,1 százalékát) kizárólag a szülei gondozták, 35,3 százalékuk intézményesített felügyeletben részesült legalább egy órára hetente, és mindössze egynegyedükre vigyázott bébiszitter, rokon vagy ismerős hetente legalább egy órán át. Ennek a három kategóriának a megoszlása viszont hatalmas eltéréseket mutat a különböző tagállamokban. Az viszont általánosságban elmondható, hogy az országok többségében a szülők általi vagy az intézményesített gondozás a legnépszerűbb.

Az egyedüli kivételt Románia képezi: nálunk a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás jelent megoldást a legtöbbek számára, azaz a szülők leginkább gyermekfelügyelőkre, nagyszülőkre, barátokra, szomszédokra támaszkodnak.

Az országban a gyermekek több mint fele, 53,4 százaléka kapott intézményi kereteken kívüli gondozást, 44 százalékukra vigyáztak kizárólag a szülei, és mindössze 14,1 százalékuk részesült intézményesített ellátásban (például bölcsőde). Az összesített adatok azért haladják meg a száz százalékot, mert egy szülő több megoldást is alkalmazhat párhuzamosan (például bölcsőde és nagyszülők segítsége). Az Eurostat az EU-tagállamok mellett Norvégiát, Svájcot és Izlandot is vizsgálta, és mint kiderült, Svájcban is a romániaihoz hasonló helyzet áll fent, azaz a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás a legnépszerűbb, de nem olyan nagy arányban, mint nálunk.

Infografika forrása: Eurostat

Elkerülni a kettős mércét

Több oka is van annak, hogy a vizsgált 30 ország közül Romániában támaszkodik informális megoldásokra a legtöbb szülő, azaz kéri bébiszitter vagy rokon, ismerős segítségét – mutatott rá érdeklődésünkre Szalay Zsuzsánna pszichológus. Egyrészt a kevés bölcsődei hely befolyásolja a kérdést, sok szülő azért kénytelen más megoldás után nézni, mivel nem jut hozzá az intézményesített ellátáshoz. Másrészt a térségben hagyománya is van annak, hogy a nagyszülők és más, a szülőkhöz közel álló személyek besegítenek a gyermeknevelésbe. Emlékeztetett, régebben is a tágabb család oldotta meg a felügyeletet, a szülők gyakran egy háztartásban éltek a saját szüleikkel, így adott volt, hogy segítik egymást.

Ez a természetes és egészséges módja, így szerencsés megoldásnak találom, ha a rokonok, ismerősök gondozzák a gyereket, amíg a szülők dolgoznak. Emellett a gyermekfelügyelő sem rossz megoldás, de jobb lenne, ha képzéseken vennének részt, hogy felkészültebbek legyenek.

A legjobb viszont, ha a nagyszülők felügyelnek a gyerekre, ez a legbiztonságosabb megoldás. Ha egyéb lehetőség hiányában mégis bébiszitterre van szüksége egy családnak, fontos, hogy fokozatosan, a szülő jelenlétében ismertessék meg a gyereket a kiválasztott személlyel, ne egyik pillanatról a másikra bízzák rá” – magyarázta a pszichológus.

Hozzátette: noha a nagyszülők általi gyermekgondozás jó megoldásnak számít, adódhatnak konfliktusok is az eltérő nevelési elképzelések miatt. „Fontos, hogy a szülők elmondják a nagyszülőknek, milyen értékrend és elvek mentén képzelik el a gyermeknevelést, a nagyszülőknek pedig ezt tudomásul kell venniük, és nem szabad felülírniuk. Ez konfliktusok forrása tud lenni, de megoldható, ha mindenki tudja, hogy mit kell tiszteletben tartania. Az viszont nem jó a gyereknek, ha kettős mércét állítanak fel, és mondjuk, amit a nagyszülőknél megengednek számára, az otthon tilos. Ezáltal a szigorúbb szülő úgynevezett fekete báránnyá válthat a gyerek szemében, ami nem egészséges” – hívta fel a figyelmet Szalay Zsuzsánna.

Belföld