Nem mindegy, hogy ki gondozza a három évesnél fiatalabb gyereket
Fotó: Pixabay
Eltérően oldják meg a három évesnél fiatalabb gyermekek gondozását az Európai Unió különböző tagállamaiban élő szülők: van, ahol a többség az intézményesített megoldásokat választja, máshol leginkább a szülők felügyelik a kicsiket, és van egy kivétel is: Románia. Nálunk ugyanis a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás a legnépszerűbb.
2021. április 03., 18:412021. április 03., 18:41
A három évesnél fiatalabb gyermekek gondozását vizsgálta frissen közzétett elemzésében az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat. A 2019-es adatokra épülő összesítés arról nyújt egy általános képet, hogy a különböző tagállamokban élő szülők miként oldják meg a kisgyermekek felügyeletét. Három kategóriára bontva vizsgálták a kérdést: annak jártak utána, hogy az egyes országokban a szülők mekkora arányban gondozzák saját maguk a gyerekeket, hányan döntenek az intézményi ellátás mellett, illetve hányan választanak más megoldásokat. Utóbbi kategóriába tartoznak a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás különböző formái (gyermekfelügyelők, nagyszülők, más rokonok, barátok, szomszédok segítsége).
Az elemzés szerint az Európai Unióban a három évesnél fiatalabb gyerekek közel felét (47,1 százalékát) kizárólag a szülei gondozták, 35,3 százalékuk intézményesített felügyeletben részesült legalább egy órára hetente, és mindössze egynegyedükre vigyázott bébiszitter, rokon vagy ismerős hetente legalább egy órán át. Ennek a három kategóriának a megoszlása viszont hatalmas eltéréseket mutat a különböző tagállamokban. Az viszont általánosságban elmondható, hogy az országok többségében a szülők általi vagy az intézményesített gondozás a legnépszerűbb.
Az országban a gyermekek több mint fele, 53,4 százaléka kapott intézményi kereteken kívüli gondozást, 44 százalékukra vigyáztak kizárólag a szülei, és mindössze 14,1 százalékuk részesült intézményesített ellátásban (például bölcsőde). Az összesített adatok azért haladják meg a száz százalékot, mert egy szülő több megoldást is alkalmazhat párhuzamosan (például bölcsőde és nagyszülők segítsége). Az Eurostat az EU-tagállamok mellett Norvégiát, Svájcot és Izlandot is vizsgálta, és mint kiderült, Svájcban is a romániaihoz hasonló helyzet áll fent, azaz a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás a legnépszerűbb, de nem olyan nagy arányban, mint nálunk.
Infografika forrása: Eurostat
Több oka is van annak, hogy a vizsgált 30 ország közül Romániában támaszkodik informális megoldásokra a legtöbb szülő, azaz kéri bébiszitter vagy rokon, ismerős segítségét – mutatott rá érdeklődésünkre Szalay Zsuzsánna pszichológus. Egyrészt a kevés bölcsődei hely befolyásolja a kérdést, sok szülő azért kénytelen más megoldás után nézni, mivel nem jut hozzá az intézményesített ellátáshoz. Másrészt a térségben hagyománya is van annak, hogy a nagyszülők és más, a szülőkhöz közel álló személyek besegítenek a gyermeknevelésbe. Emlékeztetett, régebben is a tágabb család oldotta meg a felügyeletet, a szülők gyakran egy háztartásban éltek a saját szüleikkel, így adott volt, hogy segítik egymást.
A legjobb viszont, ha a nagyszülők felügyelnek a gyerekre, ez a legbiztonságosabb megoldás. Ha egyéb lehetőség hiányában mégis bébiszitterre van szüksége egy családnak, fontos, hogy fokozatosan, a szülő jelenlétében ismertessék meg a gyereket a kiválasztott személlyel, ne egyik pillanatról a másikra bízzák rá” – magyarázta a pszichológus.
Hozzátette: noha a nagyszülők általi gyermekgondozás jó megoldásnak számít, adódhatnak konfliktusok is az eltérő nevelési elképzelések miatt. „Fontos, hogy a szülők elmondják a nagyszülőknek, milyen értékrend és elvek mentén képzelik el a gyermeknevelést, a nagyszülőknek pedig ezt tudomásul kell venniük, és nem szabad felülírniuk. Ez konfliktusok forrása tud lenni, de megoldható, ha mindenki tudja, hogy mit kell tiszteletben tartania. Az viszont nem jó a gyereknek, ha kettős mércét állítanak fel, és mondjuk, amit a nagyszülőknél megengednek számára, az otthon tilos. Ezáltal a szigorúbb szülő úgynevezett fekete báránnyá válthat a gyerek szemében, ami nem egészséges” – hívta fel a figyelmet Szalay Zsuzsánna.
Április 11-én kezdődik az iskolába való beiratkozás első szakasza. Az RMDSZ összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat ezzel kapcsolatban, hogy minden magyar szülőhöz eljusson az anyanyelvi oktatás fontossága.
Szaharai port tartalmazó levegőtömeg érkezik Románia területe fölé. A porkoncentráció az ország délnyugati, déli és keleti régióiban magasabb – közölte szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A külügyminisztérium részletes tájékoztatást tett közzé honlapján a külföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok választójogának gyakorlásáról az idei európai parlamenti választásokon.
A parlament együttes ülése kedden formálisan is tudomásul vette Klaus Iohannis államfő tájékoztatását külföldi katonák és hadfelszerelések Romániába érkezéséről, valamint a nemzetközi békemissziókban szerepet vállaló román kontingensek keretszámáról.
Nem szabhatja meg az állam az embereknek, hogy mikor mehetnek vásárolni – vélekedett hétfőn hétvégi boltzárról a mezőgazdasági miniszter, aki szerint egy tanulmány alapján hoz majd erről döntést a koalíció.
Módosítják az iskolai ösztöndíjak rendszerét – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján az oktatási miniszter. Ligia Deca szerint a módosításokat tartalmazó tervezetet hamarosan közvitára bocsátják.
Többen meghaltak és sokan megsérültek vasárnap, amikor a magyarországi Esztergom-Nyerges Rallyn egy jármű lesodródott az útról és a nézők közé hajtott.
A közlekedésrendészet munkatársai országszerte 860 jogosítványt vontak be az elmúlt nap során végzett közúti ellenőrzések alkalmából, ebből 109-et alkoholos befolyásoltság, 16-ot kábítószer hatása alatt történő járművezetés miatt.
Fürdőélet Sóvidéken címmel nyílik kiállítás a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilág című sorozatának részeként a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Bukarest székhelyén március 26-án, kedden.
Enyhe eső és felerősödő szél várható Munténiában, Dobrudzsában és Moldva déli részén – közölte vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Hargita megyében is 40–50 km/órával fújhat a szél – írja a Hargita megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!