
Nem mindegy, hogy ki gondozza a három évesnél fiatalabb gyereket
Fotó: Pixabay
Eltérően oldják meg a három évesnél fiatalabb gyermekek gondozását az Európai Unió különböző tagállamaiban élő szülők: van, ahol a többség az intézményesített megoldásokat választja, máshol leginkább a szülők felügyelik a kicsiket, és van egy kivétel is: Románia. Nálunk ugyanis a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás a legnépszerűbb.
2021. április 03., 18:412021. április 03., 18:41
A három évesnél fiatalabb gyermekek gondozását vizsgálta frissen közzétett elemzésében az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat. A 2019-es adatokra épülő összesítés arról nyújt egy általános képet, hogy a különböző tagállamokban élő szülők miként oldják meg a kisgyermekek felügyeletét. Három kategóriára bontva vizsgálták a kérdést: annak jártak utána, hogy az egyes országokban a szülők mekkora arányban gondozzák saját maguk a gyerekeket, hányan döntenek az intézményi ellátás mellett, illetve hányan választanak más megoldásokat. Utóbbi kategóriába tartoznak a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás különböző formái (gyermekfelügyelők, nagyszülők, más rokonok, barátok, szomszédok segítsége).
Az elemzés szerint az Európai Unióban a három évesnél fiatalabb gyerekek közel felét (47,1 százalékát) kizárólag a szülei gondozták, 35,3 százalékuk intézményesített felügyeletben részesült legalább egy órára hetente, és mindössze egynegyedükre vigyázott bébiszitter, rokon vagy ismerős hetente legalább egy órán át. Ennek a három kategóriának a megoszlása viszont hatalmas eltéréseket mutat a különböző tagállamokban. Az viszont általánosságban elmondható, hogy az országok többségében a szülők általi vagy az intézményesített gondozás a legnépszerűbb.
Az országban a gyermekek több mint fele, 53,4 százaléka kapott intézményi kereteken kívüli gondozást, 44 százalékukra vigyáztak kizárólag a szülei, és mindössze 14,1 százalékuk részesült intézményesített ellátásban (például bölcsőde). Az összesített adatok azért haladják meg a száz százalékot, mert egy szülő több megoldást is alkalmazhat párhuzamosan (például bölcsőde és nagyszülők segítsége). Az Eurostat az EU-tagállamok mellett Norvégiát, Svájcot és Izlandot is vizsgálta, és mint kiderült, Svájcban is a romániaihoz hasonló helyzet áll fent, azaz a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás a legnépszerűbb, de nem olyan nagy arányban, mint nálunk.
Infografika forrása: Eurostat
Több oka is van annak, hogy a vizsgált 30 ország közül Romániában támaszkodik informális megoldásokra a legtöbb szülő, azaz kéri bébiszitter vagy rokon, ismerős segítségét – mutatott rá érdeklődésünkre Szalay Zsuzsánna pszichológus. Egyrészt a kevés bölcsődei hely befolyásolja a kérdést, sok szülő azért kénytelen más megoldás után nézni, mivel nem jut hozzá az intézményesített ellátáshoz. Másrészt a térségben hagyománya is van annak, hogy a nagyszülők és más, a szülőkhöz közel álló személyek besegítenek a gyermeknevelésbe. Emlékeztetett, régebben is a tágabb család oldotta meg a felügyeletet, a szülők gyakran egy háztartásban éltek a saját szüleikkel, így adott volt, hogy segítik egymást.
A legjobb viszont, ha a nagyszülők felügyelnek a gyerekre, ez a legbiztonságosabb megoldás. Ha egyéb lehetőség hiányában mégis bébiszitterre van szüksége egy családnak, fontos, hogy fokozatosan, a szülő jelenlétében ismertessék meg a gyereket a kiválasztott személlyel, ne egyik pillanatról a másikra bízzák rá” – magyarázta a pszichológus.
Hozzátette: noha a nagyszülők általi gyermekgondozás jó megoldásnak számít, adódhatnak konfliktusok is az eltérő nevelési elképzelések miatt. „Fontos, hogy a szülők elmondják a nagyszülőknek, milyen értékrend és elvek mentén képzelik el a gyermeknevelést, a nagyszülőknek pedig ezt tudomásul kell venniük, és nem szabad felülírniuk. Ez konfliktusok forrása tud lenni, de megoldható, ha mindenki tudja, hogy mit kell tiszteletben tartania. Az viszont nem jó a gyereknek, ha kettős mércét állítanak fel, és mondjuk, amit a nagyszülőknél megengednek számára, az otthon tilos. Ezáltal a szigorúbb szülő úgynevezett fekete báránnyá válthat a gyerek szemében, ami nem egészséges” – hívta fel a figyelmet Szalay Zsuzsánna.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
szóljon hozzá!