Virág szerint tévúton botladozik a Nemzeti

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

A határon túli magyar színházakkal, a Kárpát-medencei filmekkel és a kisebbségi pártokkal foglalkozik a Pro Minoritate folyóirat legújabb, 2010-es téli száma, amelyet Marosvásárhelyen is bemutattak.

Szász Cs. Emese

2011. január 11., 14:162011. január 11., 14:16

2011. január 11., 15:592011. január 11., 15:59



A marosvásárhelyi bemutatón, a marosvásárhelyi szerzőkkel

A magyarországi lap rendszeresen foglalkozik a határon túli magyarság politikai és kulturális életével, a szomszédos országok népeinek történelmével és aktuális törekvéseikkel, illetve folyamatosan törekszik tágabb régiónk, Közép- és Kelet-Európa politikai helyzetének elemzésére. A politika mellett azonban igyekeznek figyelmet fordítani a könnyedebb témákra is, főleg a téli számokban, ami karácsony környékén jön ki a nyomdából – tudtuk meg a marosvásárhelyi bemutatón a főszerkesztőtől, Kósa András Lászlótól. Míg tavaly a borászat, idén a színház és filmszínház került a lap középpontjába, mindezekről három marosvásárhelyi szerző is közölte írásait.

A Szamos menti Hollywoodról is

A marosvásárhelyi Király Kinga Júlia műfaji értelemben az első elemzést írta az Oscar-díjra jelölt filmről, Hajdu Szabolcs Bibliotheque Pascaljáról. A szerző szerint a film behatárolhatatlan, s mondja ezt úgy, hogy írásában végigkövette, hogyan éli meg a néző az alkotást. Saját bevallása szerint is rengeteg ismerősét kísérte be a moziba, és egyre jobban tetszett neki a film.

A szintén marosvásárhelyi Lázok Klára két recenziót írt, két különböző könyvről. A „Szamos menti Hollywoodról” képeskönyvet vette górcső alá, vagyis a Balogh Gyöngyi–Zágoni Bálint-féle kiadványt: A kolozsvári filmgyártás képes történetét. Majd Kötő József Színjátszó személyek Erdélyben (1919–1940) című „közhasznú esemeretek” tárát.

A nézők értetlenül állnak az üzenet előtt?


Érdekes lehet az olvasónak Virág György eszmefuttatása, aki arról ír, hogy „a gyönyörű gyermekkori színházi emlékei óta mennyi minden változott mind a színház, mind a társadalmi intézmény, mind pedig a színjátszás mint mesterség, hivatás, küldetés megítélésében”. Majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tevékenységét boncolgatja. Nagy kapkodás van a műsorpolitikában, a rendezők átszaladnak a színre, a nézők értetlenül állnak az üzenetek előtt. „Virág György azt kérdezi: Miért sarkallják bonyolult sportteljesítményekre a színésztanoncokat, miközben beszélni nem nagyon tudnak” – foglalta össze a bemutatón Ungvári Zrínyi Ildikó, aki Virág György távolléte miatt nem tudott vitába szállni a szerzővel. „Azt kell tapasztalnom, hogy a sok dicséretes egyéni (!) kezdeményezés mellett az állami színház, vagyis a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklósról elnevezett társulata továbbra is évúton botladozik” – olvasható Virág soraiban.

És még..

Mindezek mellett a sepsiszentgyörgyi színház sikertörténetéről, a beregszászi színházról és a romániai moziműködtetésről is olvashatunk. A könnyedebb témák mellett pedig a kisebbségi pártok is kaptak egy fejezetet, hogy mindenki megtalálja a kedvére való olvasmányt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei