Tudományünnep díjátadóval

A programsorozat keretében péntek este Gidó Csaba történész, önkormányzati képviselő ismertette az Areopolisz 13. kötetét, hangsúlyozva, hogy az azonos nevű, történészekből álló egyesület által kezdeményezett könyvsorozat idei kötete is forrásfeltárással foglalkozik, az idei kilenc tanulmány módszertani és szakirodalmi segítséget kínál azoknak a kutatóknak, akik a különleges könyvgyűjtők hagyatékát, az egyházi és világi levéltárakat kívánják kutatni. Gidó Csaba elmondta, hogy az évek óta Kolumbán Zsuzsa és Róth András Lajos által szerkesztett kiadványban való közlés tudományos rangot jelent, a szerzők Erdély és Magyarország jelentős közgyűjteményeinek dolgozói, egyetemi oktatók és olyan kutatók, akiknek ismertsége és hatása jóval túllépi Udvarhely kereteit. Ilyen értelemben az Areopolisz egyesület és a könyvsorozat keretében komoly műhelymunka zajlik. A magyarul nem olvasó szakemberek figyelmét román és angol nyelvű rezümé segíti.

A rövid könyvbemutató után a Róth András Lajos által megálmodott Díszcímlap, illusztrált címlap, allegorikus címlap kiállítást tekinthették meg az érdeklődők. Az ötletesen és eredeti módon megszerkesztett és „tálalt” anyagot az ötletgazda Veres Péter művészettörténésszel, a Haáz Rezső Múzeum képtárának vezetőjével állította össze. A történész-levéltáros Róth rövid előadásban felvázolta a díszcímlap, az illusztrált és allegórikus címlap közötti különbözőségeket. Olyan apró részletekre tért ki, melyek mellett a digitális korszak gyermekei ma érdektelenül suhannak el. Kinagyított bizonyos részleteket, azokat szükség esetén feljavította, retusálta, és a kiállított „szemléltető képhez” kis madzagon lógatva csatolta az eredeti méretarányos változatát is.

Konferencia a könyv- és levéltári különgyűjteményekről

Szombaton – ugyancsak a Városi Könyvtár látvány és hangzóanyagtárában – zajlott az az előadás-sorozat, amely szorosan kapcsolódik az Aeropolisz Egyesületen belüli munkához, illetve a könyvkiadáshoz is, hiszen a kutatások nagyobb részét a következő évben publikálják. A kutatóműhelyek laza kapcsolatrendszere így szerveződik az udvarhelyi tudományos élet köré, s így szolgálja a Székelyföld történetének, az újabb monografikus igényű háromkötetes és hiánypótló könyvnek a létrejöttét.

Földrajztudóst díjaztak

A díjkiosztó gála keretében, szombaton este a városháza Szent István Termében Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, majd Hermann Gusztáv történész, a BBTE adjunktusa szólt az egybegyűltekhez. Mindketten a városban és az Udvarhelyszéken zajló tudományos munkáról, történetesen épp a társadalomtudományok terén elért eredményekről szóltak. Érintették ugyan, de nem nevezték meg azt a kutatót, akinek munkásságát az Udvarheyszéki Tudományért Díjjal ismerik el. Tudni lehetett, hogy a szakember többekkel együtt járt itt napközibe, pályafutását itt kezdte, majd rövid középiskolai tanári munka után a későbbiekben Magyarországon folytatta karrierjét, de mind a mai napig érdeklődésének fontos szakterülete a tágabban értelmezett Székelyföld.

A Szabó Károly filmrendező által készített, mintegy hatperces portréfilm megtekintése után, illetve miután Kolumbán Zsuzsa bejelentette a kitüntetett személyét, a teremben jelen lévő Elekes Tibor, a Miskolci Egyetem docense átvette a díjat, egy bronzszobrot, amely Sántha Csaba szovátai szobrászművész alkotása, az oklevelet és az ezekkel együtt járó virágcsokrot.

Elekes Tibor egyetemi docens a Miskolci Egyetemen. Székelyudvarhelyen született 1961-ben. A Benedek Elek Pedagógia Líceumban tanítói képesítést, majd földrajz–francia szakos tanári oklevelet szerzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (1986). 1997-ig a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola tanára. A Pécsi Tudományegyetem Földrajztudományi Intézetében doktorált (2011), majd 2005-ig adjunktus, 2006 óta pedig docens a Miskolci Egyetemen. Az utóbbi másfél évtizedben több diáknemzedék erdélyi és székelyföldi szakmai útjait, kutatásait irányította.

Fő szakterülete a természeti és társadalmi tényezők szerepe a közigazgatási változásokban, a településfejlődésben és az idegenforgalmi adottságokban. Több egyetemi jegyzet és szakmunka társszerzője vagy szerzője. Erdélyi és székelyföldi témájú útikönyvek szerzője és gondozója. Kapcsolata az erdélyi és a székelyföldi tudományos műhelyekkel ma is töretlen. Aktív részvevője a Székelyföld háromkötetesre tervezett monografikus leírásán dolgozó szakembercsoportnak is Székelyudvarhelyen.