Tematikus és szabad Projekt

Csendélet síkban és térben, a Projekt 4-en részt vevő alkotók több műfajban is elképzelték a témát

Az Erdélyi Összművészeti Egyesület, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa és a Projekt csoport által szervezett kiállításra ezúttal két kategóriában nevezhettek be a 18-35 év közötti pályázók. Továbbra is küldhettek alkotásokat szabad témában, de az idei vándortárlat fő motívumát a csendélet jelentette, persze, tematikailag volt kötött. Technikai, illetve műfaji megkötés nem szerepelt a kiírásban.

A zsűri döntése eredményeként a következő szerzők munkái szerepelnek a kiállításon: András Benkő Eszter, Biró Zsuzsanna, Bors Eszter, Erőss Csongor, Fazakas János László (jana), Fülöp József, György Attila-Sándor (Sankó Gyatsa), János Erika, László Hajnalka, Nagy Melinda, Szász Borbála, Veress Imola és Vitos Hajnal Csíkszeredából, Berze Imre, Geréb Krisztina, Lakatos László és Tar Loránd Székelyudvarhelyről, Gál Beáta, Koncsag Ádám és Orosz Annabella Gyegyószentmiklósról, Daczó Enikő Sepsiszentgyörgyről, Madaras Péter Zalánból, Máthé Edit Nyárádremetéről, valamint Căbuz Andrea, Căbuz Annamária, Makkai István és Szakács Ágnes Marosvásárhelyről.

„A csendélet a művészet történetén végigívelő téma, mely elsősorban festészeti műfajként virágzott, de minden korban, mindenhol megvolt a sajátos helye szerepe – ha más nem, a technikai tudás elsajátításának folyamatában játszott alapvető szerepet. Elengedhetetlen ujjgyakorlatnak, tananyagnak számít a képzőművészet iskoláiban. De hogy témaként mit jelent, mit jelenthet ma a csendélet, arra igen eltérő megfogalmazásokat találhatunk. Vannak-e ma errefelé igazán jó csendéletek, melyek egy mai csendélet tárgyai? Túl azon, hogy technikailag rendben van, képes-e egy művész ma újat hozni ebben a témában, általa/róla véleményt formálni, élő és aktuális gondolatokat megfogalmazni? Hogyan viszonyul egy mai alkotó ehhez a témához? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresett válaszokat a Projekt 4” – indokolta a témaválasztást Túros Eszter művészettörténész.

Többek között Makkai István rézkalapja nyerte el a zsűri tetszését

Hozzátette, az idő rövidsége ellenére igen szép számban érkeztek alkotások Erdély különböző városaiból. „Elmondható, hogy nem a festészet dominál, és nem is a grafika. Sok a kísérleti műfajban létrejött alkotás, és igen szép számban akadnak térbeli munkák is – szobrok, installációk. Úgy tűnik, bár volt kötöttség, elég laza volt ahhoz, hogy a különféle alkotók megtalálják a helyüket ebben, és inspirálónak érezzék e tartalmi meghatározottságot. A témának köszönhetően ugyanakkor e negyedik éve jelentkező Projekt-kezdeményezésnek is sikerült kicsit megújulnia, irányt váltania. Ezúttal kissé sikerült háttérbe szorulni a seregszemle-jellegnek, a csendélet javára. ”

A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, valamint Hargita Megye Tanácsa által támogatott Projekt 4-re beérkező közel 70 alkotást az Opriş Cristian-Aurel, Jánosi Antal és Siklódi Zsolt képzőművészek alkotta szakmai zsűri bírálta el.

Kizárólag a csendélet tematikában beküldött pályamunkákat díjazták pénteken, a tárlat megnyitóján.

A Budapest Galéria díját Makkai István kapta, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Képzőművészeti Központ grafikai táborába pedig Berze Imre szobrászt hívták meg. Ezenkívül díjakat ajánlott fel a Hargita Megyei Kulturális Központ, illetve Csík Terület Ifjúsági Tanácsa. A különdíjakat László Hajnalkának, Veress Imolának, illetve Gál Beátának ítélték oda.