Nicolae Bucur mint hídember

„Ezt a könyvet kutatóknak (etnográfusoknak és folkloristáknak), néprajzot és turizmust tanuló egyetemi hallgatóknak, hasonló érdeklődésű középiskolai diákoknak ajánljuk. Munkánk célja a közvetlen kutatás, tájékozódás és dokumentálódás elősegítése a Kovászna és Hargita megyékben fellelhető néprajzi értékekről. Igyekeztünk összegyűjteni mindazon román és magyar nyelvű folyóiratok, újságok, évkönyvek és más kiadványok bibliográfiai adatait, amelyek ebben a tudományban születtek, vagy amelyek etnográfia és folklór témában íródtak” – írják a szerzők a kötetben található magyar kivonatban.

Constantin Secară zenetudós mutatta be a tanulmánykötetet, monumentális munkaként jellemezte a kiadványt. Mint mondta, a könyv két nagy részre osztható, az első felében találjuk a szerzők elemzéseit a két megyében létező folklór jelenlegi helyzetéről, a kötet második részében lényegében egy 2080 szócikket tartalmazó néprajzi lexikon található.

Balázs Lajos néprajzkutató, egyetemi tanár is felszólalt, ő nem is annyira a kötetről, hanem Nicolae Bucur szerzőről beszélt, akit hídembernek tart, mivel azt vizsgálja, hogy az itt élő románok és magyarok népi kultúrái hogyan hatottak egymásra, melyek a közös jellemzők. Kutatásait tehát az egyetemesség jellemzi, hiszen kelet-európai vonatkozásban elemzi az itt élő román nemzetiségű népcsoport népszokásait, a tárgyi népi kultúráját és a népművészetét.

A könyvbemutatón ismertették Nicolae Bucur Ademenirea Timpului című válogatott publicisztikai írásait tartalmazó kötetét is. Ezekből az írásokból jó néhányat a magyar nemzetiségű művészetkedvelők már ismerhetnek, mivel a könyv olyan esszéket is tartalmaz, amelyeket különböző képzőművészeti kiállításmegnyitókon a műkritikus felolvasott.