Népi gyógyászat a Kárpát-medencében

Bernád Ilona természetgyógyász

Bernád Ilona szülész-nőgyógyász asszisztensnő, természetgyógyászati, néprajzi képzéssel.Most bemutatott új könyve immáron a hetedik a sorban. Négy esztendő alatt tizenegy év kutatásait, tapasztalatait foglalta egybe Élő népi gyógyászatunk címmel. A kötetben első alkalommal \"összeházasítja\" a magyar népi orvoslást a természetgyógyászattal.

A szerző reményét fejezte ki, hogy a szunnyadó, egyre inkább hanyagolt népi tudás lábra kap, mert ez a magyar népi kultúrának egy fontos szelete. Mi magyarok néptáncunk, népművészetünk mellett ugyanúgy büszkélkedhetünk egészségkultúránkkal, gyógyászatunkkal, sőt a bábasággal összefüggő tudásunkkal is, mondta. Megjegyezte: sajnos, a modern orvostudományban nincs elég idő a beteg lelkével foglalkozni, ami hozzásegít a gyógyuláshoz. Ezt állapította meg Carl Gustav Jung pszichológus is, aki szerint a mai ember baja, betegsége vallási probléma, ezért a pszichoszomatikus tüneteket mutató emberek nem orvoshoz kellene menjenek, hanem a lelkészhez, a paphoz, rendezni a szellemi, a lelki és a testi életüket.

Bernád Ilona természetgyógyászati tanulmányai során megismerkedett a világ hagyományos orvoslásaival, a tibeti, indiai orvoslással, a jógával, és azt a tapasztalatot vonta le, hogy a világ hagyományos orvoslásai, szemléletei, módszerei hasonlatosak a miénkhez. Így keresztény, magyar asszonyként nem a keleti orvoslásokkal kezdett foglalkozni, hanem a magyarral. Kutatásai során bejárta a Kárpát-medencét, Moldvát, és arra a következtetésre jutott, hogy hiába szabdalják a Kárpát-medencét mesterséges határok, teljesen egységes a magyar népi orvoslás, a bábaság, a gyermekáldással összefüggő tudás, sőt még a konyha is.

Az a dolgunk, hogy szervezetünket hozzásegítsük a gyógyuláshoz, mentálisan az elménk, hitünk által – fogalmazott az előadó. A betegségeink okát több tényezőnek tulajdonítja: kimerültség, helytelen táplálkozás, egészségtelen víz, konfliktusok, idegesség, bánat, dohányzás, alkoholizálás. Egy csángó asszonyt idézve, rámutatott: betegségeink a bajból jönnek, a baj pedig a bűneinkből. Az imádságnak gyógyító hatása van. Mikor imádkozunk, módosult tudatállapotba jutunk, mindkét agyféltekénk aktív, így az Istennel összekapcsolódunk, a kozmikus, gyógyító energiákat megkapjuk.

„Ha megvizsgálom a magyar egészségkultúrát, azt mondhatom, hogy a magyar néplélek egy egészséges, az egészet szolgáló szellemi, lelki, testi, természetes gyógymód volt, sőt immunrendszerünket támogató gyógymód, melyben fontos szerepet játszott a közösség, a család. Azt látom, hogy mi, mint nemzet, akkor tudunk ismét megállapodni, gyarapodni és boldognak lenni, ha a saját bölcsességünkhöz, saját kultúránkhoz, őseink tudásához visszatérünk. Ez az út a születésben, a házasságban, egészségben, konyhában, gyógyításban. A vallásos böjtöknek egészségmegtartó, megfiatalító, gyógyító szerepük van. Amikor böjtölünk, nemcsak szervezetünk pihen, hanem a lelkünk is, megnyugszik idegrendszerünk. Fontos az élet tisztelete. Régen nem terhesnek nevezték a várandós anyákat, hanem azt mondták, hogy áldott, boldog állapotban van, vagy hordozós, bölcsőre hízik kifejezésekkel illették. A régiek azt tartották, hogyha az Isten báránykát ad, legelőt is ad hozzá, ami alatt azt értették, hogyha hittel vállaljuk a gyermeket, akkor lehetőséget is kapunk hozzá, hogy felneveljük” – osztotta meg bölcs tanításait Bernád Ilona a csíkszeredai közönséggel.

Zárógondolatként kifejtette: „Mi szerencsések vagyunk, hogy a Kárpát-medencébe, Székelyországba születtünk, mert ez egy csodálatos szellemi hely, ahol még megvannak a közösségek. Becsüljük meg szülőföldünket, nemzetünket, a tudást, és amennyit csak lehet, adjunk át belőle a fiataloknak, így megismerik gyökereiket, és jobban megmaradnak ebben a globalizált világban embernek és magyarnak.”