Közösségi összefogás szükséges a vár restaurálásához

A székely vörös darabontok díszőrségváltásával vette kezdetét a szombat délutáni rendezvény. A tizennégy színes pannóból álló, A Székely Támadt-vár története képekben című szabadtéri kiállítás apropóján Miklós Zoltán múzeumigazgató elmondta: az esemény célja felhívni a figyelmet a várra, hisz közösségi összefogással Székelyudvarhely egyik legrégebbi műemléke szebb jövőt érhet meg. „A szellemi és a tárgyi kultúrára próbáljuk ráirányítani a figyelmet” – hangsúlyozta az intézményvezető.

Az iskola belső kerítésére rögzített pannókon a vár első alaprajzaitól kezdődően, a Kováts Fényképészet archívumából származó felvételeken túl, Haáz Rezső fantáziarajzán, valamint Gyöngyössy János rajzai és Sófalvi András felvételei révén alakul ki teljes kép a hajdani Székely Támadt-várról. Az információs táblákon ugyanakkor a 16. századi székely vörös darabontok, illetve a mai önkéntes darabontok névsora is látható, valamint az Eötvös József Szakközépiskola, illetve a Magyar Királyi Állami Főreáliskola története is olvasható. „A kiállítás egy első lépése szeretne lenni annak az együttműködésnek, amely a civil szervezetek közreműködésével az önkormányzat, az iskola és a múzeum között alakulna ki, és amelynek a vár restaurálásához kell vezetnie” – tette hozzá Miklós Zoltán, a bimbódzó viszályra utalva, amely néhány hónapja az iskolaköltöztetés kérdése kapcsán alakult ki a városvezetőség és a tanintézet munkaközössége között. „A vár szó alatt a várfalakat és a bástyákat értem, mert az iskolaépület egy különálló intézmény” – nyomatékosította a múzeumigazgató.

A díszőrségváltást követően Sófalvi András történelmi sétára invitálta a jelenlévőket. „A Székely Támadt-vár Székelyföldön és akár Erdélyben is nagyon speciális jegyekkel, elemekkel rendelkezik, ezért is különös figyelmet érdemel, bár ma már többnyire nem láthatók ezek az elemek” – magyarázta. Szakemberek szerint például a római korban a vár területén állt az a klastrom, amely a Nagy-Küküllő ezen szakaszát ellenőrizte. Ugyancsak feltételezés, hogy egy királyi udvarhely állt ott. A történészek körében közhely, hogy Székelyudvarhely nevét egy királyi kúriáról kaphatta az Árpád-korban, sorolta Sófalvi. „A feltevéseket igazoló régészeti források egyelőre nincsenek. Reméljük, hogy a jövőbeli kutatások során ezekre a kérdésekre is választ találhatunk” – fejtette ki.

A rendezvény zárásaként a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyeskar kis ünnepi koncertjét hallhatták a részvevők.