
Fotó: Veres Nándor
Új időszakos kiállítás nyílik pénteken délelőtt 10 órától a Csíki Székely Múzeumban. A tárlat a Csendes-óceán egy kevésbé ismert részére, a mai Új-Guinea területére kalauzolja el a látogatót.
2013. május 16., 20:352013. május 16., 20:35
2013. május 17., 00:432013. május 17., 00:43
Ahogy Gyarmati Zsolt múzeumigazgatótól megtudtuk, ezúttal egy újabb szakmai partnerrel, a Magyar Néprajzi Múzeummal együttműködve jöhetett létre az új tárlat. Egy 19. századi magyar kutató, Bíró Lajos 1896 és 1902 között végzett természetrajzi és etnográfiai gyűjteményéből hoztak el egy jelentős keresztmetszetet. A Huon-öbölből származó műtárgyak nemzetközi viszonylatban is értékes anyagnak számítanak.
Bíró Lajos Tasnádon született, főleg rovarkutatással foglalkozott, de a korabeli divat szerint egyre inkább a néprajz kezdte érdekelni, nevezetesen az akkoriban még nem ismert pápuai bennszülöttek élete. Mindenét arra áldozta, hogy álmai kutatásán részt vegyen. Végül a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából sikerült Óceániába jutnia.
Felfedezései megváltoztatták az addig primitíveknek tekintett népekről alkotott szemléletet. Bíró Lajos ugyanis nagyon jó megfigyelő, nagyon jó alkalmazkodó képességgel rendelkező kutató volt, így nemcsak ékszerekkel kereskedett, hanem beilleszkedett az ott élő közösségekbe, és igényes jegyzetei alapján rávilágított az ékszerek, a tárgyak társadalmi összefüggéseire. Bemutatta, a tárgyak hogyan fejezhetik ki viselője társadalmi, gazdasági helyzetét, életkorát, miként lehetnek mindennapi vagy mágikus funkcióik, miközben utalnak a készítőjük és használójuk személyes ízlésére, sőt, még a helyi divatra is. Igazolta, hogy ezek a tárgyak lehetnek a díszítés kellékei, de praktikus használati tárgyak is, vagy – a hordozóik felfogásában – akár mágikus, védelmi funkciót is betölthetnek.
Megérett a borzsovai fürdő a felújításra, ezért a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a csíkborzsovai közbirtokosság és a szépvízi önkormányzat összefogásával kedden kalákában fogtak hozzá a részbeni rendbetételéhez.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
szóljon hozzá!