Úgy tűnik, a közeljövőben könnyebben folyhat a régészek munkája Csíkkozmáson, mivel a helyi polgármesteri hivatal meg szeretné vásárolni a magánszemélyektől azokat a területeket, ahol a Becz-kúria épületegyüttes maradványai találhatók. Botár István régészt, a Csíki Székely Múzeum szakemberét faggattuk a Hargita Megye Tanácsa régészeti programjának keretében zajló ásatások eddigi eredményeiről, valamint a tárgyi örökség fontosságáról.
2011. október 20., 17:042011. október 20., 17:04
2011. október 20., 18:292011. október 20., 18:29
Lázasan folyt az ásatás a kozmási Becz-kúriánál, ha az idő engedte
– Értesüléseim szerint a Csíki-medencében eddig a csíkszenttamási csonka toronynál végezhettek olyan „kényelmesebb”, szakszerű feltárást, ami be is mutatható, máshol többnyire leletmentések történhettek. Valószínű, a Becz-kúria esetében egy kiváló lehetőség adódhat. Miért lenne fontos nem csak feltárni, hanem be is mutatni ezt a leletegyüttest?
– Pontosítanék, a szenttamási csonka torony sincs még feltárva, csak részben, a templom maradványainak fele még a föld alatt található. A kérdésre visszatérve, a Becz-kúria azért nagyon fontos számunkra, mert ez egy 16. századi székely nemesi kúria. Csíkban még csak két-három hasonlóról tudunk, melyekből részleteket már feltártunk, de esetükben teljes körű kutatást nem folytathattunk. Ennek egyik oka az lehet – mint például a csíkszentkirályi Andrássy-kúria esetében, ahol az útépítéskor a romok jelentős részét eltüntették –, hogy a lelet jelentősen megsérült, máshol meg több tulajdonos területén vagy beltelken húzódik. Ha itt tartunk, meg is kell köszönnöm a kozmási telek tulajdonosának, Kozma Bélának, hogy eddig is lehetővé tette számunkra az ásatást. Ha meg tudna a helyi önkormányzat állapodni a kozmási földtulajdonosokkal, mindannyian jól járnánk. Nemcsak azért, mert az évente elég rövidre terjedő ásatási időszak kinyúlna – eddig pityókaszedés után és az őszi vetés közti időszakban dolgozhattunk –, hanem mert turisztikai látványosságot is jelenthetne a majdan szakszerűen feltárt és bemutatott romkert.
– A Becz család tudomásom szerint az első székely nemesi családok egyike volt.
– A fennmaradt írások szerint Csíkban ők voltak az elsők, akik még a 15. században nemeslevelet kaptak, és akikről úgy tudjuk, hogy kiemelkednek az átlagközösségből. Később, a 16. században az Andrássyakkal, Kálnokiakkal, Lázárokkal, Aporokkal létesítettek rokoni kapcsolatokat. Arról is feljegyzések maradtak, hogy a Becz családfők királyi bírák voltak, vagy főkapitányi tisztségeket töltöttek be. Szóval, kiemelkedő szerepet játszottak a nagy székely átalakulás, a lázadások korában, az ásatás így jó keresztmetszetet adna arról, hogy milyen anyagi kultúrája volt egy korabeli székely nemesi családnak. Visszatérve a családról fennmaradt dokumentumokra, az is kiderül, hogy a Becz család legalábbis férfiágon már kipusztult a 17. század elejére, az iratok csak özvegyeket emlegetnek, így a gazdátlan épületek hamar elromosodtak.
– Ez azt jelenti, hogy megőrződtek az eredeti állapotok, más leletanyagoknál ugyanis mindig arra hívják fel a figyelmet, hogy amikor az illető épületeket felújították, a régiek falanyagát beépítették, és sokkal nehezebb a régészeknek kibogozni és érzékeltetni a nyomokat.
Értékes 16. századi cserepek kerültek elő a Becz-kúria lelethelyén
– Nagyon jó az észrevétele, a 18. században ezt a területet már Kőház-kertnek hívták, ami arról tanúskodik, hogy itt már csak romok heverhettek. Tehát ebből a szempontból is fontos lenne ez az ásatás, mert az eredeti állapotokat tükröző, későbbi beavatkozásoktól, átépítésektől mentes, késő középkori kúria alapfalait és berendezését tudjuk feltárni. A próbaásatásaink során nyitott szelvények azt igazolták, hogy itt nem is egy épület romjai maradtak fenn, hanem egy egész épületegyüttessé. Nagy felületen húzódnak a romok, a széleit nagyjából látjuk már, de a legértékesebb belső részeket még nem találtuk meg. Gyakorlatilag 15-20 centiméterre a szántó alatt már méteres szélességű falak vannak. Az lenne a végcél, hogy alapos, jól dokumentált feltárásokat követően, a romok felszíni falazások segítségével láthatók, bemutathatók legyenek. A romkertben ismertetőtáblákat helyeznénk el, melyeken rajta lenne az épületegyüttes teljes alaprajza, a Becz nemesi család története, és persze, a legértékesebb leletek is fel lennének tüntetve. Ezt könnyen meg lehet tenni, mivel a lelőhely jól megközelíthető, gyakorlatilag az aszfaltút szomszédságában található. Ilyen mértékben hozzáférhető és bemutatható székely nemesi kúria egyáltalán nincs Csíkban.
– Mi derült ki az eddigi feltárásokból?
– Már az eddigi leletanyag is igazolja, hogy olyan luxustárgyak jelentek meg ebben a környezetben, melyekre mostanig településásatásainkkor nem bukkanunk. Importüvegeket, 16. századi porcelánt találtunk, ami kivételnek számít ebben a században Csíkban. Nagyon sok jó minőségű mázas edényt is találtunk, és ami még érdekesség, mázas csempetöredékekre, csempekályha párkánydísz darabjaira, hozzá tartozó kéménykürtő maradványaira bukkantunk. Az utóbbiak igazolják, hogy nagyon magas színvonalú és jórészt importanyagból épített fűtőberendezések, kályhák voltak a korabeli Becz család kozmási kúriájában. Megtaláltuk két doromb töredékét is, valószínű, hogy hangszereken is játszhattak. Szóval nagyon értékes leletanyag lapul a pityóka alatt, melynek egy részét sikerült feltárni, de a nagy hányada még ott van a termőföld alatt.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.
Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
szóljon hozzá!