Úgy tűnik, a közeljövőben könnyebben folyhat a régészek munkája Csíkkozmáson, mivel a helyi polgármesteri hivatal meg szeretné vásárolni a magánszemélyektől azokat a területeket, ahol a Becz-kúria épületegyüttes maradványai találhatók. Botár István régészt, a Csíki Székely Múzeum szakemberét faggattuk a Hargita Megye Tanácsa régészeti programjának keretében zajló ásatások eddigi eredményeiről, valamint a tárgyi örökség fontosságáról.
2011. október 20., 17:042011. október 20., 17:04
2011. október 20., 18:292011. október 20., 18:29
Lázasan folyt az ásatás a kozmási Becz-kúriánál, ha az idő engedte
– Értesüléseim szerint a Csíki-medencében eddig a csíkszenttamási csonka toronynál végezhettek olyan „kényelmesebb”, szakszerű feltárást, ami be is mutatható, máshol többnyire leletmentések történhettek. Valószínű, a Becz-kúria esetében egy kiváló lehetőség adódhat. Miért lenne fontos nem csak feltárni, hanem be is mutatni ezt a leletegyüttest?
– Pontosítanék, a szenttamási csonka torony sincs még feltárva, csak részben, a templom maradványainak fele még a föld alatt található. A kérdésre visszatérve, a Becz-kúria azért nagyon fontos számunkra, mert ez egy 16. századi székely nemesi kúria. Csíkban még csak két-három hasonlóról tudunk, melyekből részleteket már feltártunk, de esetükben teljes körű kutatást nem folytathattunk. Ennek egyik oka az lehet – mint például a csíkszentkirályi Andrássy-kúria esetében, ahol az útépítéskor a romok jelentős részét eltüntették –, hogy a lelet jelentősen megsérült, máshol meg több tulajdonos területén vagy beltelken húzódik. Ha itt tartunk, meg is kell köszönnöm a kozmási telek tulajdonosának, Kozma Bélának, hogy eddig is lehetővé tette számunkra az ásatást. Ha meg tudna a helyi önkormányzat állapodni a kozmási földtulajdonosokkal, mindannyian jól járnánk. Nemcsak azért, mert az évente elég rövidre terjedő ásatási időszak kinyúlna – eddig pityókaszedés után és az őszi vetés közti időszakban dolgozhattunk –, hanem mert turisztikai látványosságot is jelenthetne a majdan szakszerűen feltárt és bemutatott romkert.
– A Becz család tudomásom szerint az első székely nemesi családok egyike volt.
– A fennmaradt írások szerint Csíkban ők voltak az elsők, akik még a 15. században nemeslevelet kaptak, és akikről úgy tudjuk, hogy kiemelkednek az átlagközösségből. Később, a 16. században az Andrássyakkal, Kálnokiakkal, Lázárokkal, Aporokkal létesítettek rokoni kapcsolatokat. Arról is feljegyzések maradtak, hogy a Becz családfők királyi bírák voltak, vagy főkapitányi tisztségeket töltöttek be. Szóval, kiemelkedő szerepet játszottak a nagy székely átalakulás, a lázadások korában, az ásatás így jó keresztmetszetet adna arról, hogy milyen anyagi kultúrája volt egy korabeli székely nemesi családnak. Visszatérve a családról fennmaradt dokumentumokra, az is kiderül, hogy a Becz család legalábbis férfiágon már kipusztult a 17. század elejére, az iratok csak özvegyeket emlegetnek, így a gazdátlan épületek hamar elromosodtak.
– Ez azt jelenti, hogy megőrződtek az eredeti állapotok, más leletanyagoknál ugyanis mindig arra hívják fel a figyelmet, hogy amikor az illető épületeket felújították, a régiek falanyagát beépítették, és sokkal nehezebb a régészeknek kibogozni és érzékeltetni a nyomokat.
Értékes 16. századi cserepek kerültek elő a Becz-kúria lelethelyén
– Nagyon jó az észrevétele, a 18. században ezt a területet már Kőház-kertnek hívták, ami arról tanúskodik, hogy itt már csak romok heverhettek. Tehát ebből a szempontból is fontos lenne ez az ásatás, mert az eredeti állapotokat tükröző, későbbi beavatkozásoktól, átépítésektől mentes, késő középkori kúria alapfalait és berendezését tudjuk feltárni. A próbaásatásaink során nyitott szelvények azt igazolták, hogy itt nem is egy épület romjai maradtak fenn, hanem egy egész épületegyüttessé. Nagy felületen húzódnak a romok, a széleit nagyjából látjuk már, de a legértékesebb belső részeket még nem találtuk meg. Gyakorlatilag 15-20 centiméterre a szántó alatt már méteres szélességű falak vannak. Az lenne a végcél, hogy alapos, jól dokumentált feltárásokat követően, a romok felszíni falazások segítségével láthatók, bemutathatók legyenek. A romkertben ismertetőtáblákat helyeznénk el, melyeken rajta lenne az épületegyüttes teljes alaprajza, a Becz nemesi család története, és persze, a legértékesebb leletek is fel lennének tüntetve. Ezt könnyen meg lehet tenni, mivel a lelőhely jól megközelíthető, gyakorlatilag az aszfaltút szomszédságában található. Ilyen mértékben hozzáférhető és bemutatható székely nemesi kúria egyáltalán nincs Csíkban.
– Mi derült ki az eddigi feltárásokból?
– Már az eddigi leletanyag is igazolja, hogy olyan luxustárgyak jelentek meg ebben a környezetben, melyekre mostanig településásatásainkkor nem bukkanunk. Importüvegeket, 16. századi porcelánt találtunk, ami kivételnek számít ebben a században Csíkban. Nagyon sok jó minőségű mázas edényt is találtunk, és ami még érdekesség, mázas csempetöredékekre, csempekályha párkánydísz darabjaira, hozzá tartozó kéménykürtő maradványaira bukkantunk. Az utóbbiak igazolják, hogy nagyon magas színvonalú és jórészt importanyagból épített fűtőberendezések, kályhák voltak a korabeli Becz család kozmási kúriájában. Megtaláltuk két doromb töredékét is, valószínű, hogy hangszereken is játszhattak. Szóval nagyon értékes leletanyag lapul a pityóka alatt, melynek egy részét sikerült feltárni, de a nagy hányada még ott van a termőföld alatt.
Nem tartott ki év végéig a pénzügyi keret a Csíkszeredában kóborló kutyák befogására, ezért az önkormányzatnak új közbeszerzést kellett kiírnia a szolgáltatásra. Az egyetlen jelentkező ajánlatát a napokban bírálják el.
Fűtött, tiszta utastér, kedves sofőrök, egyelőre kevés utas – hétfőn, a városi tömegközlekedés tesztüzemének első napján kipróbáltunk néhány csíkszeredai buszjáratot.
Fejet hajtottak a csíkszeredai Müller László katona emléke előtt a Szentlélek utcai temetőben tartott katonai és egyházi szertartás során hétfőn. Az 1989-es forradalomban elhunyt fiatalt december 23-ra virradóan érte halálos golyó.
Baleset történt Csíkszeredában a Brassói úton hétfő délelőtt, a helyszínen rendőrök irányítják a forgalmat.
Két autó ütközött össze vasárnap kora délután Csíkdánfalva határában az 578-as európai úton. A balesetben öt személy sérült meg, ketten a megrongálódott autóba szorultak – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Az adományokból gyűlt összegből és saját költségvetésből elkezdték a csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony Zarándokház tatarozását. Egyelőre a tetőzet rendbetételére gyűlt pénz, ezért további adományokra, forrásokra lesz szükség.
Kigyulladt a kászonjakabfalvi templom közvetlen közelében álló fásszín csütörtök éjszaka. A kigyulladt épület közelsége miatt az egyházi épület is veszélybe került.
Csak fokozatosan, de enyhül a levegő hőmérséklete Csíkszeredában, ami pontokban szokatlan, ugyanakkor látványos jelenséget eredményez.
Bőven Csíkszeredában volt a leghidegebb csütörtökre virradóan egész Romániában, a közel mínusz 8 fokos hidegre sehol máshol nem volt példa.
Az eddiginél sokkal nagyobb, átlagosan 10 perces járatsűrűségre vált hétfőtől, december 22-től a csíkszeredai tömegközlekedés, amelyet 21 új gázüzemű autóbusz szolgál ki folyamatosan. Az új menetrendek elérhetők lesznek a megállókban.
szóljon hozzá!